Aki az anyjával él, 40évesen már soha nem lesz barátnője?

A barátom, mikor párt keresett,mindenkinek azt mondta, az anyjáékkal él, de nem mamahotelként.

Elmondása szerint 23 csaj koptatta le azonnal/ egyiknek sem volt lakása amúgy/, még csak találkozni sem voltak hajlandók.

Egy csaj találkozott vele,vakrandin, és őt nem érdekelte mije van...Két hét együtt járás után a barátom megmondta, hogy saját tehermentes lakása van és kocsija. A csaj azért szeretett bele, amilyen ember, nem azért amije van. Házasság lett és a fiának én vagyok a keresztapja.

Szeretik egymást, és nem anyagiasak hanem "élnek" és nem vágyakoznak,nem irigykednek.

Persze száz nőből egy ilyen ha akad...

22 évesen költöztem el otthonról albérletbe úgy, hogy tanultam és dolgoztam. Fenn tudtam magam tartani egyedül. Aztán a párom oda költözött, ketten vagyunk albérletben, felezzuk a költségeket. Nincs autónk, nincs saját lakásunk. Ennyit minimum nyújtson már a másik fel.

Ha diakmunkabol fenn tudok tartani egyetem mellett egy albit, akkor egy felnőtt embernek, aki teljes munkaidőben dolgozik legalább dupla annyi fizetésért, az igenis lakjon egyedül. (Az már mindegy, hogy saját vagy bérelt lakásban, ami összejön)