Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nők, intelligencia, hahó?
Némileg értelmetlen a kérdés. Egyértelmű hogy vannak olyan nők akiknek az intelligencia, műveltség fontos, de miért szorult ez ennyire háttérbe? Huszon évesen nem tudok egy nőt sem találni akit ne tartanék gyerekesnek, hol ott én is messze vagyok attól a szinttől, amit értelmiséginek neveznek.
Olvasom itt a kérdéséket, tele hülye gyerekes dolgokkal, korombeliek már is ott hagyták az iskolát és dolgoznak, egyetemen ugyanilyen ilyen hülye gyerekek, ahol minden a buli és az ivászat körül mozog. Kicsit kétségbeejtő, a világnak már nem érték a tudás?
válasza:Lehet, hogy véletlenül egy l-el írtam az intelligens szót, nézd meg úgy is ;)
Amúgy már megint csak a szavakon lovagolsz kedves kérdező :(
A kijelentésem szempontjából teljes mértékben irreleváns, hogy unintelligensnek tartod magad, vagy nem-értelmiséginek, vagy nem-intelligensnek (hiába próbálkozol, átlátunk rajtad ;), ugyanis az ember sem unintelligens, sem nem-intelligens társai eszmefuttatására sem kíváncsi. Amikor szellemileg művelni szeretnénk magunkat, akkor az intelligens emberek társaságát keressük fel, jobb híján videóit nézzük meg, mely elgondolkodtat a világ dolgairól.
A magát okosnak gondoló embernek egy jellegzetes tulajdonságuk, hogy amikor nem tudják higgadtan megvédeni az érveiket, akkor személyeskedésbe vagy szólovagolásba kezdenek. Tipikus példája az okoskodó embernek. De ha nekem nem hiszel, nézd végig a válaszreakciókat, amiket itt kaptál. Szimpatikus volt egy embernek is a stílusod? Mert én nem nagyon olvastam olyan kommentet, ahol valaki dícsért volna ;) Nem vagy annyira különleges, mint amennyire hiszed magad, csupán egy komplexusokkal és önértékelési problémákkal küzdő átlagember, aki szereti mesterkélten kifejezni magát. Láttam már ilyet, és az összes ismerősöm 25-30 éves szüzike volt, valószínüleg te is az vagy ;)
válasza:114es vagyok, reagálnék a 115-ös válaszodra.
Tehát szerinted minden a világon a normáleloszlásra épül. Félviccesen írom, hogy ha ez igaz lenne mindenre, akkor például a te felsorakoztatott érveid közül is a legtöbbnek lenne értelme, és a csacsiságok csak nagyon ritkán fordulnának elő, de te is beláthatod, hogy ez nem így van, a te érveid minőségét a normáleloszlás helyett egy konstans egyenessel lehetne ábrázolni, ami a -100hoz konvergál ;)
Ha valóban intelligens lennél és nyitott lennél új dolgok megismerésére, akkor nem kezelnél axiómaként olyan állításokat, mint amit az imént leírtál. Valóban léteznek olyan jelenségek, melyeket tökéletesen le lehet írni a normálelolszlással (pl. részvényárfolyamok volatilitása - nézz utána a volatilitás szónak, ha nem vagy tisztába a jelentésével), viszont sokmindenre (közöttük az általad felhozott kérdéskörre) nem alkalmazható.
Összegezve: Nem mondhatod azt, hogy a legtöbb nő unintelligens, amíg nem találkoztál a legtöbb nővel (ezt nem sikerült megcáfolnod), valamint nem alkalmazható tisztán a normáleloszlás elmélete az általad felvázolt témára.
Remélem ezútal a személyeskedésen és a szavakon való lovagoláson kívül elfogadható érveket is fel fogsz hozni, máskülönben a "vita" (már ha ezt lehet vitának nevezni) színvonala továbbra is a béka feneke alatt lesz.
