Ne legyen sértődés: miért nem igényesebbek a megjelenésükre a 30 feletti magyar nők?

Ez nem pénz és nem is igénytelenség. Én is, ha tudom, hogy töm.közzel megyek, direkt sötét, feltűnésmentes ruhát veszek, amiben be tudok olvadni a tömegbe. Sosem veszek szoknyát. És nem mosolygok, nem nézek senkire. Nehogy felhívásnak lehessen venni. Még így is ért atrocitás tavaly, pedig már 30+ vagyok, nem kis tini. (konkrétan a hosszú hajamhoz ért egy beteg állat, és közölte, hogy de beleverné... Azóta copf vagy kapucni is tomegkozlekedési kellék). És sajnos nincs olyan nőismerősöm, akit minimum egyszer az életben ne ért volna hasonló atrocitás. Dörgölőzés, alányúlás, vagy "csak" nem kívánt beszólogatás. Tizen, huszonévesen még bevállalósabb az ember, aztán mire 30 lesz, szerez néhány rossz tapasztalatot.

Ha autóval megyek, akkor teljesen máshogy öltözök fel. Sok nőismerősömről tudom, hogy ugyanígy tesz, ha tömegközlekedéssel megy. Valószínűleg külföldön jobb a helyzet, azért mernek csinosabban öltözni az ottani nők. Irigylem őket igazából.

Nekem az igényesség nem a libafosszínű kabátot jelenti. Nem egyezik az ízlésünk.

Továbbá nem neked óhajtok tetszeni. Sőt, senkinek - még a férjemnek - sem.

Javaslom, még ha képletesen is, de lépj ki a szülőfaludból, táguljon a látóköröd, olvass sokat.

Nnnna. Akkor most megmondom neked. Egy fekete kabátos borzasztó nő vagyok.

Azért van fekete kabátom, mert csak egy normális kabátra volt pénzem. És ha extrább színt választanék, akkor nem variálhatnék szabadon kiegészítőket, esetleg hajszínt.

Ha lenne pénzem, akkor vennék még más színűeket is, és egy helyett lenne akár 5 normális télikabátom. (Nem, az egy drága helyett több olcsóbb köszi, de nem opció).

Azon kívül. Több télikabátot nem lenne helyem tárolni, és tudod miért? Meg fogsz lepődni, de kicsi lakásra volt pénzem. De legalább van, és ki van fizetve és az enyém.

És nem vagyok csóró, mindenem megvan, de azért ésszerűen kell a kiadásaimat tervezni.

Az összehasonlítás az általad felsorolt országokkal teljesen hibás, gondold végig a történelmünket, és rájössz, miért mondom. Az átlagos életszínvonal nagyon máshol van nálunk, és tőlünk nyugatabbra.

Én azt gondolom a magyar nőkről, hogy akinek nincsenek megélhetési gondjai, az nem trampli. Csinosak, stílusosak. De a szegénység tramplisít sokszor. Az olcsó kaják hizlalnak, az olcsó ruhák sokszor gagyin is néznek ki, és az ember hangulata a külsején bizony nagyon meglátszik.

Remélem, kielégítő volt a válaszom.

Üdv, egy 38éves, fekete kabátos, akit ugyan nem láthatsz a buszon, mert autózik.

Az a durva, hogy hiába soroltatok itt el tök érthetően, csak a magáét fújja. Nem érti.

Fölösleges szájtépés, pedig érthetően leírtátok.

Szerintem kicsit különbözik az emberek elképzelése arról, hogy mit is jelent az igényesség. Én nem azt az embert mondanám igényesnek, akinek rengeteg, mindenféle csilivili meg színes ruhája van. Attól hogy valakinek, egyszerű ruhái vannak még simán lehet az.

Inkább arról szól, hogy mennyire törekszik a harmónikus megjelenésre. Például, hogy végiggondolja, hogy mit mivel hord, illetve karban tarja magát, legalábbis alap szinten.

Nem a fekete kabát fog számítani szerintem, hanem hogy összességében megtiszteled e a környezetedet azzal, hogy nem hanyagolod el magad, és a lehetőségeidhez mérten fektetsz e valamennyi energiát a megjelenésedbe. És ez a férfiakra is ugyanúgy igaz.