A férjemet teljesen megbolondítja egy nő?

60

Te miről a izéről beszélsz? A férjnek a nő felbukkanása előtt éreznie kéne, hogy a kérdező szereti, hogy fontos számára. Ha nem érzi akkor mégis miért bizonygassa főleg úgy, hogy ő nyugisan más nőre bizsereg? Még mit nem! Jó, hogy nem összeverje a másik nőt, vagy a férjnek a nő miatt minden kívánságát teljesítse. Te írtad, hogy bunyózzon a csajjal ha a férjnek bejön a cicaharc? Hát persze. Menjen le pincsikutyába. Végem.

Csinálja, én nem tenném. Annyit nem ér egyetlenegy férfi sem, de még a gyerekeim apja sem. Ha ő nem lenne tekintettel mi ránk, békésen égetne suliban, parkolóban és még én lennék az aki beképzeli a dolgokat akkor mehetne balra, én meg mennék jobbra. Nagyon jó ötlet marhára emberi méltóságot elveszíteni egy olyan ember miatt aki másra fenni a fogait.

61

Én csak azt írtam, hogy mi van ha bejön a csajbunyó a pasinak?

De nem is a bunyón van a hangsúly az nem is valószínű, hanem magán a fellépésen. Azon hogy a kérdező van e olyan "tökös csaj" hogy megvédje amilye van, kiálljon saját magáért stb. Igen is ha kell oda álljon a másik csaj elé hogy ő az én férjem és takarodj a közeléből ha jót akarsz. Ez olyan mintha egyszer megszerzel egy világbajnok címet és azt időnként meg kell védeni, különben elveszik. Ma ez a büdös nagy liberális álkultura nyomása hogy jajj nehogy már be merjek szólni valakinek, inkább adjam oda ami kell neki. Mert ha harcbaszálok az milyen ciki. Loszart már elnézést, a mai társadalmi nyomás a ciki. Hunyadi mi csinált amikor jöttek a törökök oda vágot. Ma micsinálunk a migránsokkal dédelgetjük őket. A mai értékrend szar, és ha valaki nem ilyed meg egy kis rivalizálástól attól még nem lesz kevesebb, mint az aki nem akar küzdeni, sőt!

Nem értem most sem ezt a fajta mentalitást. Mit jelent az, hogy megvédeni ami az enyém? Micsoda az övé, a férje? Akkor a férj egy papucs, vagy valamilyen dísztárgy és versenyezni kell érte nehogy más győzzön? Másrészt ha az enyém akkor miért kéne harcolni érte ha még egyszer leírom, hogy az enyém? Továbbá nem a másik nő mászkál utána, keresi a parkolóban hanem a férje. Neki mégis mi köze ő hozzájuk? Mégha félre is lépne vele akkor sem lenne a másik nőt előszedni mert nem vele házasodott össze.

Az sem világos még most sem, hogy milyen okból kifolyólag kéne egy ismeretlen nő miatt mindent megtenni, hogy a férj maradjon? Akkor most annyira szar a házasság? Ha az akkor már késő, előbb kellett volna kettőjüknek dolgozni rajta. Jön egy "rivális" és akkor gondolkodás nélkül muszáj maga mellett tartani a férjet mert ha nem "bizonyít" akkor megcsalja! Hogyha ez nem manipuláció akkor ma nem vasárnap van. Francokat hallgatnék ilyen "tanácsokra".

Az az igazság, hogy bármit is csinál a kérdező vagyis kirityentetheti magát, bármit bevállalhat szexuális téren, lekiabálhatja a nőt, féltékenységi jeleneteket rendezhet, tényleg akármit a férj akkor is ha akarja megcsalhatja. Tőle függetlenül működik a megcsalás, nincs rá befolyása. A férjnek kéne figyelembe venni, hogy családja és felesége van és rohadtul nem illik, bunkó dolog más nőt bámulni. Természetesen akkor is bunkó dolog lenne ha szinglik lennének mindketten. Rendesen tré a viselkedése 38 évesen. Még tiniként elnézendő lehet, de nem ilyen korban főleg, hogy foglalt. Na egy ilyen primitív, ösztönlény miatt még egy gyufaszálat se tennék odébb, valójában mint leírtam már őt tenném odébb.

