Létezhet működő feminizmus equal dating market nélkül?

Elsorolhatja itt mindenki a gyerekkori traumáit, és az élet nehézségeiről is tarthat kiselőadást naphosszat, nem leszünk előrébb és igaza sem lesz a kérdésben.

Pont leírtam hogy vannak az inceleknél is gázabb helyzetben lévők is bőven, bár azok valószűleg nem ti vagytok. Traumái és komolyabb nehézségei legtöbbünknek vannak, de attól még teljesen más a helyzetünk.

Azt kéne tudnom bizonyítanom hogy mennyire jelentős az incelek aránya, de én nem vagyok abban a helyzetben hogy erről megbízható adatokkal szolgáljak. Amit tudok az az hogy a fiatalabb generációkban van egy erős közel 5%-os különbség, ami már eléggé felborítja az egyensúlyt

Erre jön rá a nők sajátos párkeresési metodikája, a férfiak igényei, és a sok beteg elme a társadalmunkban és máris ott tartunk hogy nagyítóval kell keresni egyedülálló rendes nőt. És ez itt a lényeg, ebben a kérdésben.

Nem a problémáink és traumáink a probléma, hanem az hogy túl sok kan van túl kevés nőstényre kiéhezve, ez pedig nem jó felállás.

Sokszor kapom meg tőletek hogy mi az én bajom, hát azt csak én tudom, de akkor elárulom nektek: valahányszor megtetszik egy nő, az kivétel nélkül foglalt. Nincs lehetőség, mert akihez vonzódni tudok az nyilván egy vonzó nő (ronda én sem vagyok), akit azelőtt elvisznek hogy szakítana az aktuálissal. Ilyen helyzetben pedig képtelenség átlagosként boldogulni, mert nincs kiért törni magadat. A környezetemben jópár reménytelenül egyedülállót ismerek, kivétel nélkül férfiak, a nők pedig legfeljebb időszakosan vannak egyedül ha vagy úgy akarják, vagy súlyos probléma van vele. De még úgy is tud találni valakit, aki be is jön neki. Ezt látni mindenütt, nem élhetünk más világban, ráadásul ti sem egyedülállóként osztjátok az észt úgy lâtom.

Akkor most miért olyan nehéz a tényeket elhinni?

Mert, ha ez nem csak a te mikroközösségedre lenne igaz, hanem társadalmi probléma lenne, akkor lenne statisztika ami bizonyítja. Ennek ellenére nincs, sőt a statisztikák, amik fellelhetőek rokon témákban, ellene mennek a 80-20 és egyéb agymenéseknek.

Elhiszem, hogy ottahol élsz a közvetlen környezetedben nincs szabad, az igényeidnek megfelelő nő. De a kérdező és úgy általában az "incelek" az oldalon nem emiatt panaszkodnak és mikor valaki leírja, hogy a nőknek attól könnyebb, hogy nők, akkor sem gondolnám, hogy arról beszél, amiről te. Ezen felül te magad is egy "normális" nőt kérdésnél társnak. Vajon az itteni "incel ek" normálisak?

El tudom fogadni, hogy te vagy a tű a szénakazalban, mert, főleg egy kisebb településen valóban nehéz lehet az igényeidnek megfelelő társat találni, akkor is, ha az igények átlagosak.

Az én ismerősi körömben a férfiak, akik keresnek is társat és tényleg rendben vannak, találnak is. Ahogy a nők is, majd évekig együtt vannak. Aztán van aki szakít, van aki házasodik. De az olyanok, akik sokáig egyedül vannak, akár nők, akár férfiak, okkal vannak egyedül és nem azért, mert nincs elég ellenkező nemű. De én egy elég nagy városban élek, van bőven választék.

De én a helyedben nem sorolnám magam egy kategóriába a kérdezővel és a többi elborulttal, akivel csak annyi a gond, hogy túl tökéletes.

"bőven, bár azok valószűleg nem ti vagytok. Traumái és komolyabb nehézségei legtöbbünknek vannak, de attól még teljesen más a helyzetünk." Ebben egyet is értünk, abban nem, hogy miért nem mi vagyunk. Egy mély depressziós nő, aki a kutyának nem kell és aki nem látja a kiutat az életéből és egy mély depressziós incel férfi aki nem látja a kiutat az életéből kb azonos szerintem, ahogy a problémájuk is azonos.

Nekem nem azonos problémám, de csak azért, mert fiatalon felismertem a hibás működést és javítottam, amit tudtam. Akkoriban én is hasonlóan gondolkodtam, mint ami itt ömlik az "incelekből", aztán felismertem a saját hibáim és már nem a világ, a férfiak, a többi nő és miegymás volt a hibás. Lett is később, majdnem 19 évesen párom. Ha egy kis durci gombóc maradok, semmilyen, sokszor előnytelen ruházat an, 0 önbizalommal, előnytelen frizurával és 0-24 gyűlölöm a világot, nos valószínűleg továbbra se kellettek volna a férfiak kiéhezett tömegeinek. Bár tömegek jelenleg sem állnak sorba az ajtóm előtt, de ennek is meg van az oka és nem a külsőm.