#120
Én nem érzem magam mesterkéltnek. Szeretek ilyen kacifántos sznob mondatokat alkotni, szórakoztat. Elmosolygok rajtuk. Én tök jó fej vagyok és gyakran vagyok könnyed és vicces is, csak ugye nem itt élem most ki magam. Az emberek már semmi valódi dolgot nem szeretnek, semmit aminek jelentősége van, vagy értelme. Nem feltétlen szándékom jobban érezni magam. Van ennél fontosabb.
#122
Nyilvánvalóan nem gondolom, hogy MINDEN erre az eloszlásra épül. Te speciál az emberek, s most emberekről beszélünk, szerintem láthatóan igen.
Én nyitott vagyok új dolgok megismerésére. Viszont az új dolgoknak, legyen értelme, ne csak úgy szeressük, mert most épp ezt mondtam. Utána nézek annak, amit nem ismerek, így ennek a szónak is, de köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. Szerintem az emberekre is alkalmazható, a társadalmi szerkezet miatt, viszont ha most elvárod tőlem, hogy hozzád hasonlóan úgy viselkedjek, mint aki nem ebben a világban él, akkor valóban, nem tudom, hogy működik-e, illetve nem áll szolgálatomban a tudás melynek segítségével bebizonyíthatnám, így ez csak az én személyes elképzelésem.
Egy kedves ismerősömet juttatod eszembe. Ő is mondta, hogy miért nem mozdulok ki. Megkérdeztem, hogy hova mozduljak ki, illetve tájékoztattam, hogy nem igazán szeretném erőltetni a dolgot. Majd ha jön egy olyan nő, akkor majd kapok az alkalmon. Azt felelte, hogy menjek el egy kávézóba. S kérdeztem, tőle, hogy szerinte mennyi a valószínűsége annak, hogy találok ott egy nőt, aki vonzó számomra, s ha még vonzó is akkor megfelel emberileg is. Ő ilyen szemrehányóan visszakérdezett, hogy de egyébként honnan tudom meg. Erre én azt kérdeztem tőle, hogy most szerinte, komolyan ezt kéne tennem, mikor valószínűleg 100 nőből 10 felelne meg nekem, szóval szerinte legrosszabb esetben el kéne szenvednem 90 ilyen próbálkozást, hogy hátha a 10-ból eljutok egyhez. Aztán lehet ott még ő utasítani el. Most hagyjuk az elviséget. Én őszintén kérdezem, szóval szerinted például ezt kéne tennem?
válasza:Kedves kérdező!
Először is köszönöm, hogy végre sikerült normális hangnemben írnunk egymásnak.
Írásodra reagálva: Középsuliban utáltam az osztálytársaimat, mert nem tudtam velük megtalálni a közös hangot, és ezt annak tudtam be, hogy idióták. Ezt az utálatomat később kivetítettem az összes emberre. Általánosítottam. De idővel rájöttem, hogy ezzel csak magamnak ártok. Később az egyetemen (mikor már kicsit érettebb lettem), megpróbáltam magamon fejleszteni olyan téren, hogy jobban bevonzzam az emberi társaságot. (Ha érdekel tudom ajánlani Eric Berne: Emberi Játszmák című könyvét, ha még nem olvastad, gyönyörűen megfogalmazza, hogy miért is van szükségünk az emberek társaságára és a pozitív visszacsatolásra). Ez sikerült, és azóta sokkal jobb a közérzetem. Előtte csak a tanulásnak éltem, el akartam érni valamit az életben. De ez önmagában nem tett boldoggá.
