Mi a rossz szerinted az internetes társkeresőkben? Mit utálsz bennük, milyen negatív tapasztalataid vannak?

#39

Sajnos már tizenéve sem az olyan sikerek voltak az általánosok mint a tiéd. A problémák egy része már régen is jelen volt a társkeresőkön, a Tinder és társai csak felerősítették és bővítették azokat.

Nekem, átlag alatti férfiként, már akkor sem volt érdemes használnom, manapság meg pláne.

Sajnálom. Az mondjuk tény, hogy nekem is átlagos külsőm van, és a férjemnek is, akit ott ismertem meg. Semmi különös, normális átlagos külsővel rendelkezünk.

Igazából nekem több ismerősöm is interneten ismerte meg a házastársát. Egy kolléganőm is abban az időben, amikor én. Ő szép arcú, viszont elhízott (akkor is ilyen volt a súlya), mégis sikerült neki. Két körmösöm is neten ismerte meg a férjét, olyan 35-37 évesen. Egyikőjük szintén duci, viszont arcra kifejezetten szép nő. Unokatestvérem (nő) szintén internetes társkeresőn találta a férjét, kb. 6 éve. Unokatestvéremet én átlag alatti külsejűnek mondanám arcra. Átlagos testalkat, de átlag alatti, inkább csúnyább vonású arc. A neten megismert férje is hasonló kinézetű, tehát külsőre összeillenek. - Szóval azért is sajnálom, mert én látom magam körül arra is példákat, hogy valakinek sikerül kevésbé előnyös külsővel is. Egy jó barátom (férfi) sajnos külsőre nem átlagos, inkább kifejezetten taszító kinézetű arcra. Na őneki nem sikerült soha semmi társkeresőn. Szextárskeresőn (tőle tudom, hogy ilyen is van) ismerte meg a feleségét. Találkoztak, aztán kiderült, hogy nem csak a testiséget akarják egymástól. Felesége is csúnya arcú, mint ő, de jól megvannak 10 éve már.

Én nagyon sokáig használtam (5 év, időszakosan) és alapvetően jó dolognak tartom őket, lettek onnan tartós és kevésbé tartós kapcsolataim, illetve fura módon barátaim is. Jelenleg is onnan van komoly kapcsolatom, valószínűleg ha lesz ezután is onnan keresek.

Viszont nem mondom, hogy mindig jó helyek, rengeteg hibájuk van. Többek között én azt utáltam, hogy "húspiac", vagyis akkora a kínálat, hogy az emberek felveszik ezt a gyors, pörgő ritmust. Mindig jön újabb, ha éppen valakiben valami nem tetszik, kicsit impulzusvásárlás jellegű a dolog. Sajnos ezt az attitűdöt pár év után mindenki felveszi legalább egy kis időre, velem is ez történt. És ez nagyban hátráltatja az embert a társkeresésben, hiszen csak csapong, élvezi az életet és nem tesz valódi effortot a dologba.

Fura válaszok. Mi az hogy minden más volt? Én 14 éve ismertem meg a férjem netes társkeresőn ( a 37es választ írtam). Fél év volt mire egy normális férfival tudtam találkozni, addig vagy már a netes ismerkedés alatt, vagy az első randi alkalmával kiderült, hogy nem stimmel az illetőnél valami. Ahogy akkoriban olvasgattam a netes társkeresésről, semmi sem változott, itt gyakorin pl ugyanúgy siránkoztak az emberek hogy a netes társkeresés rossz, mert ilyen meg olyan.

Egyébként semmit sem jelent hogy nekem nőként sikerült, ugyanis a kapcsolat másik tagja egy férfi:) aki egyébként még csak 2 hete volt regisztrálva mikor megismerkedtünk, én meg fél éve. Szóval még mindig neki volt könnyebb férfiként, és nem nekem nőként.

És ez csak konkrétan a társkeresős rész. Az előtt pl évekig chat.hun ismerkedtem, és onnan voltak randijaim, és 2 pár hónapos kapcsolat. De egyik se lett komoly.

Normális párt, komoly kapcsolatot tizenéve is nehéz volt találni.