25-35 közötti nők! Adnátok esélyt átlagkeresetű pasinak, aki nem karrierista, de dolgozik tisztességgel, viszont nem célja a csillogás, a pompa, a luxusélet, vagy annak tűnő "insta" "fészbúk" világ?

De öcsém... A pasi is kevesebbet fizet az albérletre így. Vagy a férfiaknak alapvetően ingyen van a lakhatás, és csak akkor kell fizetni, ha nővel élnek? Vagy hogy kell ezt érteni? XD

A többi dologban meg nyilván meg kell egyezni. Lehet én akarok drágább helyen nyaralni, lehet, hogy ő, a lényeg, hogy konszenzusra jussunk.

91: ha odaköltözik, akkor felezzük a költségeket nagyjából. Az ilyen nagyon olcsójános jellegű strigulahúzogatás nem az én világom. Sőt amúgy a külön kassza híve vagyok. Közös költségek felezve, közös programokra mindenki fizeti a saját részét, a többi pénzével azt csinál, amit akar. Ha olyan a helyzet, akkor még a méltányos arányosításban is benne vagyok (voltam én a többet kereső és többet fizető fél, nyugi). Amit én nem akarok, az az én életszínvonalam nagyon durva csökkentése vki miatt, akit alig ismerek, mert itt még mindig az ismerkedés a fő kérdés, és azért nem évek óra tartó komoly szerelemnél szokott kiderülni, hogy jé, csak annyit keres az illető.

Nekem nem oké az, hogy nem megyünk el nyaralni pár napra külföldre. Hogy heti-kétheti szinten nincs vmi kultúrprogram (most heti többször is járok, főleg az ősztől tavaszig tartó időszakban, szóval ez nekem még csökkentés is lenne, de ennél többet nem bírnék... engem ez tesz boldoggá, ennyi). Hogy nem vehetem meg gondolkodás nélkül a hajproblémáimra speciálisan jó sampont, mert "nincs rá píz", mert ki kell tartanom vkinek a popóját.

Ja, amúgy meg olyan férfivel nem is akarok ismerkedni, aki magától nem érdeklődik ilyen időtöltések iránt. Az sztem kicsit szánalmas is, amikor vki magára erőlteti ezt és veszteségként éli meg, "de legalább be tudok jutni a bugyiba". Most van párom, aki ugyanolyan lelkesedéssel megy ezekre a helyekre, ő is szervez programot, ajánl helyet.

Amúgy meg te most projektálod a kamu beleképzelt sztorijaidat, mert én nem szoktam Olaszországnál speciel 3x drágább helyekre vágyni... az ilyen Maldív-szigetek sosem izgatott, inkább Európa, városnézés, ilyesmik. De ha olyan nő kerül a látószögébe a pasinak, aki nagyobb igényű, akkor a férfi mondja szépen azt, hogy vele nem akarok ismerkedni akkor. Én sem kényszerítek senkit arra, hogy velem legyen, és nem sértődöm meg, ha vki azt mondja, "bocs, de nem egyezik az értékrendünk, értékítéletünk, más az érdeklődési körünk..." sőt még ha azt mondja, nem vagyok vonzó, nem vagyok elég fiatal, elég vékony... ő ízlése, ő döntése, joga van hozzá.

A 95-ös válaszoló vagyok.

A kis méret önmagában nem probléma, csak legyen figyelmes az ágyban.

Rohadtul nem a minimalista életeddel lenne a probléma, ha kiegyensúlyozott, érzelmileg stabil, mentálisan egészséges lennél!

Veled az a baj, hogy tévképzeteid vannak, de minden másra rákened, hogy te miért nem kellesz senkinek.

"Nem ettől leszünk boldogok, amúgy ti sem, de a nők sajnos csak 1-2 évre előre terveznek. A férfibe is csak addig "szerelmesek" amíg nem jön egy nagyobb "vad" aki több húst tesz le az asztalra. Az őskori mentalitás megmaradt a fejetekben, ez a baj...."

Szerinted ki akar ilyen agyament, beteg, tévképzetes emberrel foglalkozni? Nem azzal van baj, hogy nem érdekel az insta, de menj el pszichológushoz, gyógyulj meg, aztán majd ha nem haragszol indokolatlanul minden nőre, utána kezdj el ismerkedni.