Azért írom le ezeket, hogy az általánosítás problémájára reflektáljak. Ha te egy olyan közegben vagy, mint én középsuliban, akkor hajlamos vagy arra, hogy azt mondd, hogy az összes ember ostoba és bunkó (ahogy én is tettem). De amint átkerülsz egy másik közegbe, ahol más emberekkel találkozol, ez az elképzelés üres frázissá válik, ha ott kedvesek veled. Akkor már megcáfolják azt az állítást, hogy minden ember szemét, hiszen akik között most vagy, azok kedvesek. Remélem érted, mire akarok kilyukadni. Jelen helyzetedben is akárhova jársz, az 2-3, maximum 4 apró hely ebből a nagy világból, ahol többnyire ugyanazok az emberek fordulnak meg. A kérdésed is úgy lenne pontos, ha igy hangazana: "Kicsit kétségbeejtő, a világnak ÚGY ÉRZÉKELEM már nem érték a tudás?"
Hidd el nagyon sokféle ember létezik, szerintem te csak nem találtad meg eddig a helyedet. Ha megtalálod, meglátod, nem fog többé nyomasztani ez a dolog.
Utolsó kérdésedre reflektálva pedig, sajnos (vagy szerencsére) férfiként nekünk kell kezdeményezni. És igen, benne van, hogy nem úgy sül el, ahogy szeretnéd, de ezt fel kell vállalnunk. Nagy butaság az, hogy csak a magabiztos kigyúrt gazdag embereknek jön össze a dolog. A magabiztos emberek nem önmagában azért sikeresek a hódításban, mert magabiztosak, hanem azért, mert nem félnek a kudarctól, így rövid idő alatt sok próbálkozással a nagyszámok törvénye szerint sikereket tudnak elérni. Nagyon ritka az, hogy valakinek elsőre összejön az igaz szerelem. De nem szabad tüskéket növeszteni, és félni, ha szimpatikus egy lány, csak menj oda hozzá, mondd meg neki, hogy ne haragudj a zavarásért, de nagyon csinos vagy, és mit szólha, ha késöbb újra találkoznátok egy kávéra (vagy valami ilyesmit :P) A lányok ezt díjjazzák. Én sokszor eljátszottam ezt, és habár az esetek többségében nem ment tovább a dolog, de mindegyikük nagyon kedves volt. Ha kedvesen, tisztelettudóan mész oda, nem lesznek ők se bunkóak. Szóval hajrá, és ne hagyd, hogy a negatív gondolatok lehúzzanak ;)
#124
Ez egy baj. Szóval ez már velem réges régen megtörtént. És az eset után közvetlen sikerült érzelmeznem a történteket. Igen, elhiszem, hogy üres frázissá válik, ha olyan közegbe kerültem, de ez sajna még velem nem történt meg. Nyilvánvalóan, ha lesz egy élettársam, aki megfelel nekem, nem fog érdekelni a többi idióta, de egyenlőre azt látom, hogy mindenhol ilyenek vannak és még a választás lehetősége sincsen meg. S attól, hogy mindenhol ilyenek vannak, nyilván nem fogom azt gondolni, hogy a világkerekségen az összes nő egy idióta hülye r**anc, csak egy idő után már nem nyugtat, hogy türelem, meg majd az idő és majd megtalálod. Mert egyrészt én ezt értem és el is hiszem. Másrészt mi a garancia, hogy tényleg megtalálom? Harmadik, hogy mikor? Mert ha mondjuk 10 év múlva, azért az sem annyira vidám. Egyébként onnantól kezdve, hogy megtalálom a probléma nem lesz megoldva, csak már én sem fogok vele foglalkozni.
Egyébként ne haragudj, de tudtommal sehol sem mondtam, hogy az égvilágon mindenki ugyanolyan sz*r a szememben. Az utolsó bekezdésed megint teljesen téves. Nekem nincs bajom azzal, hogy nekem kell kezdeményezni, azzal már igen, hogy kizárólagosan nekem. Szerintem kezdeményezzen az, aki akar. Én nem gondolom, hogy a magabiztos kigyúrt pasik, könnyebben találnak olyan nőt, mint amilyet én szeretnék, ámbár jómagam is igen magabiztos vagyok, igaz viszont, hogy nem vagyok kigyúrt. A többi már annyira téves, hogy nem is kívánok rá reagálni.
válasza: válasza: válasza:#129
Mert kiakartam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!