Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Annyira reménytelen vagyok, hogy csak a prostizás az utolsó járható út számomra?
Nagyon gátlásos és visszahúzódó, félénk fiú vagyok. Azt vettem észre, hogy sohasem érdekeltem igazán a lányokat. Társaságba egyáltalán nem szoktam járni és sajnos nincs is kivel. Bár ha lenne sem mennék el. Úgy érzem, hogy a férfiasságom téren is nagyon kevés lennék egy nőnek és én ezt nagyon szégyellem. Másfelől pedig mit is tudnék én nyújtani? Azt elismerem, hogy már többen is megdicsértek a külsőmet de nem hittem senkinek sem. Van egy olyan érzésem, hogy csak hazudtak nekem. Én tudom magamról, hogy milyen vagyok: szó szerint undorító vagyok és elfogadom. Lehet, hogy nálam fejben vannak a legnagyobb problémák de elfogadom. Úgy gondolom, hogy talán egy két gátlásomat fel tudná oldani de másfelől pedig félek attól, hogy elmenjek egy prostihoz.
23/F
Először is szeretném megköszönni mindenkinek a válaszát!
#17: Már most is úgy gondolom,hogy nekem nem érdemes ismerkednem. Hiszen ha magamra nézek rögtön az jut az eszembe,hogy Én biztosan nem kellenék senkinek sem. Mit is képzelek magamról,hogy majd pont egy hozzám hasonló szerencsétlen fog kelleni mikor van tőlem ezerszer különb is.
Értem, sajnos ha így gondolsz magadra, az elég jól "önbeteljesítő jóslattá változtatva" fog működni... Esetleg még az is lehet, hogy találsz egy lányt, akivel eleinte minden jó, aztán "segít abban", hogy utálhasd magad, kritizál, rosszakat mond, bármi...
Ezért érdemes lelkileg rendben lenni párkapcsolat kezdetekor és egyedül megtalálni az élet értelmét.
A prostizás semmit nem fog megoldani. Az nem erre való, és nem leszel tőle más ember. Ha változtatni akarsz, muszáj az elején áldozatokat hoznod. Kezdj el társaságba járni, akármilyen kellemetlen is az első alkalmakkor. Keress valamit, ami érdekel. Egy sport, hobbi, tanfolyam, túra, bármi. A lényeg, hogy beépüljön az életedbe, hogy rendszeresen emberek között vagy. Próbálj meg olyan eseményeken részt venni, ahol beszélgetned kell. Pl. nyelvtanfolyam, valamilyen tematikus összejövetel. Ne akarj mindenáron becsajozni. A cél az, hogy megszokd ezeket a szituációkat, megismerj embereket, formálódjon a világképed és kényelmesebbé váljon a kommunikáció. Meg fogod látni, hogy a nők sem külön faj, hanem ugyanolyan emberek, mint te. Ugyanúgy lehet velük viccelődni, barátkozni, beszélgetni.
Egyáltalán nem vagy még elkésve. Nyugodtan adj magadnak 1-2 évet, amíg megszokod a társaságot és magabiztosabb leszel. Ha mellette el tudsz járni pszichológushoz, még jobb eredményeket tudsz elérni.
Mivel nem tudod: hol kit ismersz majd meg (és kit ki által), ha változtatsz és társaságba jársz, esélyeid nőni fognak.
Biztosan vannak dolgok amelyek érdekelnek, ez alapján keress bármit neten, ismerkedj, találkozz élőben.
8.50-es vagyok - ha prostiban gondolkodsz, szerinted segítene? Dehogy! Semmi értelme.
Írod, hogy nem érdekled a lanyokat, ugyanakkor többen is megdicsérték a külsődet. Azok mind férfiak voltak???
ez az ha megdicsértek már jó irányban kéne lenned.
de megértelek és igen menj el prostihoz ha úgy tartja kedved viszont közben menj fel társkereső oldalakra ismerkedj.
ha ás nem az esélytelenek nyugalmával.
A prostizás jó dolog
Kifejezetten nem leszel boldog tőle, és nem sokat dob a magabiztosságodon, de ha nincs más módja hogy nőhöz juss, ne szalaszd el az EGYETLEN lehetőséget hogy megtapasztald a szexualitást.
Egyszerűen nem éri meg várni a nagy semmire, miközben fiatal srácként azért ÉLNI szeretnél egy kicsit
Higgyétek el nem a kifogásokat akarom keresni állandóan. Írtátok, hogy társaságba kellene mennem. Észrevettem magamon, hogy ha emberek között kell lennem akkor teljesen furcsán viselkedem. Nem tudok természetes lenni és csak szorongok. Ez a szorongás odáig is fajulhat, hogy elkezdek izzadni, remeg a kezem, alig hallható amit mondok és előfordult olyan is, hogy a mellkasom is fájni kezdett és alig kaptam levegőt. Arról nem is beszélve, hogy engem ilyenkor észre sem vesznek az emberek és úgy érzem, hogy nem is kíváncsiak rám és csak gúnyolódnak és nevetnek rajtam.
Becsajozni szerintem már nem is igazán akarok. Nekem már az is bőven elég lett volna, ha lett volna egy vagy több "lány barátom". Nekem mindig is rosszul esett az, hogy rám úgy sohasem néztek a lányok mint akihez vonzódnának.
Valóban, a prosti lehet, hogy nem segítene. Hiszen nők közelében teljesen megnémulok és egy szót sem tudok mondani. Lehet, hogy kellemetlen élmény lenne számomra a prostizás és utána még jobban nem mennék a közelükbe. Így is úgy érzem, hogy kevés vagyok minden téren hozzájuk és lehet ez csak még jobban nehezítene rajta.
Lányok is megdicsérték már a külsőmet. Még általános iskolában előfordult olyan, hogy már integettek nekem, hogy menjek már oda hozzájuk, de nem tettem meg mert már akkor is féltem tőlük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!