Elkészült egy tudományosan kidolgozott intézkedéscsomag az incelek problémáinak megoldására. Mit gondoltok róla?

"A probléma mindig akkor van, amikor behozzuk az érzelmeket."

Mi értelme egyáltalán a létezésnek, az életnek, ha minden szépet kivennél belőle? Ha számodra csak annyiból áll az élet, hogy dolgozz és szaporodj, az egy dolog, de ezt ráerőltetni másokra, akik ennél többet látnak a létezésben egyszerre nevetséges és undorító. Minden hozzászólásod olyan, mintha egy orwell-i diktatúrát idealizálnál.

2582, tehát igaz az, hogy ahhoz, hogy egyedül neveljek gyereket (ha úgy alakul) fel kell adnom és egyesül meg kell teremtenem igen sok mindent? Ebben nincs semmi áldozati póz. Ezek tènyek, amik ellent mondanak a minden alanyi jogon jár és a semmit nem hajlandó feladni senkiért mondataiddal.

"Vegyük csak sorra, hogy milyen tanácsokat adtatok:

- önfejlesztés

- tudatos gondolkodás

- múlt feldolgozása, elengedése

- pszichológus, pszichiáter"

Meglepődnél mennyit fejlődtem, többek közt abban is, hogy már nem hagyom magam. Nem hiszem magam kevesebbnek csak, mert nő vagyok.

Nálam kevés tudatosabb embert találsz, ha figyeltél, erre a kommentekből rájöhettél.

A múlt elengedése valóban egy érdekes téma, inkább csak hagyom a többi szart rárakódni így elfeljetődik a korábbi sérelem.

Pszichológushoz pedig fogok járni, már csak a kötődési problémáim végett is, hogy a gyereknek minél egészségesebb mintát tudjak adni majd.

"Jogod lehet a férfigyűlölethez, a férfi nélküli gyerekneveléshez stb." Nos, az egyedüli gyermekneveléshez, gyerek vállaláshoz valóban törvény adta jogom van. A többi pedig szerintem továbbra se férfigyűlölet (már csak azért se, mert nem kifejezetten a férfiak ellen van kifogásom). Hogy egy párhuzamot hozzak, amibe utána beleköthetsz, a kutyák hajlamosak harapni, pláne, ha nem ismernek (persze, nem mind, de azért elég sokan nem?). Innentől reális óvatosság, hogy figyelem az idegen kutya reakcióit és csak akkor simogatom meg, ha szabad a pálya és teljes bizalmat csak akkor kap, ha bizonyította, hogy nem harap. Egy másik embernél is kivárom, mit mutat és csak akkor kap bizalmat, ha bizonyított. Szerintem naiv dolog azt feltételezni, hogy a másik jó, anélkül, hogy erről bizonyságot szereztél.

"Azt javaslom neked, inkább gondolkozz el, miért nem akadt az utadba eddig egyetlen normális férfi sem" mint már írtam, ismerek jó apákat és jó férjeket, párokat, tehát (hogy ne az általad rongyosra csépelt hazug kifejezést használjam) tévedsz, mikor azt írod, egyel sem találkoztam. A volt párom se volt kegyetlenül rossz választás, ahogy elnézem a kapcsolatokat, átlagos volt, aztán lecsúszott, mert nem tudott úgy fejlődni, nem érte el azokat a sikereket, amikre vágyott. Minél sikertelenebbnek érezte magát, annál basáskodóbb lett, én meg meguntam. De nem volt semmi egetrengetően rossz a kapcsolatban.

"nagyon rossz lesz 60 évesen pár macska társaságában tölteni a mindennapjaidat." Technikailag jelenleg is egy pár (2 db) macskával és egy kutyával töltöm a mindennapjaimat, meg a barátaimmal, családommal, munkával. Nem hiszem, hogy a kardomba fogok dőlni, ha ez nem változik gyökeresen.

Egyrészt ismét nem sikerült válaszolnod, de engem roppant mód szórakozt, így újra bemásolom a kérdést, naívan felt÷teletve, hogy csak véletlen átugrottad (hányadszor is?)

"tehát igaz az, hogy ahhoz, hogy egyedül neveljek gyereket (ha úgy alakul) fel kell adnom és egyedül meg kell teremtenem igen sok mindent?"

Amúgy ismét csúsztatsz (hihi mert csak mások hazudnak a kérdés alatt ugye), az emberekről és nem a férfiakról írtam a párhuzamban. De tudtam, hogy ugrani fogsz rá.

Az, hogy te mit kaptál válaszként arra, hogy önfejlesztesz teljesen irreleváns ebben a beszélgetésben. Értem, hogy komoly ellenérzésed van velem szemben mert nem lobog semmi a lábam között, de akkor se releváns amit írtál. Már a legelső terelésnél se volt az.

"A másik pedig, amiket írtál a férfiakról, az nagyon durva általánosítás." Nem azt írtam, hogy a férfiak (így egyben, homogén masszaként) valamilyenek, hanem, hogy van egy jól látható tendencia. A hosszan kapcsolatban élő férfiak többsége kb minden "női feladatot" áttol szépen az asszonyra, ahogy a gyereket, a bevásárlást, a számla befizetést stb. is. Ez létező dolog és nem csak kis százalékban sajnos. Keress rá arra, hogy láthatatlan munka.

"Fordított esetben ugyanúgy megkapná bármelyik férfi, hogy ő hímsoviniszta, sőt kb. erőszakó ember, hisz csak azoknak lehetnek ilyen gondolatai."

Se a hímsovinisztát, se az erőszakolót nem lehetne arra ráhúzni (vagy annak a női megfelelőjére, amit írtam). Megkapnád a nőgyűlölőt, ahogy nekem jött a férfigyűlölő. Ennyi lenne.

2588, hát persze, én terelem a témát...

"Belekényelmesedtél a helyzetedbe, és elvárod, hogy a világ igazodjon hozzád, pl. hogy lehessen egyedülállóként örökbe fogadnod (mint azt mások is írták, ez Magyarországon nem igazán lehetséges most, tehát változnia kéne)."

Megint tévedsz. Sehol nem írtam, hogy örökbe fogadnék, sőt, korábban én jeleztem neked, hogy hogyan is működik ez. Már meguntam, hogy kimásolgassam neked a saját szavaidat, ha őszintén hiszed, hogy nem írtál erősen téves dolgokat, akkor légy ezzel boldog.

Emellett azt sem várom, hogy a világ igazodjon hozzám. A világhoz igazítottam az életem, a világ adta lehetőségekkel élek.

"Sokatokkal ellentétben nekem nem szokásom hazudni, viszont van életem és munkám, és nem tudok 100 oldalas litániákat írni, mondatonként reagálva." Azért teljesen m!sról tudsz litániákat írni, mint amiről épp a vita folyik.

Ami az életet illeti, ma elmentem reggel dolgozni, majd húgom párjával gárázst pakoltunk, ami után bejöttem a városba egy pszichológiai előadásra és most a családdal fogunk vacsizni, mert itthon van nővérem külföldről. Szóval, másnak is van élete. De, mivel nem kifejezetten nekem címezted (bár határozottan úgy festett, hogy nekem szól) így nem veszem magamra ezt a kis szúrkálódást, inkább informatív jelleggel írtam le a napom, hogy ne érezd magad egyedül, mint dolgozó és életét élő ember.