Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ennyire önállótlan manapság a férfiak nagy része? Más is ezt tapasztalja?
Kb egy hónapja ismerkeded/beszélgetek 25-30 közötti korosztállyal.
Eddig bárkivel beszéltem, a 100% otthon lakik.
Főzni, stb, nem tudnak.
Egyetlen egy akadt közöttük, aki legalább egy önerőhöz közelítő megtakarítást fel tud mutatni.
Nyilván nem letámadom őket ezekkel a kérdésekkel, aki önerővel rendelkezik, vele többször találkoztam is, erre kanyarodott a téma, és magától említette.
Nem szeretném ezt is "beállítani" magamban, mint szűrő, viszont őszinte leszek, zavar. Az exemmel úgy - ahogy együtt éltünk, de ő is hozzám költözött, majd ment vissza a mamahotelbe. Megtakarítás 0.
Ezek a férfiak, akikkel beszélgettem/beszélgetek, valószínűleg hasonló módon 0 megtakarítást, de ami fontosabb, önállóságot tudnának felmutatni..
Itt nem az anyagiakról van szó, hanem arról, hogy ezek a srácok nem tanultak meg a saját lábukon élni, ami konfliktusokat szülne véleményem szerint, ahogy az exemmel is kb harcolnom kellett, hogy ne csak az albiba, hanem ugyan a kajába is adjon bele, mert nem szeretnék 2 embert eltartani.
Meg oké, hogy én egyedül élek, tudnánk nálam lenni a jövendőbeli párommal, de 1x szeretném én is átélni azt, hogy én tudok átmenni egy férfihez, aki neadjisten legalább egy spagettit össze tud dobni vacsorára. Ebben a korban már nem szeretnék szülőket, testvéreket kerülgetni, ha átmegyek valakihez. Nem is értem, ezek a férfiak hogy ismerkednek, ha netán egy nálam fiatalabb nővel/lánnyal kerülnének közelebbi viszonyba, aki szintén otthon él?
Én ezt egy bizonyos kor felett cikinek tartanám,hogy közel a 30hoz, férfi létemre én megyek át a barátnőmhöz esetleg a szülői házba, vagy úgy hívom át magamhoz, hogy otthon van az egész család...
Emiatt nem fogok elutasítani senkit, de őszintén szólva tényleg zavar. Én meg tudok állni a saját lábamon és örülnék egy hasonló társnak,akit nem úgy kell kirobbantani a szülőktől és kvázi megtanítani élni..
Hasonló korosztályban lévő lányok / nők, ti is ezt tapasztaljátok? Ez lenne manapság a normális, hogy 30 körüli emberek még a gyerekszobában élnek?
26/N
válasza:Én a sógoromon látom ugyan ezeket a dolgokat,már 30 éves de még a szülei diktálnak a távolból.
Nem tudom mi van a nővéremmel?
De még gyereket is szült neki.
Kedves sógoron múlnának a dolgok szerintem soha az életben nem lenne házuk.
Amit én kaptam volna papám jóvoltából házat oda kellet neki adni mert a kedves sógi nem hajlandó nagyon megerőltetni magát munka terén,de még a felújításokhoz is hitelt meg hitelt és hitelt szeretne fel venni,úgy éri az amit eddig fel vettek nem elég,a drága szülei diktálnak neki hogy milyen is legyen a ház? Mit hogyan kell csinálni?
Az apósának aki érti a dolgát adott neki egy házat annak nem hisz nagyon semmiben.
Most a családi házban élnek igaz én is de annyira felelőtlen hogy az már fáj,még én sajnálom a testvéremet de hát ő választotta,sajnos még a saját gyerekével sem képes rendesen foglalkozni.
Bennem sokkal jobban megbízik a nővérem gyerek ügyileg is mint a sógiba, na ez azért nem semmi, de hát örökké én sem tudok bébiszitter lenni és a mama sem.
Főzésről pedig ne is beszéljünk.
Ez a házas dolog az elején még idegesített de hát na,nem tudok mit tenni ugye,szüleim el mondták hogy belőlem ki nézik azt hogy mindent megteremtek saját magamnak de a sógiból nem,hála a sóginak 3-4 évet mehetek külföldre ha akarok saját kecót, mert a sógika a fa..át veregette a földhöz.
Egy kapcsolatban szerintem az is nagyon fontos hogy mindent meg tudjanak beszélni,na de sógi nem mond nagyon semmit,nem tudom meddig bírja ezt a drága nővérkém? de hát ő dolga,remélhetőleg az ágyban legalább jól teljesít sógika.
Be vallom nem tudok nagyon főzni,sütni de rajta vagyok mert szeretnék jó ételeket csinálni és enni.
Engem igazából az tesz boldoggá ha a szeretteim boldogok.
Kedves kérdező,ne add fel,keresgélj tovább.
22F
válasza:Hátrányos helyzetű vagyok.