Előző élet? Hm, mivel olvastam a témában bár kételkedek benne eléggé erősen, de induljunk ki abból, hogy reinkarnálódtak már a nőcivel (többször) együtt. Hogyha úgy van akkor vagy az a helyzet, hogy a kérdező földhöz is vághatja magát akkor is a nővel együtt fog lenni, vagy az, hogy valamilyen leckével szolgál a férj, vagy mindkettőjük számára. Ami lehet annyi pl. hogy értékelni kéne ami most ebben az életben van a férj részéről és meg kéne tanulni, hogy mit jelent az önbecsülés a kérdező oldaláról nézve.

Mondhatni, hogy nem a nőre kell rá mászni a férjnek, de még a kérdezőnek se dühből. Mindenkinek szabad akarata van és nem lehet más akaratát formálni. A kérdező tehet bármit, bizonyíthat a férjnek ha nincs önbizalma akkor hiába minden. Az égvilágon semmit sem kell csinálnia azért, hogy vele maradjon. Amivel megajándékozta élete során, különösen a gyerekeket értve annak elégnek kellene, hogy legyen. Senki se azért létezik, hogy más egóját simogassa, önbizalmat más nem adhat neked! Így a kérdezőnek nem igazán van bebizonyítani.

Amúgy sem neki vibrál másra hanem fordítva. A férj dolgozza fel a "múlt életet/életeket" ha akarja, ha meg nem lehet akkor legyenek együtt és legyenek boldogak, majd a kérdező "lelkitársa" is felbukkan.

Én most félig meddig igazat adok a két és fél pipásnak, bár máshogy fogalmaznék.

Egy hosszú kapcsolatban előfordul, hogy valaki más hatással van a kapcsolatban lévő egyik félre. Nem hiszem, hogy ilyenkor cicaharcba kell kezdeni, vagy ilyesmi. Viszont az elbizonytalanodásra az sem helyes válasz, ha a másik csakazértse vesz erről tudomást, nem próbálja megbeszélni, csak elvárja, hogy az egyik hirtelen átkattanjon, és újra csodálattal kezelje. Az emberek ennél azért gyarlóbbak, még az objektíven nézve jobbak is. Nekik nyilván elég egy laza emlékeztető, hogy a kapcsolatokon folyamatosan dolgozni kell, és ilyen esetben igenis tudatosan kell amellett dönteni, hogy együtt maradnak a felek, nem pedig agyatlanul "belecsúsznak" egy viszonyba, vagy legalábbis érzelmi eltávolodásba.

Persze, egy ideális világban nem történne ilyen, de nem abban élünk. Nem kell feltétlenül páros lábban kirúgni azt, aki elbizonytalanodik, ha az egy beszélgetéssel megoldható. Nyilván ha a figyelmeztetés ellenére is direkt folytatja ezt a nyálcsorgatást, akkor már másabb a helyzet. Az már direkt a másik figyelembe nem vétele, hazugságok fonala, és nem lehet azzal védekezni, hogy "véletlen" volt. Ha előre, időben figyelmeztetnek, akkor az onnantól döntéssé válik. És ha a férj direkt a másik nő iránti vonzalmát választja, az nem oké.

66

De pont ezért lehet egy kihívás a kapcsulatukra nézve. És igenis számít hogy ki hogy reagál. Nem biztos hogy ez egy új kapcsolat miatti találkozás, lehet akár mindkét félnek is a jelenlegi kapcsolat megerősitése vagy elbukása a tét. De egy valamiben biztos vagyok ez a nekem nem ér annyit hogy tegyek érte bármit szöveg nem segít. Ez csak egy természet ellenes túl filozofált gyenge jellem következménye. Majd mondta volna Hunyadi hogy nekem nem ér annyit ez az ország hogy kapjak egy fülest, meg a háború pénzbe is kerül, meg emberek meg is halnak, gyertek török horda inkább legyen tietek minden. Ez csak mai szemmel "menő". Egy valós értékrendben ha bele is halunk de megvédjük a szeretteinket értékeinket hitünket stb. És nincs olyan hogy "nekem annyit nem ér". Akkor nem vagy rá méltó. Nem mondta Szondy György se, hogy fene ott egye a várat nekem annyit nem ér, nem kell nekünk semmit csinálni stb. majd azért döglünk meg hogy a vár egóját emeljük. Ezt akkoriban gyávaságnak hívták. Ma úgy fejezzük ki hogy nem ér annyit, de attól még nem lesz magasztosabb.