Elkészült egy tudományosan kidolgozott intézkedéscsomag az incelek problémáinak megoldására. Mit gondoltok róla?

purizmus a műemlékvédelem terén sokszor azt a hozzáállást képviseli, hogy az épületekhez, műalkotásokhoz vagy történelmi helyszínekhez való hozzányúlás kizárólag a legszigorúbb, eredeti állapotot megőrző módon történhet. Ennek a szemléletnek az alapja a tiszta, változatlan értékek védelme, amelyet méltányolni is lehet, hiszen valóban fontos a múlt öröksége. De a purizmus, ha túlságosan is szigorúan követjük, komoly veszélyeket rejt magában, és végső soron elárulhatja azokat az értékeket, amelyekért megpróbáljuk megóvni a műemlékeket.

Először is, a történelem nem egy statikus folyamat, hanem folyamatosan változó, dinamikus jelenség. Az építészeti örökség nem csupán egy lezárt időszak lenyomata, hanem része annak a történetnek, amelyet mi, a jelen emberei is folytatunk. Ha megpróbáljuk egy épületet vagy műalkotást az idő által ránk hagyott nyomok nélküli "tiszta" formájában visszaállítani, akkor azt az élő történelem részét, annak szellemiségét áruljuk el. Az épületek, a műemlékek, az emlékek nem csupán a múltat őrzik, hanem a jövő felé is útmutatást adnak. Egy túlzottan purista megközelítés során elvesszük azokat a rétegeket, amelyeket az évtizedek vagy akár évszázadok során halmoztak fel, és amelyek segítenek nekünk a múlt és a jelen közötti kapcsolat megértésében.

Másrészt, a műemlékvédelemnek nem csupán a megőrzésről kell szólnia, hanem a fenntarthatóságról is. Az épületek és műalkotások hosszú távú megóvása érdekében sok esetben elkerülhetetlenek a karbantartási munkálatok, a korszerűsítés, vagy éppen az egyes részek restaurálása. Az épületek nem létezhetnek örökre változatlanul, hiszen az idő nem áll meg, és az anyagok is öregszenek, romlanak. A purizmus ezt nem veszi figyelembe, mintha azt gondolnánk, hogy a műemlékek, mint az idő múlásától független dolgok, örökre így maradhatnak, amint egy állapotban megőrződnek. De a műemlékvédelem nem csupán a „tökéletes” állapot fenntartásáról szól, hanem arról is, hogy a műalkotások és épületek szellemiségét, kontextusát, a kultúra és a történelem fejlődését is tükrözze. A túlzott purizmus, amely az eredeti formák és anyagok védelmére koncentrál, figyelmen kívül hagyja ezt a fejlődést, és így elveszítjük azt a lehetőséget, hogy a műemlékeket valóban élő, releváns részévé tegyük a mai társadalomnak.

A purizmus másik buktatója a kulturális sokszínűség figyelmen kívül hagyása. Minden egyes beavatkozás, minden egyes változtatás egy újabb réteget ad hozzá a helyhez vagy a műalkotáshoz. Ha minden változást elutasítunk, ha mindent csak az eredeti formában akarunk látni, akkor elfelejtjük, hogy egy hely vagy épület története nem csupán az eredeti, hanem az összes későbbi beavatkozás által is formálódott. A múlt rétegei, a különböző korszakok, stílusok és kulturális hatások hozzájárulnak a műemlékek egyedi karakteréhez. Ha kizárólag az eredeti formákat próbáljuk fenntartani, elveszítjük ennek a sokszínűségnek a szépségét és a gazdagságát.

A műemlékvédelem célja tehát nem csupán a múltra való emlékezés, hanem annak a folyamatos párbeszédnek a fenntartása is, amely a múltat és a jelent összeköti. A purizmus ezen párbeszédet gyakran megszakítja, mivel nem veszi figyelembe, hogy az értékek nemcsak az eredeti formában léteznek, hanem a történelmi folyamatok által folyamatosan alakulnak. A purizmus, ha túlságosan is merev, elzárja azokat a lehetőségeket, amelyek a műemlékek friss értelmezését, a jelenhez való kapcsolódását, és a társadalom számára való újraértelmezését segíthetik elő.

Ezért fontos, hogy a műemlékvédelem során egy rugalmas, a változásokhoz alkalmazkodó szemléletet kövessünk. Ahelyett, hogy kizárólag az eredeti állapot megőrzésére összpontosítanánk, törekednünk kell arra, hogy megőrizzük a helyek és műalkotások szellemét, miközben lehetőséget adunk arra is, hogy a jövő generációi is szabadon élhessenek és formálhassák őket a saját igényeik és értékrendjük szerint. Az építészet és a művészetek nem csupán a múlt szoborszerű lenyomatai, hanem egy élő, fejlődő örökség, amely folyamatosan új értelmet nyer, miközben megőrzi eredeti jelentését.

Szívesen beszélgetnék erről a témáról, tudom, hogy offtopic, de gondoltam bedobom, mert ehhez (is) értek.

"Jelentve vannak, mint ide nem illő agymenések.":

Pedig nagyon is ide illik. Az Indus völgyi volt az eredeti "civilizáció". Ők feltalálták és felépítették a modern társadalmat. Nyilván az ő ötleteik ma nem működnének..

De például a Krisnások egy olyan évezredeken át tesztelt rendszert képviselnek, ahol az egyszerű ember képes húsmentes életet követni, miközben az állatok problémáit is figyelembe veszik.. Tehát pl a hím borjú nem lesz levágva, hanem hozzájárul a gazdasághoz mint mezőgazdasági vontató

"Ne haragudj, de rohadtul semmi relevanciája nincs ezeknek a hozzászólásoknak az eddigiekhez, szóval nem itt kéne erről kisregényt tartani.":

De van 4000 évvel ezelőtt kitaláltak egy működő társadalmat, ami működött évezredeken át (bár közbe az állatok problémáit szép lassan elfelejtettük).

