Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hirtelen kidobott a szerelmem, mit csináljak?
Van erre valami jó tipp? Megromlott kapcsolat, mert kevés időt töltöttübk együtt, de most már elzárkózik a megoldástól. A legnagyobb probléma meg az volt, hogy én jónak gondoltam az egészet.
Végtelenül csalódtam benne, hogy képes volt ez miatt egyik óráról a másikra kirakni, de mégis ő volt az akivel el tudtam volna képzelni a jövőmet.
Hasonló cipőben vagyok, én vagyok a lány és velem szakítottak, mert már nem vagyok elég vonzó neki. Ő pl meg szeretné oldani ezek után is, de nem tudom nekem menne-e. Együtt éltünk, de magányos voltam, nem kaptam bókot, érintést, ha egy héten egyszer volt egy órás beszélgetésünk ami a miénk volt, telefon meg egyéb mellékes elfoglaltság nélkül, akkor sokat mondtam. Egy kapcsolat addig visszafordítható és megmenthető ameddig mindkét fél akarja. Szerintem a párodnak is fáj, de ő vállalja ezt, és szerintem ez egy becsülendő dolog amit neked is tiszteletben kell tartani, hiába szeretnéd te egyedül megmenteni a dolgot. Igen, k*urvára fáj, hogy "el tudott dobni" ilyen hamar, de tapasztalatból mondom, hogy az sem egészséges, hogy érzi, hogy valami meghalt és mégis veled marad. Olyankor lesznek az emberek tiszteletlenek egymással és kezdik sértegetni a másikat, és azzal, hogy ő szakított ezt korrektül megelőzte. Szerintem ameddig nem tudod lezárni őt magadban, (néhány hónap vagy év) addig oké, add meg az esélyt arra, hogy összejöjjetek, de legyél azon, hogy lezárd. Aztán képes leszel megint ismerkedni. Viszont ott van az is, ha egy hónap múlva jön, hogy mégis szeretne valamit, bízni fogsz-e benne, hogy nem dob el megint az első veszélyesebb kanyarban?
20/l
Beszéltem vele, elég jól elbeszélgettünk, én is mégértetten hogy ez a dolog neki mennyire rossz is volt, mégha amikor együtt voltunk nem is mutatatta ki (csak amikor bszéljünk erről volt a téma).
Sajnos azt mondta, hogy nem tudja folytatni, pedig látszott rajt, hogy ő is szeret még.
Viszont elvárta volna tőlem, hogy vegyek ki Pesten albérletet, ami egy évesnél fiatalabb kapcsolatnál nem tudom mennyire reális elvárás. Lehet meg kellett volna tennem, mert akkor még együttlennénk, de mivan ha mégsem? Eddig erre mindenki azt tanácsolta nekem, hogy ne, más fa.zával könnyű verni a csallánt. De fura, hogy eddig nem ilyen volt, nem követelt így meg ilyen dolgokat, most meg mindig tőlem várta a megoldást. Viszont ő részéről meg igaz, hogy én kerültem messzebbre a helyzet miatt, viszont ebben a bizonytalanságban nem akartam albit 1 éves szerződéssel bevállalni.
Meg az is igaz, hogy a kapcsolat fontosabb a pénznél is. Szerintetek hol az igazság? Mondjuk igazából mindegy, ennek már annyi. Pedig nagyon szeretem, és ezt leszámítva tökéletes lány, és mindig öröm volt vele együtt lenni, és nagyon jól kijöttünk egymással.
Pedig annyira szeretnivaló, aranyos lánynak ismertem meg. De tényleg itt úgy tűnt hogy csak a saját dolgát vette figyelembe, esélyt se adott a dologra. Még egy ultimátumot se kaptam, ha már ilyen nagyok voltak az igények. Pedig imádnivaló, értelmes lány, akivel bármit is nagyon jó volt csinálni. A kommunikációt még gyakorolhattuk volna, de nagyon hamar feladta szerintem. Én ezt biztos nem tudtam volna vele megtenni, hiszen én már mint embert is nagyon szerettem. 😪
Viszont az érzelmeit muszáj megérteni, ezért hibáztatni se akarom, de nem tudom hogy változhattak meg ilyen hamar, és ennyitől az érzelmek. Mivan ha valaki hónapokra távolra kerül, és nem is tudnak találkozni valami miatt? Akkor egyből kuka? Ez miatt meg lehet jobb, mintha 3 év múlva dönt így egyszercsak. Viszont mindent én se tettem meg a kapcsolatért, sokkal jobban is érezhettük volna magunkat, de ez nem tudom elfogadni hogy csak rajtam múlt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!