Annyira reménytelen vagyok, hogy csak a prostizás az utolsó járható út számomra?

Nagyon gátlásos és visszahúzódó, félénk fiú vagyok. Azt vettem észre, hogy sohasem érdekeltem igazán a lányokat. Társaságba egyáltalán nem szoktam járni és sajnos nincs is kivel. Bár ha lenne sem mennék el. Úgy érzem, hogy a férfiasságom téren is nagyon kevés lennék egy nőnek és én ezt nagyon szégyellem. Másfelől pedig mit is tudnék én nyújtani? Azt elismerem, hogy már többen is megdicsértek a külsőmet de nem hittem senkinek sem. Van egy olyan érzésem, hogy csak hazudtak nekem. Én tudom magamról, hogy milyen vagyok: szó szerint undorító vagyok és elfogadom. Lehet, hogy nálam fejben vannak a legnagyobb problémák de elfogadom. Úgy gondolom, hogy talán egy két gátlásomat fel tudná oldani de másfelől pedig félek attól, hogy elmenjek egy prostihoz.

23/F