Ha azt mondaná a vőlegényetek, hogy ha elhíztok, el fog hagyni, mit tennétek?

Miért kellene elfogadnia, ha nem ilyennek ismerte és szerette meg, csak az évek folyamán vált ilyen igénytelenné, lustává? Ez nem csak a külsőről szól, hanem a belsőről is, és az egymás iránti törődésről is!

Ha a kérdezőnek nem fontos annyira a párja, hogy adjon magára, akkor a párjának miért legyen ő annyira fontos, hogy eltűrje, ahogy lassan majd vágósúlyra hízik?

Az egész a szolgalelkűségről szól. Annak a nőnek van nagyobb esélye társat találni, aki minél többet "lenyel". (Pun intended.) Ki akarna dobni egy olyat nőt, akivel bármit meg lehet csinálni?

Ha férfi írta volna a kérdést, hogy párja beszólogat, a többség papucsnak titulálná, mert a férfiak körében nem menő behódolni.

Házas vagyok, fiatal. A férjem egy nagyon szerelmes, rajongó stb. stb. férj. Nálunk szóba került ez a kövérség dolog, ő azt mondta, hogy el nem hagyna, mert nagyon szeret, de valószínűleg nem nyúlna hozzám úgy, mert egyszerűen nem vonzza a háj, meg a dagadtság ÚGY. Ha nem állna fel, nem tud mit tenni. Hiába imád, szeret, ha nem áll fel. Mindenkinek van egy határ, ami már sok. Kinél ennyi, kinél annyi. Nem tud mit tenni ellene. Ez nem úgy megy, hogy összeszorítja a fogát és csak azért is. Bezzeg mi nők hogy felháborodnánk, ha szexelni kellene, ha nem kívánjuk, nem tetszik rajta valami, nem izgat fel. Most azért, mert férfi neki is így működik. Sőt a férfiak, ha tetszik, ha nem sokkal vizuálisabb típusúak mint mi nők.

Ettől függetlenül nem jó, ha az ember párja gyomorgörcsöt okoz, állandóan követelt elvárásai vannak, ami a másikat nyomasztja, bántja, folyton csak követel, követel, egy perc nyugtot sem hagy, szinte fenyeget, hogy ez meg az lesz, ha nem... de az se normális, hogy mindegy hogy nézek ki, szeressen, ha szeret, akkor 10-20 kiló plusszal is szeressen oszt kész.

Kérdező, olvastam egy kommentedet, amiben írod, hogy a kapcsolat előtt vékony voltál és lehet, hogy a pasi van rád ilyen hatással, mármint az elvárásai?

Rossz hírem van. Az van rád ilyen hatással, amit megeszel.

Belegondoltam, hogy mennyire jobb, hogy a parommal koveren jottem ossze...

Kerdezo, dobd ki azonnal. Legkozelebb megszabja, hogy elmehetsz-e fagyizni, megeheted-e az egesz ebedet, vagy csak fel adagot?

Rajtam is van felesleg, mondtam páromnak, hogy szóljon rám, ha már úgy látja nem tart vonzónak. Ilyenkor annyi a válasz, hogy ne beszéljek hülyeséget, neki nem tetszenek a vékony lányok.

Ugyon úgy meghizott egy picit ő is, de neki jól áll,mert nagyon vékony volt..

Mi emiatt nem hagynánk el egymást..

A jelenlegi párom (én vagyok a nő) sokkal vékonyabb nálam. Rajtam van bizony súlyfölösleg, 10-15 kiló, ami eléggé bánt. (Az előző kapcsolat "utóhatása".)

De soha nem volt értem még így oda senki, nem hallottam ennyire, hogy milyen gyönyörű vagyok. A súlyfölösleg zavar, le is akarom adni - ehhez a dicsérete sokkal nagyobb segítség mint ha cseszegetne.

Mellesleg az exem sokkal nagyobb darab volt mint én, mégis mindig piszkált mindenfélével, még a súlyfölösleggel is, mert kiszámolta (!), hogy "arányaiban" én vagyok a kövérebb. Folyton sóhajtozott, hogy 20 kilóval ha kevesebb lennék, mennyivel jobb lenne minden. Le is ment a 20 kiló, ő meg elhagyott ettől függetlenül.

Igen, nagyon fontos az önkép, az az első, de azt is eldönthetjük, maradunk-e olyannal, aki az elégedetlenségét érezteti velünk (mellesleg ami vlószínűleg az ő saját megoldatlan önelfogadási problémáival függ össze).

Sok sikert az önszeretet útján!

Az gáz, hogy ezzel feszültséget kelt.

Viszont higgyétek el, hogy jobb egy ilyen pár, mint egy olyan, aki hagyja hogy elhízz mert neki még a hurkák is tökéletesek. Igaz, ezzel jobban érzi magát az ember, viszont csapdába kerülsz. Ő egyszerűen csak nem akarja hogy egy tespedt feleség legyél. Sajnos biztos vagyok benne, hogy ő sok ismerősénél is ezt látja hogy mindenütt tespedtek a nők. S sajnos Magyarországon ez jellemző. (elnézést...!)