Aztán jöttek a feministák és tönkretették az egészet.

Ki kellett találni egy vallást az asztronometria alapján, mert enélkül reménytelen lett volna a projekt (mások is nézték a csillagokat).

Aztán jött a siker, majd a bukás is. Új civilizációk és vallások fejlődtek ki, amik már eltértek az eredetitől. Utána jöttem a második generációs vallások (zsidó, iszlám, kereszténység, buddhizmus), amik viszont már kifejezetten a szegények igényeit elégítették ki és rájuk építettek.

"Az építészet és a művészetek nem csupán a múlt szoborszerű lenyomatai, hanem egy élő, fejlődő örökség, amely folyamatosan új értelmet nyer, miközben megőrzi eredeti jelentését.":

Épület blackpill: Tails csinált róla egy videót. Én Corbusier hozzállását támogatom. Ha sikeres társadalmat szeretnél építeni, olyan épületekre van szükség, amik ezt támogatják.

#4153

"Humánusan vágod el a torkád."

Alapvetően igen. Humánusabb az, hogy az adott állatot akkor ölik meg, amikor már leélte az élete nagy részét, mert az alternatíva az, hogy egy szabadban élő állatot már kiskorában levadászik egy ragadozó állat, ugyanis a ragadozók pont a gyengébb példányokra vadásznak, rendszerint újszülöttekre.

Ezzel szemben az emberek által működtetett állattartásban ezek a példányok biztonságban fel tudnak nőni.

"a maffiózó Lacika az élet összes területén sikeresebb lesz, mint a GDP 30% -át termelő budapesti értelmiségi férfi csak azért mert Lacika képei jobban néznek ki Tinderen."

Ez több szempontból hülyeség. Ha értelmes ember a bp-i termelő, akkor nem lesz sikeresebb sehol "maffiózó Lacika".

Ha egy hülye incel-ről beszélünk, akkor már más a helyzet, de ez az incel hibája és nem a társadalomé vagy a nőké.

Ha pedig kifejezetten "maffiózó Lacika" életmódjára vársz, akkor mindig beköltözhetsz egy ilyen leszakadó régióba, ahol a nemi betegségek és éhezés az úr, hogy lásd milyen jól megkapnak ott mindent, ahol sokszor áram vagy víz sincs.

#4161

"Keress egy normális based férfit és csinálj vele gyereket, ha gondozni akarsz valami aranyosat."

Lol. A kisbaba nem aranyos, hanem egy életképtelen parazita. Össze sem lehet hasonlítani egy kutyával vagy macskával.

Ebből látszik, hogy a társadalomban még mennyire vakon vannak emberek.

#4163

"Az ember azért lett intelligensebb, mert elkezdett magvak mellett húst is fogyasztani"

Nem. Ahhoz hogy az ember vadászni tudjon már szüksége volt eszközhasználatra, vagyis később kezdett el húst fogyasztani, minthogy egyre intelligensebb lett volna.

#4170

"Valóban intelligensebb lett az emberi faj, amikor elkezdett húst fogyasztani"

Leírhatod még 5-ször, akkor sem lesz igaz. Tekintve, hogy - ahogy írtam - ez már eszköz használat után jött, amihez az embernek intelligensebbnek kellett lennie.

Vagyis pont előtte már megindult.

"Tehát nem kell annyit enni és emészteni"

Csak ettől nem lesz intelligensebb. Ha igaz lenne ez, ebben a formában, akkor az állatvilágban megfigyelhető lenne egy trend, hogy a húst fogyasztó állatok intelligensebbek, mint a húst nem fogyasztó állatok, amit nem látunk, vagyis tudjuk, hogy hazudsz.

"elkezdett az ember húst enni, nem kellett folyamatosan ennie és emésztenie, ezáltal megnyílt az út a felszabadult energiával az agy fejlődésére"

Nem, tekintve, hogy ez kevésbé volt fontos, mivel a napi feladatok sem intelligenciához kötődtek, hanem fizikai feladatokhoz. Vagyis a napi extra energia a fizikai fejlődésre ment el és nem az agy megváltozására.

Ez csak akkor működik, ha egész nap sudoku-t kellett volna megfejteniük az ősembereknek.

#4174

"De van 4000 évvel ezelőtt kitaláltak egy működő társadalmat, ami működött évezredeken át [...] Aztán jöttek a feministák és tönkretették az egészet."

Az a helyzet, hogy nem. Ha működött volna, akkor nem változik meg. Azért változott meg, mert nem működött.

És egyébként a társadalom sosem volt konstans állapotban, folyamatosan változott, így nincs EGY, kiemelt módszer, ami évezredeken át működött. Sőt, még a világkülönböző pontjain is máshogy fejlődött a társadalom, ezért olyan mások pl. az ázsiai és európai szokások.

4150

Vannak olyanok, akik normális körülmények közt tartanak állatokat. Pl az én családomban is van olyan, aki tyúkot, fürjet, fácánt, míg a másik sertést tart. Mi tőlük szoktuk kapni a húsokat. Azok az állatok ott egyáltalán nem szenvednek életük során.

Egy normális férfival ki lehet bírni 10 évet simán, de egy incellel nem. Láthattad, sok nő inkább ölné meg magát, csak hogy ne kelljen egy undorító incel igényeit kielégíteni.

A fantázia és a valóság pedig 2 külön dolog.