Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, hogy édesanyám végre leszálljon az esküvőnkről, elfogadja a páromat? Mondjam meg az igazat?
Azzal traktál, hogy ugye tudom, hogy nem muszáj férjhez menjek, ő akkor is ott lesz mellettem, ha a szertartás előtt 20 perccel gondolom meg magam, mondjam meg nyugodtan, ha kételyeim vannak, vagy mégsem akarom ezt az egészet.
Mert hogy a párom idősebb nálam... Azt mondja, hogy kedveli és elfogadja, de hozzáteszi, ennek ellenére nem ilyen férfit képzelt el mellém.
Szóval folyamatosan hallgatom, hogy ő megérti, ha mégsem akarom ezt és támogatni fog, ha esetleg lefújnám. De az az igazság, hogy eszem ágában sincs semmit lefújni, nekem konkrétan a vőlegényem az egyetlen esélyem a kényelmes életre.
Mindig fontos volt az anyagi jólét számomra, gyerekként is azokat a nagyszüleimet szerettem jobban, akik mindig megleptek valamivel, akikkel a játékboltozás, fagyizás volt a program.
Mikor egyetemre kerültem, nem igazán jött be nekem ez az "albérletben/koliszobában lakunk 3-an, 4-en és mellette diákmunkából tengődöm minimál szinten" vonal. Így kerestem valakit, aki ebből "kiemel" úgymond, akire tudok támaszkodni anyagilag és élhetek egy (számomra) normális életszínvonalon. Az elején ez tényleg csak anyagi érdekeltség volt, majd pedig átfordult nálam valami, összeköltöztünk, végül pedig tavaly megkérte a kezem és most lesz az esküvőnk. Amit nagyon várok, viszont anyám vészmadárkodása kikészít. Ő ezt így nem tudja, nem éreztem, hogy tudnia kellene. De már nagyon ott vagyok, hogy elmondjam neki...
(ui.: anonim fórum, így remélem, megértitek, ha a golddiggerezés, sugar babyzés és egyéb k_vás kommentek nem nagyon fognak meghatni)
Nem trafáltál bele semmibe, de tényleg semmi közöd ahhoz, hogy mi hogyan állapodtunk meg egymással az anyagiak tekintetében!
Buta vagy, ez az emojizás pedig csak fokozza.
39-es, azért, mert a legnagyobb motivációm mindig a pénz, anyagi biztonság volt. Nem leszek álszent, ha az egyetemen takarítóként próbálkozott volna, nem randiztunk volna.
válasza:
válasza:"Mondjuk, ha 40esként szedett össze 18 éves lánykát, akit átsegített a jogi karon, akkor azért nem kicsit félteném tőle a gyerekem, remélem, hogyha gyerek lesz, fiú lesz."
Ez esélyes, hogy így történt. És valószínűleg idővel lesz még ott másik ilyen kislányka a képben, ha már a kérdező öregebb lesz pár évvel.
A barátnőim szoktak viccelni azzal, hogy a mi gyerekünk biztos az antikrisztus lesz, már ha csak minket néznek. Hát, majd kiderül gondolom.
43-as, ismét csak a sztereotípiák. :)
válasza:Valami menőbb storyra számítottam.
Logikus módon ha kivárod az esküvőt, ami megtörténik, akkor anyád leszáll a témáról, mert már nincs miről beszélni.
Leírtál egy cuki történetet amire tudtad, hogy fröcsögni fognak az emberek és írhatod rá a provokáló kommenteket. Zseniális és eredeti.
Jogot végeztél, de a gyakorit kell megkérdezned, hogy mit mondj anyádnak. Legközelebb kicsit ügyesebb rakd össze a "goldigger p#csa" sztereotípiát, ez így karcsú.
válasza:Az a gond, hogy szerintem ha túlvagyunk az esküvőn, utána lesz más, amivel kapcsolatban ezt csinálhatja az anyám. Nagyon szeretem, de egyszerűen sok tud lenni néha.
46-os, nem lőnéd le magad? Mert nagyon fárasztóak a válaszaid, amik se nem segítőkészek, se nem viccesek.
válasza: válasza:"Az a gond, hogy szerintem ha túlvagyunk az esküvőn, utána lesz más, amivel kapcsolatban ezt csinálhatja az anyám. Nagyon szeretem, de egyszerűen sok tud lenni néha."
Őt valami erőtér védi a hazugság ellen, vagy mi? A párodnál bevált, manipuláld ugyanúgy. Amire persze gondoltál volna, ha nem lenne totál kamu a story.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!