Hirtelen kidobott a szerelmem, mit csináljak?

139/140: De honnan tudtam volna a probléma súlyát, hogy miután megbeszéltük minden teljesen jól működött köztünk, sokkal jobb lett a kommunikáció. Ezért mertem kimondani azt a mondtatot. A legapróbb jelét nem adta az utolsó hetekkben, hogy bármi gond lenne. A legnagyobb bűnöm az volt, hogy az ország melyik részére születtem. Nekem eszembe se jutott volna elvárni tőle, hogy minden ő csináljon, sőt még költözzön is el miattam önerőből..

Ezután hogy higgyem el, hogy nem minden nő egy ilyen tündérnek álcázott érzéketlen kidobógép?? Elképzelni se tudom, hogy hogyan tudnám nem hogy az addigi párommal, de egy akármilyeen embertársammal megtenni azt, hogy az utcára teszem este, aztán aludjon ahol tud, miután magamhoz csábítottam és még kielégítettem magamat vele.. Soha de soha a rohadt életbe neem fogok megbízni senkiben, már két lehetőséget is pattintottam, és örülök is neki.. A tegnapi álmom vele teljesen tönkretette a napomat. Lassan eljutok arra a pontra, hogy már semmi se érdekel, semmi se számít, bármit képes vagyok megtenni...

Az volt az indoka hogy komoly kapcsolatot akar. Én is, vele terveztem az életem, mi ez ha nem komoly? Ez miatt a rohadt covid helyzet miatt volt az egész. Azt hittem tud a jövőre is gondolni, hogy majd jobb is lesz. Egész nap otthon tanult előtte meg karantén volt, akkor meg mi a szart tudtam volna csinálni, hogy legyenek közös programok? Amikor együtt voltunk jól éreztük magunkat, és 100% hogy ő is, akkor meg miből kellett volna gondolnom, hogy nem jó az aktuális program?

Mindegy, ha velem ezt játszotta el, akkor az utódaimmal is ezt fogja. Mocskos nagy papucsnak kell lennie majd, hogy megfeleljen az elvárásainak.

Nem értem akkor miért az ellenkezőjét mutatta ki, ha utólag meg vádol dolgokért. Amíg vele voltam mindig milyen rendes, kedves aranyos vagyok, aztán egyszer eldöntötte hogy kirak, és onnantól már igazából szemét voltam, nem érdekelt a kérése stb. Egyszerűen irreális volt az a kérése, hogy fél év után vegyek ki csak miatta pesten egy lakást. Azt se mondta sokáig ki, hogy menjek gyakrabban, mert akkor igyekeztem volna, illetve mondtam volna neki, hogy ő miért nem jön. Azt hittem ezeket a dolgokat elnézi nekem, sőt fel se merült, hogy ez az én hibám lenne. Mint ahogy én is szó nélkül elfogadtam, hogy neki tanulnia kell, és úgyis csak este 6 után ér rám ha ott vagyok (napközben többnyire én is dolgoztam, ezért nem volt probléma).

De meséld el, hogy hogyan lehet felhozni azt, hogy nincs semmi közös program, hogyha ő zárta ki ennek lehetőségét is? Azért egy szobába bezárva eléggé leszűkülnek a lehetőségek. Ezeket nem tudom tovább magamba tartani mert tökremegyek idegileg, de zaklatni se akarom, mert azt már megtettem eleget... Talán azért is öntöm ide a szarságaim..