Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg én vagyok túlságosan érzékeny, amiért nem tudok megbocsátani a férjemnek? (nem tervezett baba miatti veszekedések sora)
Három gyermekünk van, 6,4 és 1,5 évesek. Védekezés mellett terhes lettem, később kiderült, hogy ő látta, hogy baj van az óvszerrel, de nem tartotta fontosnak elmondani, hogy ne aggódjak...
Nem akarta megtartani a babát, meg sem fontolta, csak engem hajtott, hogy mikor vetetem már el. A viták során azt sem vette figyelembe, hogy a gyerekek is ott vannak és mondott olyan dolgokat is, amivel nem csak engem, de őket is mélyen megbántotta. A nagyok is kicsik még, de sajnos az elhangzottakból és a viselkedéséből elég jól leszűrték az apjuk érzéseit. Most ők sem keresik vele a kapcsolatot, amit mindenki az én hibámnak tart.
Én úgy döntöttem, hogy megtartom a kicsit, de sajnos a 15. héten elvetéltem.
A férjem azt hiszi, hogy minden mehet tovább úgy mint régen és sem ő, sem a közelebbi család nem érti, hogy mi bajom van, miért nem tudok neki megbocsátani.
Szerintetek mégis hogyan lehetne egy ilyen dolgot megbocsátani? Hogyan tudnám túltenni magam ezeken, miközben úgy érzem, hogy eddig nem is ismertem igazán a férjemet? Hogyan tudnék segíteni a gyerekeknek feldolgozni az elmúlt néhány hónapot?
válasza: válasza:#50, ja, meg az emberek cirka 60%-ával, akik hasonlóan vannak vele... de ez általában nem gond, mert a nők is hasonló arányban utálják, én ám mindig csak GYK-n keveredek óvszer-hitvitába, eddig kétjegyű számú szexuális partnereim közül összesen 1 lány ragaszkodott volna hozzá - a szexből ilyen formán természetesen nem lett semmi, de jó haverok maradtunk.
Szóval szerencsére az itteni válaszolgatók közel sem képezik le a valós társadalmi keresztmetszetet.
válasza:51-es! Ez pusztán annyit jelent, hogy ti egy véleményen vagytok ebben a kérdésben, és nyilván a párod sem akar gyereket/újabb gyereket. Ettől nem általánosságban véve normális, hanem a te szemszögedből normális.
Ha vágyna babára, nem pendülne veled ennyire egy húron.
Ha meg ő szeretne babát, te meg nem, és ilyen szinten megadja magát az akaratodnak, az már nem normális párkapcsolat, hanem alá-fölérendeltségi viszony.
válasza: válasza:Tök érdekes,években mérhető az éjszakázások száma.
Volt, hogy a gyerek sírástól a hajam égnek állt.
Volt hogy a fáradságtól már nem tudtuk egymást tolerálni a párommal. Igen, voltak ilyenek. Volt olyan, hogy pihennénk, lennénk kettesben hangulatunk volt. De a gyerekeink mindig hozzánk tartoztak.
Lehet, hogy a párod megfelelésből vállalt gyereket?
válasza:Még valami az 52-es válaszoddal kapcsolatban:
Én szerelemből szoktam szexelni, és pont nem érdekel, mi a védekezés módja, ha valakivel együtt akarok lenni.
Ha te azért pattintasz egy csajt, mert ragaszkodik a gumihoz (ami lássuk be, kezdetben nem csak védekezésre jó), akkor nem szeretted, csak használni akartad.
Egy házasságban viszont szerelem, szeretet van, tehát elfogadom, ha a párom gumival akar védekezni, mert nem csak a szex "minősége" számít.
válasza: válasza:Kedves #56 "Én szerelemből szoktam szexelni, és pont nem érdekel, mi a védekezés módja, ha valakivel együtt akarok lenni. Ha te azért pattintasz egy csajt, mert ragaszkodik a gumihoz" - ezt csak én látom egy vaskos ellentmondásnak? Első mondatban "nem érdekel a védekezés módja" rögtön utána "ragaszkodik a gumihoz" ????
" akkor nem szeretted, csak használni akartad." - az az alternatíva meg sem fordul az agyadban, hogy egyenjogúság van, és a nő is szokott szexelni azért, mert szeret szexelni, nem csak halálos szerelemből? Vagy elvi kifogásod van ellene, ha két haver akar egy kellemes délutánt és "használja egymást?" - hogy a szavaiddal éljek? Addig is haverok voltunk, azóta is azok vagyunk, az ALKALMAT pattintottuk...
válasza:57! Látod, pont erről beszélek. Ti vagytok a zsák meg a foltja. Te nem akarsz gyereket, a párod meg nem anyatípus.
Itt nincs konfliktus, mindketten ugyanazt akarjátok. Nincs vita, ha váratlan helyzet alakul ki.
De a kérdésben szereplő pasi bizony apatípusnak indult, nem véletlenül jártak meddőségi kezelésre, így nyilván azt is tudta, hogy a párja meg anyatípus.
Csak a pasi közben megváltozott, a nő meg nem. Mindkettőnek nem lehet igaza, valamelyikük érdeke sérül, főleg így, hogy nem voltak képesek, főleg a pasi emberien kezelni a helyzetet.
Azt viszont te sem állíthatod, hogy egy olyan felállásban, mint az övék, feltétlenül a pasinak kell igazának lennie, pláne, hogy ő cseszte el a védekezést is.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!