Mit tehetnek azok, akiknek társ nélkül kell leélni az életüket?!

Uccsó!

Nagyon helyes. :)

Én is így vagyok vele, csak lányba.

Igyekszem nem feladni s kitartani...csak ahogy telik az idő egyre nehezebb megmaradni olyannak, amilyen igazából az ember..és most nem arra gondolok, hogy alapból változik az ember..mert az persze működik, hanem, hogy néha már olyan dolgok fordulnak meg a fejembe, hogy na tegük meg, mit veszítek vele, amikről -ha egy kicsit is belegondolok az értelmes gondolkodásommal- kapásból azt mondanám, hogy én ezt nem.

De igyekszem hű maradni magamhoz.

Kérdező!

Neked pedig azt ajánlom, hogy menj vissza a pszichológushoz, kérj segítséget.

Utolsónak!

Én is így vagyok, tényleg nehéz, főleg, ami a türelmet illeti, mikor lesz változás.

Uccsó!

Igen, ez a reménytelen várakozás...és a tudat, hogy tudod, hogy kell már valaki, és szinte mindenkiben azt látod már...és másra már nem is tudsz gondolni...

És a kilátástalanság...a várakozás..hogy mikor jön már végre valaki...tegnap voltam bulizni, félig meddig össze is jött, de ott is csak a bunkók voltak:'(

Az első válaszoló voltam a 13. oldalon.

Mi az ami probémát okoz a kapcsolataidban? Vagyis..Mi az amit más tud? Miért nem felelsz te meg másnak?

Azért mert magadnak nem felelsz meg de hagyjuk mert ez bonyolult..

Szóval te is tudod szerintem a negatív érzéseid a problémák. Depressziós vagy. Nagyon szarul érzed magad állandóan. Biztos így van. Kisebbrendűségi érzés, sorolhatnám még.

Leírtam már párszor de ha nem tesze meg nem tudok veled mit csinálni. Ha feltételek és kivételek nélkül szeretsz minden embert jól fogod magad érezni (ha jól csinálod legalábbis, nyugi menni fog, csak egy döntés h megteszed-e). Mond hogy mindenkit szeretek, magadban vagy hangosan és éld bele magad ebbe a gondolatba.

Jó ha figyelsz mert nem hiszem h bármelyik pszichológus is mond ilyen komolyan információt. :) Tehát szeretet rulez. Mindenkit szeress! Gondolj ismerőseidre és gondolatban (képzeletben) öleld el őket. Állítom hogyha fél órát rászánsz utánna csomót fogsz vele foglalkozni mert megszabadít szenvedésedtől jól fogod magad érezni tőle.

A gond az hogy mindig a jelenlegi érzelmi állapotunkon keresztül szemléljük a valóságot. EZ azért gond mert ha le úgy érzed nem vagy rá képes, akkor az agyad nem fog foglalkozni ezzel amit írok, mert talál rá valami ki fogást.Az objektív bal agynak logikus magyarázatot kell rá adni miért nem próbálod ki..Tehát szeress..Képzeld el hogy megölelsz mindenkit meg ilyeneket..Hidd el ezt garantálom 100% hogy jól fogod magad érezni tőle.

De nem csak erről van szó hogy jobban fogod magad érezni de nem ám. Ha kitartóan csak a szeretre összpontosítasz száműzül minden legyőzhetetlennek látszó negatív érzelmet, egyre jobban fogod magadat érezni.

Mit tudunk az érezlmi szintről? Hát azt hogy mindig az érzelmi/hangulati állapotunknak megfelelően cselekszünk.

Ha félsz, ha dühöt, utálatot érzel embertársaid iránt, akkor ennek megfelelően fogsz cselekedni..De ha szeretetet érzel minden és mindenki iránt, úgy egyszerűen..nem lehet rossz érzésed. Se rossz kapcsolataid..A kettő kizárja egymást.

Neked nagyon súlyos önértékelés gondjaid vannak. Hidd el hogy a szüleid szeretnek téged :) Csak nekik is megvan a maguk gondja ők mindent meg akartak neked adni, csak egyszerűen nem voltak képesek rá, de ők jót akartak és szeretni akartak.

Mivel a személyiség tanult információkon alapszik, nem pedig született, természetesen meg lehet változtatni a személyiséget. Ha igazán szeretsz mindenkit akkor jól érzed magad..És most jön a lényeg. Ha jól érzed magad a gondolataid építő jellegűek lesznek! Vagyis az agyad a megoldásokat fogja keresni, nem pedig a kifogásokat! Ha jól érzed magad minden összejön, növekszik az önértékelésed, önelfogadás, önbizalom..Stb..

írhatnék neked még oldalak azért hogy ez miért jó. Ha ez kell írok..Csak könyörgöm: Szeress már végre :)

Ne kifogásokat, meg a te gondolataidat mondjad.. Mert ezek a jelenlegi (valószínűleg nem túl pozitív) érzelmi állapotod gondolatai. Depresszióból ahogy látod a világot, és a boldogság állapotából, hát el nem tudod képzelni mi a különbség a kettő között. Válaszd a boldogságot ehhez csak annyit kell tenned hogy szeretsz mindenkit..Mondd hogy "Én mindenkit szeretek..Magamat is persze.." képzeld el hogy őszintén kifejezed a szeretedet önmagad, embertársaid iránt..Megöleled őket vagy amit akarsz. Tehát ennyi..A negatívitásból átmehetsz ezzel optimizmusra.. Sokat gondolj a szeretetre..Ha rájössz milyen élvezet (bár sztem nem a legmegfelelőbb szó, megnyugvást ad, boldogságot) a szeretet akkor szeretni fogsz, nagyon is. Értsd már meg nem lehet rossz érzésed és közbe szeretsz. Ha belűl jól érzed magad a kapcsolataid is rendben lesznek...

Magadban biztos rájössz arra hogy valóban rengeteg negatívitás van benne önmagad, embertársaid iránt. Ezek a gátak, semmi más. És a szeretet segítségével győzheted le őket. :)

20:09!

Nah, ha ez nem hatja meg, akkor semmi. :)

De tényleg...remélem elolvassa...és ez legalább rádöbbenti egy kicsit arra, h mit is kell tennie.