Szóval, de, a nőknek is lehet azonos a problémája, ami azonos mentális betegséget szül és azonos reakciókat vált ki. És ha jól rémlik, te épp azt írtad korábban, hogy a NŐKNEK, nem pedig azt, hogy itt nekünk személy szerint, nem lehet azonos a problémánk, vagy azonos horderejű, egy incelével.

De alapvetően úgyvélem, felesleges a vita erről. Bizonyíték nincs arra a tömegre aki álló micsodával küzd az életben maradásért, sőt ez a "tömeg" abban se tud megegyezni miért van egyedül, mert az itteni incelek szerint, mindig épp az kell a nőknek, ami nekik nincs és ez néha teljesen szembe megy az előző "incel" becsípődésével.

A hatalmas férfitöblet azon levezetésében, még látok is rációt, hogy boldog, boldogtalan, sokszor pár mellett is 55-18 között, a 18-30(vagy 35) közti nőkre vadászik, igy egy kb kétszeres túl jelentkezés van. Bár ez se 80-20 és hasonlók, de ezt el tudom fogadni. De ettől még, a nők általában max 10 évben meghúzzák a lélektani határt, aztán még ezen túlmenően is szelektálnak és nincsenek állandóan kapcsolatban. Tehát elvileg csak annyi lenne a férfinek a dolga, hogy a saját korosztályában, a saját környezetében, talál valamit, amivel kitűnhet és egy olyan nőt, aki szabad és ezt a valamit értékeli, keresi egy férfiban. Nem azt mondom, hogy ez könnyű, sőt. Bármikor elismerem, hogy egy mentálisan és fizikailag egészséges nőnek ebből a szempontból előnye van. De a "nekik minden könnyebb" felütés az egész beszélgetést nevetségessé teszi, hiszen badarság, sima hiszti. Igen, abban, amit leírta egy nőnek könnyebb. Egy férfit meg ritkábban vernek el otthon úgy, hogy eltörik az orra, ritkábban erőszakolják meg őket átlagban és könnyebben találnak munkát, mert nem ők szülnek, nem ők mennek gyesre és jellemzően nem ők maradnak otthon később se, ha beteg a gyerek. A két nem problémái nem azonosak úgy általában. De az incel nem is a nagy átlag es simán lehetnek nők azonos problémával, főleg, hogy a legtöbb itt aktív incel súlyos egyéb problémákkal küzd, főleg mentális problémákkal, szocializációs gondokkal (az a fránya gyerekkor, amit csak úgy elütöttél, mint érv és magyarázat) amik nem tudjuk mikor alakultak ki, nem-e azok az alap problémák amik miatt oncelekké váltak, amellett, hogy sajnálatos módon férfinek születtek.

De tényleg úgy gondolod, hogyha pont azzal a pár ezer nővel lenne több, mint amennyi férfival jelenleg, akkor kategóriákkal könnyebb lenne a dolgod? Akkor az olyan félelmebetegeknek, akikkel te sorsközösséget válasz, akiknek csak annyi a problémájuk, hogy a nőknek csak a pénz számít, a nőknek csak a kinézet számít, a nőknek csak 20+ centi farokkal férfi a férfi, a nőknek csak a lapátállúak kellenek, a nőknek csak a bunkók kellenek, a nőknek csak az izomállatok kellenek, a nőknek havi wellness kell és drága külföldi utazások, a nők csak 500 ezer fölött állnak le egy férfivel, a ok 80% a férfiak 20 százalékára hajt (legutóbb már 10 százalékot olvastam amúgy) atobbiek egyedül maradnak stb., nekik egyből, varázsütésre elmúlna az elmebajuk? Vagy a következő generációban őket már ki se termelné a társadalom?

Én ezt egy természetes szelektációs folyamatnak látom. Biztos vannak, akik csak rosszkor rossz helyre születtek. De a többség mentálisan gyenge, sérült szerintem ilyen volt már gyerekként, kamaszként is. Különben lennének barátai, céljai, vágyai (a pnán túlmenően is), lenne reális énképük, tudnák miben gyengék és tennének magukért, ahogy a többség tesz is. És a többségnek "jut" is nő.

Mert:

- az 5% nem jelentős, ha elfogadjuk, amit mondasz. Egy kisebbség hogy lehetne már komoly?

- Ha csak jó nőkre mész a kutya nem fog megsajnálni. Ez a baj, hogy az átlag Marcsa már nem jó.

- Nem tudom feltűnt-e, de lelki gondjai az emberek 90%-nak van, tehát ha valóban a 10%-ra hajtasz, akkor életed végéig itt fog állni. Ugyanis a 90%-ból sem mindegyik menthetetlen.

- Figyelj már, csomó nő szingli. Nekem be ne add, hogy egy sem jó! Mert akkor meg is érdemled. Ha meg túl szűk az ismeretségi köröd, akkor bővítsd! Erre ezer és egy lehetőség van.

Amúgy igen, igazad van, nem vagyok egyedül. De nehogy azt hidd, hogy ezért nem kellett megdolgoznom. Úgyhogy inkább úgy mondanám, reálisabb és konzekvens tudok lenni a témában, mivel van tapasztalatom. Volt jó kapcsolat, rossz és tragikus is. Megesik. Az ember próbálkozik. Te sem tudsz mást tenni, ha meg feladod akkor meg is érdemled. Nem foglak sajnálni érte, és rossz álmaim sem lesznek miatta.