Elhagytak várandósan. Kérlek ne ítéljetek el, csak tanacsokra lenne szükségem. Mit tegyek? Elmondjam a feleségnek?

26. Köszönöm, de ítélkezést éppen nem kértem de mindegy. Én is tudom jól, hogy undorító amit tettem, de már még történt. Nem én voltam az első, sem az utolsó.

És milyen feleség az aki 6 éve külön alszik a férjétől és a gyerekével van, meg évente 2-3x fekszik le vele? Ha meg a képébe mondja a férje hogy válni akar, akkor csodálkozik és ő változtatni semmit nem hajlandó. Aztán meg a gyerekkel fenyegeti.

29. Vigyorgok? Csak nem értem ha ő nem képes elválni, akkor miért adja elő a szenvedést? Akkor pakolt volna össze és jött volna.

Elvetetni nem tudnám már de nem is volt tervben soha.

Miért is szúrnék ki bármelyik gyerekkel? Nem ők lesznek az egyetlen gyerekek, akikkel nincs együtt az apjuk sajnos.

34. Nem állt szándékomban fenyegetni, amikor lezártuk a dolgokat akkor megbeszéltük, hogy természetesen láthatja. A felesége az ország másik végébe költözne, hogy ne lássa a gyereküket. Csak most eléggé bosszant, hogy még mindig ezeket írogatja, hogy megoldja a válást stb. Meg mennyire fontosak vagyunk neki. Akkor őszinte lenne otthon is.

35.én is ezt gondolom. De nőként könnyen beszélek, mert a válás esetén a gyerek az anyjánál marad majdnem mindig. És hiába a törvények, de igenis meg tudja oldani, hogy ne legyen láthatás.

Hagytam sőt kértem, hogy megtegye, mert szerettük egymást és közös gyereket szerettünk volna! Videó van róla mikor elmondtam neki hogy babánk lesz és iszonyatosan boldog volt. Annyira vidámnak még soha nem láttam.

Amúgy régóta ismerjük egymást, csak maga a "kapcsolat" alakult ki tavaly.

A feleség még a nevemet lakhelyemet és a rendszámomat is tudja. Csak éppen a babát nem.