Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férfiként írok, ami valószínű ritkább itt, mégis fontos kérdésem van. Van feleségem, gyerekek is, de megismertem egy nálam jóval fiatalabb lányt és szeretnék vele komolyabb kapcsolatot. Mit tegyek?
Sziasztok!
Férfiként írok, ami valószínű ritkább itt, mégis fontos kérdésem van. 38 éves vagyok, van egy feleségem és két gyerekünk, több, mint 15 vagyunk együtt. Jelenleg együtt élünk nejem saját lakásában. Megismertem egy fiatal lányt a munkahelyem és nem szűnik a vonzalom iránta. Én próbáltam elhatárolódni tőle, de nem sikerült és most már ott tartok, hogy szeretnék vele lenni. A munkahelyen mivel tudják, hogy van családom, csak kollégiális viszonyban vagyunk. De rendszeresen találkozunk a parkolóban, titokban, és már volt kolléga, aki rákérdezett, mi van köztünk. Mivel csak így tudunk találkozni, szex nincs köztünk, de nagyon vágyom rá és most már arra gondoltam, elhagyom a nejem és a gyerekeket és anyámhoz költözöm. De félek, hogy ha ez az új kapcsolat nem működik, a nejem nem fogad vissza. Akik tudnak róla, most azt mondják, hogy én vagyok a gonosz, de nem tudok mit csinálni, ha így érzek.
#1740
Nem biztos, hogy lenne gusztusa az apja után egy ilyen ri.banchoz.Lehet értelmesebb az apjától. Ráadásként megveti azért, ahogyan viselkedik.Normális emberek nem szűrik össze a levet ilyen nőneművel, fel se állna nekik egy ilyenre. Na meg még fiatal nagyon ehhez a srác.
Milyen volt a húsvét? Írtál már arról, hogyan alakult?
Lehet, hogy lemaradtam a történésekről időközben. Azt látom, hogy jöttek azért válaszok rendesen azóta is.
#1742
Azt írtam, hogy a kérdező előtt. Vicces lett volna, mert korban jobban passzolnának.
#1739
Ne felejtsük el, hogy a kérdező azt mondta, a lány már hisztizett, hogy hagyja el a családját. Azt írta, nem tudta mit tegyen és végül így döntött, és utána egy kicsit lehiggadt a kislány. Nekem ekkor már világos volt, hogy nem ártatlan kislány és a többi tette, ezt csak megerősítette.
#1745
Öngyilkossággal is fenyegetőzött. Az, hogy nem ártatlan kislány, már az elején kiderült. A többi már csak rontott a megítélésén.
Lassan valóban egy éve írtam ki, rengeteg jó tanács érkezett, akkor is, ha sokszor nem értettem egyet.
Amikor tavaly nyáron eldöntöttem, hogy elhagyom a családom, az egy olyan lelkiállapotban történt, amikor úgy éreztem, hogy a lánnyal egy jobb életre van esélyem. Megbeszéltük, hogy akkor anyám nincs otthon és végre egy hetet együtt tudunk tölteni és én ezt akkor csakis ezért léptem meg. Ő két nap múlva váratlanul elutazott, egy olyan nyaralásra, amit akkor találtak ki, egy barátnője nyaralójába. Ha ezt előre tudom, nyilván nem akkor távozom. Ez volt az első olyan, amikor igazán összevesztünk.
Valóban nem mondta soha, hogy költözzünk össze, de arról volt szó, hogy több napot együtt töltünk, és anyám ezen is kiakadt, hogy a ruhái a szekrényben voltak és ő ezt rögtön úgy értelmezte, hogy nem beszélünk vele meg semmit.
Az elején igenis örült, hogy van társasága, de később úgy döntött, hogy ő most mégsem örül és ő a jóságos nagyi, akinek az unokái fontosabbak. Amikor összevesztem vele, az annak volt a jele, hogy mindennek van határa. Én továbbra se tudtam rendesen együtt lenni a barátnőmmel, nem lehettünk ott este, vagy akár több napot egyben.
Az, hogy most ebben a nagyon rossz helyzetben vagyok, részben a feleségem hibája is, mert ő mondta, hogy akkor menjek vissza, ha nincs hol laknom, de most már zavarja. Engem hibáztat, de azt, hogy ő is lehet bármiben hibás, azt nem látja.
Az zavar, hogy van a lány, akinek szüksége van rám és nem lehetek vele ott és annyit, amennyit szeretnék, mert közben meg félig otthon lakom. Azt kérdezte a feleségem, hogy nekik nem lenne szükségem rám? De igen, biztosan van olyan, amiben igen, például szoktam segíteni mostanában és tudom, hogy ez nagy segítség. Azt mondja, hogy nem halnak meg nélkülem és tudnak létezni, ahogy eddig is tudtak. Tudom, hogy el akar küldeni és a jó szándék miatt nem teszi, de ha elküld tényleg nem tudok hova menni. Náluk, a lánynál lehet aludni pár napot, de ott tartós lakhatásról nincs szó. Igen, kellett volna pénzt gyűjtenem, de nem volt miből. Most már van azért, de ezt is hallgatom, hogy keveset adok, nem azt várom, hogy hálásak legyenek, csak ha próbálkozom, azt is el kéne fogadni.
1748-as:"Az, hogy most ebben a nagyon rossz helyzetben vagyok, részben a feleségem hibája"
Kizárólag magadnak köszönheted...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!