Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg én vagyok túlságosan érzékeny, amiért nem tudok megbocsátani a férjemnek? (nem tervezett baba miatti veszekedések sora)
Három gyermekünk van, 6,4 és 1,5 évesek. Védekezés mellett terhes lettem, később kiderült, hogy ő látta, hogy baj van az óvszerrel, de nem tartotta fontosnak elmondani, hogy ne aggódjak...
Nem akarta megtartani a babát, meg sem fontolta, csak engem hajtott, hogy mikor vetetem már el. A viták során azt sem vette figyelembe, hogy a gyerekek is ott vannak és mondott olyan dolgokat is, amivel nem csak engem, de őket is mélyen megbántotta. A nagyok is kicsik még, de sajnos az elhangzottakból és a viselkedéséből elég jól leszűrték az apjuk érzéseit. Most ők sem keresik vele a kapcsolatot, amit mindenki az én hibámnak tart.
Én úgy döntöttem, hogy megtartom a kicsit, de sajnos a 15. héten elvetéltem.
A férjem azt hiszi, hogy minden mehet tovább úgy mint régen és sem ő, sem a közelebbi család nem érti, hogy mi bajom van, miért nem tudok neki megbocsátani.
Szerintetek mégis hogyan lehetne egy ilyen dolgot megbocsátani? Hogyan tudnám túltenni magam ezeken, miközben úgy érzem, hogy eddig nem is ismertem igazán a férjemet? Hogyan tudnék segíteni a gyerekeknek feldolgozni az elmúlt néhány hónapot?
Kedves #79, tényleg elírtad, de nem értettem félre, hisz válaszoltam rá: " - született:). A jövő meg eldöntetlen, én azt mondtam, hogy "csak akkor, HA mind a ketten akarjuk" és nem azt, hogy "nem".
Amit a problémáról írtam férfiként a férfi hozzáállásról, az nem csak statisztikákon alapul természetesen, hanem részben saját, meg közvetlen környezetben szerzett tapasztalatokon is.
És mihamarabbi jobbulást:)
Négy gyerekem van, két kapcsolatból, természetes is, meg örökbefogadott is... szóval voltam már pár nehéz helyzetben.
Apuka kiiratkozott a családból, amikor azt mondja, hogy jobb volt, míg egy sem volt.
Erre nincs mentség, bocsánat, feloldozás.
Senkiből nem jön ki olyan mondta, ami nincs benne, akármilyen szar napja, hete, élete is van.
milyen nőt 87?
A kérdező nem használt ilyen jelzőket :O
Beszélgetünk itt békésen, aztán egyszer csak (de csak 1szer) átvágom a torkodat, majd azt mondom: bocs, - szar napom volt.
Nem, nem, bizonyos dolgokat nem tesz meg, nem mond ki, és nem gondol egy ember.
#88, bármely tetszőleges ilyen módon gondolkodó nőt.
"Nem, nem, bizonyos dolgokat nem tesz meg, nem mond ki, és nem gondol egy ember." - bocs, én nem vagyok barátja a gondolatrendőrségnek egyfelől, másfelől meg azt gondolom, hogy ja, a Kérdező férje hibázott abban, hogy ezt a gyerekek előtt mondta, ez tény. Az előzmény meg ugye az, hogy a Kérdező egyedül döntött a terhességéről a férj akarata ellenére, ami szerintem egy ezerszer ekkora hiba, és ettől akadt ki a férj annyira, hogy ez a második hiba megtörtént.
(nekem is mondta már vita hevében a zasszony, hogy "dögölj meg" - és nem, ettől 5 percre sem lettem lelki sérült... ha a határozott akaratom ellenére megtart egy tőlem származó terhességet, az kb százmilliószor rosszabbul érintett volna, akkor zicher, hogy 20 év múlva is a sebeimet nyalogatva utálnám)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!