Tavaly elvégeztem az egyetemet, azóta sem találtam munkát. Sokan elutasítják a jelentkezésem, de bezzeg interjúra nem hivnak el, és esélyt sem adtak, hogy megismerjenek...
Szóval, nehezen képzelem el a jövőmet, nincs párom, nincs rendes fizetésem, nincs hosszútávú munkám...
Főzni, takaritani, mosni tudok...
válasza: válasza: válasza:Gondolom azért, mert ők másra költötték a pénzt. Jó külsőre, szocializációra, vagy a jó külsejük miatt nem is szorultak rá igazán a távolabbi jövő tervezésére, csak éltek bele a világba.
Míg mi, akikkel NEM ISMERKEDSZ, lehet akármennyi megtakarításunk, pont azért van, mert dolgozunk, nem lébecolunk meg bulikázunk, illetve azért is van, mert nem hivalkodunk drága ruhákkal, kocsikkal meg ilyesmivel...
A nők számára nem izgalmasak a kiszámítható, anyagilag stabil férfiak. A nők számára az anyagiak két dolgot jelentenek.
1. Alapszint, tehát a hiánya hátrány, a megléte alap, nem ad hozzá az értékedhez, csak nem vesz el belőle.
2. Izgalom. Itt nem is a pénz forrása vagy ilyesmi számít, hanem a felhőtlenség feelingje, lehetsz akár bűnöző rosszfiú vagy fehérgalléros "úriember", legyen sok szabadidőd, a végtelenségig rugalmas a munkaidőbeosztásod, legyél spontán, fogd meg a csajt a munkahelyén péntek délután és ugorjatok ki Párizsba egy spontán hétvégére... Egy ilyen életnél értelemszerűen vagy simlisnek kell lenned, vagy meglévő pénzt nagyon gyorsan elégetned. Nagyon ritka az, hogy tényleg napi 3-4 órát kell csak dolgoznod és dőlnek a milliók és még több lábon is állsz, hogy válságálló legyél.
Kedves 66-os, úgy mondod, hogy VELETEK nem ismerkedek, mintha elutasítottalak volna.
Senkit nem utasítok el azért SEM, ha otthon lakik.
Nincs senkinek a fejére írva, hogy hol lakik, vagy van-e diplomája, mert ugye ezt is megkaptam.
Egy tényező van beállítva a társkereső oldalakon, ami most a vírus alatt opció ismerkedésre, az pedig a kor.
Az, hogy bárki, akivel eddig beszéltem, otthon lakik, az tény, ami miatt megfogalmazódott bennem a kérdés.
Egyáltalán nem kukázok ki sem munkás embert, sem diplomást, sem otthon élőt, elmondom mégegyszer. :D
Csak meglepett a jelenség.
Viszont úgy látom, nem vagyok a véleményemmel egyedül, néhány férfi kommentelő is megerősített abban, hogy nem normális, ha valaki 30 évesen otthon él, 0 megtakarítással, de fújja, hogy albérletbe nem éri meg menni. És mennyi ilyen van..
A baráti társaságomban is van mester diplomával rendelkező ember, aki idén fog lakást venni, 25 éves a lány,és míg egyetemista volt, addig is magának kereste a pénzt a szórakozásaira, mert a szülei nem tehetősek.
Nyilván vannak nők is, akik ugyanolyanok, mint akiket leirtam, viszont mivel nőkkel nem ismerkedek, érthető módon erről az oldalról nem tudok nyilatkozni.
válasza: válasza: válasza: válasza:Ez egyébként tényleg igaz, hogy ha az ember otthon él, de félretesz az lúzer, mert "mamahotel". Ha otthon él, de szórja a pénzt látszat dolgokra, hogy menőnek tűnjön és "izgalmas, érdekes személyiség legyen" (mintha ezen múlna a dolog), akkor az oké. Ha külön él és spórol, akkor megint lúzer, mert nem "szocializálódik, nem jár bulizni, nem költ a csajozásra". Ha külön él és nem spórol, hanem az előző ellentéte, akkor ő a nagy alfa, menőgyerek.
Csak az utóbbihoz elég komoly jövedelem szükséges, ami azért nagyon keveseknek adatik meg.
Szóval érdekes ez, hogy a nőknek, konkrétan semmi nem jó.
Ha az embernek céljai vannak, gyűjtöget, félretesz, akkor sóher, ha költi a pénzt akkor felelőtlen, ha otthon él akkor "mamahoteles gyökér", ha nem él otthon, akkor miért olyan a lakása/háza, miért albérlet, miért nem saját stb stb.
Olyan szinten kettős mérce van hogy az hihetetlen.
Persze ha valaki jóképű, macsó "kúrógép", aki bárkit megkaphat, annak minden el van nézve. Ellenkező esetben ezer meg ezer "elárás, feltétel" van az ember irányába.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!