Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A házaséletünkkel van probléma, tudnátok tanácsot adni?
Én, a nő 33 éves vagyok, ő 37. Nyolc éve együtt, 2 éve házasságban, gyerek nincs.
A problémánk kb egy éve kezdődött, mikor a férjem felvetette, hogy szeretné kipróbálni az anális szexet. Tekintve, hogy nekem már a múltból volt negatív tapasztalatom és nem is vágyom rá, elutasítottam. Azóta azonban újra meg újra előjön a témával, sajnos sikerült többször össze is vesznünk emiatt.
Ő egy nagyon jó ember egyébként, maximálisan meg vagyok vele elégedve, de ez a dolog úgy érzem, hogy aláássa a kapcsolatunk.
A hétvégén volt erről egy komoly beszélgetésünk, melynek során mindketten őszintén elmondtuk amit gondolunk. Elmondta, hogy nagyon akarja, hogy "őrületesen" hajtja őt a kíváncsiság. Bevallotta, hogy beszélt a témáról egy barátjával is, és egy kolléganője (!) véleményét is kikérte! :( (Engem már eleve ez nagyon sért!)
Végül megkérdezte, hogy mit szólnék hozzá, ha kipróbálná mással, csak egyszer, hogy megtapasztalja milyen.
Az arckifejezésemből láthatta, hogy mit érzek ennek kapcsán, mert rögtön mondta, hogy ez hülyeség, meg hogy nem lenne rá képes..
No de bennem egy világ dőlt össze gyakorlatilag! :(
Azóta csomóban van a gyomrom, néha erőlködnöm kell, hogy a könnyeimet visszafogjam. Nem ettem azóta, csak pár falatot, tehát k*rvára ki vagyok akadva!
Tegnap beszéltünk erről megint, ismét azt mondta, hogy nem akarja mással kipróbálni, hogy nem lenne rá képes.
Én meg azt gondolom, hogy az elmúlt nyolc évben volt alkalma kiismerni annyira, hogy tudta, hogy ki fogok akadni ezen, ő mégis megkérdezte. Tehát elhiszem, hogy nagyon akarja.
De ilyen hülyeséget, komolyan, hát nem hiszem el, hogy ilyen dologból vannak problémáink. Hirtelen úgy érzem, hogy nem is ismerem a férjem :(
A hosszas bevezető (köszönöm, hogy elolvastad) után tehát a kérdésem, hogy most mit csináljak? vagy mit gondoljak?
Nők és férfiak véleménye is érdekel, tök tanácstalan vagyok. És hát ez nem is egy olyan probléma, amit az ember könnyen megoszt a barátaival/családjával.
Előre is köszönöm a válaszokat!
9 es vagyok én ilyet nem írtam.
9-es válaszolónak is köszönöm a válaszát, és visszaválaszolnék erre a mondatára: "az viszont furcsa, hogy másnak engedted, hogy próbálkozzon, neki viszont az esélyt sem adod meg arra, hogy bebizonyítsa, lehet jó..."
Én azt mondom, hogy elég nagy parasztság volt a férjed részéről ez a kijelentés. Esetleg ha felvilágosítanád, hogy Te meg kíváncsi vagy milyen lehet egy 30 centis pénisz, és hát ha vele nem jön össze akkor engedje meg mással...bizonyára átértékelné a dolgokat.
Állítólag azért vagyunk emberek és az különböztet minket meg az állatoktól, hogy ellent tudunk mondani ösztöneinknek, vágyainknak.
Tök mindegy, hogy menyire kívánok valamit, ha a másiknak ez nagyon rossz, nem akarja sehogy sem, akkor nem fogom kipróbálni, sem vele sem mással, mert SZERETEM a másikat, és megér annyit, hogy lemondjak egy nyilvánvalóan nélkülözhető dologról. A kapcsolatok bizony néha lemondással járnak. A gyerek is, meg a munka is és sok minden. Ez meg aztán nem a világ vége...
A kínácsiság hülye kifogás, mert én is sok mindenre kíváncsi vagyok, aztán mégsem lesek be a kollégáim nadrágjába és nem is kérnék engedélyt rá a férjemtől.
Kérem szépen én határozottan megmondanám, hogy ha ez annyira fontos, akkor most pakoljon. Ha nem, akkor lesz szíves nem így viselkedni. Egyébként meg ha emiatt félremegy, akkor hidd el más miatt is félre menne. Mert pl kíváncsi milyen lehet vörös, szőke vagy néger nővel stb. És ha nem fested át a hajad, és nem kened be magad cipőkrémmel, akkor majd elmegy máshoz??? Nevetséges. Aki megteszi, az bármi miatt megteszi!
Köszönöm a válaszokat! Valójában már ettől jobban érzem magam, hogy megoszthattam a problémám, szóval tényleg, köszi.
A 19.-es válaszoló írta is, hogy Ő is így érezne. Hát én azt is érzem, amit ő ír, csak eddig ez így nem fogalmazódott meg bennem. Márminthogy megalázva érzem magam.
Lehet, hogy meg kellene engednem, de tényleg nem szeretném megengedni. 22 évesen kíváncsi voltam, szerettem volna kipróbálni, természetesen rákészültünk rendesen, csúszott is a dolog meg minden, mégis fájdalmat okozott, napok múlva is. (Zárójelben megjegyezném egyébként, hogy a férjemnek azért jóval nagyobb a micsodája mint annak a fiúnak volt, tehát el tudom képzelni az ezzel exponenciálisan növekvő fájdalmat az alfelemben)
Hát akkor bocsi kilencedik válaszoló, akkor nem neked címeztem a válaszom.
A 14:23 kor válaszoló válaszolónak mondanám, hogy engem is marhára érdekelne, hogy miért érdekli ennyire. Rá is kérdeztem nála, hogy ez valami érzelmi/hatalmi síkon mozgó vágy-e, avagy sem. Azt mondta, hogy nem. Pedig az még a jobbik eset lenne, lehetne találni alternatívát.
Kaptam jó tanácsokat, teljesen egyetértek a 14:18 as válaszolóval.
Írta, hogy "Kérem szépen én határozottan megmondanám, hogy ha ez annyira fontos, akkor most pakoljon."
Ha nem visszakozott volna az ötlete után azonnal, akkor én is ezt tettem volna. De visszakozott.
Csak nekem megrendült a bizalmam. Jobban mondva azt sem tudom, hogy kihez mentem férjhez! Pedig basszus hat évet vártam, hogy kihulljanak a csontvázak a szekrényből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!