Szeretem, de az hiszem el kell hagynom. Helyes?

Azért ez vicces. A kérdező házasságra akarta kényszeríteni a barátját. De a barát nem akarta őt arra kényszeríteni, hogy soha ne élhessen házasságban? A kérdezőnek semmit nem jelent ez a 8 év, mert eldobta azért, mert nem veszik el. És akkor a barátjának mit jelent, ha ő meg azért dobta el, mert házasodni kellett volna? Mért gondoljátok, hogy az, hogy valaki nem akar házasodni jogosabb elvárás annál, mint ha valki akar? És itt IGENIS a faszi volt a szemét, hiszen egyértelmű volt, hogy a lány házasságpárti, és ígérgette is neki, de mikor odakerült a sor, akkor inkább lelépett. Ha mindketten előre tisztázzák, hogy egyik házasságpárti, másik nem, akkor mindketten hülyék, ha együttmaradnak, de itt nem ez volt a helyzet. Egy ilyen ellentét miatt teljesen jogos, hogy nem folytatható a kapcsolat. Azt próbáljátok már felfogni, hogy a kérdezőnek a nem házasság, az ugyanolyan kényszer, mint a (volt) barátjának a házasság.

Az meg milyen szöveg, hogy oda a fele pénzed? És az a pénz, amiért a nő dolgozott? Az kié lesz? Az is feleződik, észlény! És ha a nő keres többet? Akkor mi van? Akkor ő jár rosszabbul, mégis kevés ezen rinyáló nőt látok, pedig van ilyen, nyugodj meg. Ha pedig esetleg amiatt a pár év miatt aggódsz, amikor gyesen van, és kevesebb pénzt kap, akkor gondolj már bele, hogy az, hogy amikor ő otthon volt és gyereket (a te gyerekedet!) nevelte, az nem a kapcsolathoz adott érték? Mert ha nem, akkor neked nem kell gyerek, és az se érdekel senkit egyébként se, hogy megházasodsz-e. De az a férfi, aki házasságon kívül akar gyereket, az egyrészt a nőt helyezi kiszolgáltatott helyzetbe, hiszen tegyük föl,hogy a nő 3 évig otthon van a gyerekkel, aztán szakítanak. A nő által kapott gyest, vagy minek hívják most, azt fölélték, meg a pasi pénzének egy részét is, de abból mégis lehetett félre rakni valamit. Ha szakítanak a nő ottmarad semmi nélkül, holott abban az időben ő is "dolgozott" a közösen akart és vállalt gyerek érdekében. Itt végig csak tervezett gyerekről beszélek, az egyértelműség kedvéért, mielőtt még valaki azzal jönne, hogy akkor minek kellett gyerek a nőnek. Ilyen hülyeségekbe nem megyek bele, egy normális kapcsolatban a gyerek az közös döntés, és ugyanúgy tudni kell előre, hogy akar-e majd a másik, mint azt, hogy akar-e majd házasodni.

Már bocsi, de megint hülye vagy. A hapsi gyereket és lakást akart a csajjal. Csak szerintem egyszerűen ő többre értékelte a háztartási kapcsolatot, mint a házasságit. Miért kell beleerőltetni valakit, ha nem akarja. Nem mindenki alkalmas házas életre.

Nekem pl kapcsolat nem való és tudom is hogy nem lesz. És már bele törődtem. Pedig fiatal vagyok, de ez van.

"Jó de látod, te csak magadra gondolsz, hogy neked jó legyen. Te gondoltál a pasidra csak egy picit is, hogy ő ezt nem akarja?"

És a pasija gondolt a kérdezőre? Nem. Csak azt csinálja ami neki jó. Pocsékolja a hölgy idejét. Egy olyan nőét aki nem a pasijának szeretne gyereket szülni, hanem a férjének. A hivatalos hozzátartozójának. Ami teljesen jogos igény.

Áruld már el nekem, miért mindig a nőnek kellene lemondani a házasságról, ha ő abban szeretne élni? Milyen alapon?

Nekik nem egyezett a jövőképük és kész. A férfi nem akart házasodni, a kérdező meg igen. Miért a nő az akinek le kellene erről mondani?

Ennyi erővel a férfinak nem jelentett semmit a nő, és az a 8 év amit együtt töltöttek, mert nem tudja aláírni azt a "papírt". Ami állítólag nem számít...miközben számít, mert útban van. Mert ha ott az a "papír", akkor el kell válni. Vállalni kell a felelősséget a szakításért, a párja szemébe kell néznie legkésőbb a bíróságon amikor szétválasztják őket.

A pasi csak szimplán egérutat akar magának, ha megunja a kapcsolatot, akkor leléphessen akár szó, magyarázat stb nélkül. Ezért nem akar házasodni.

Undorítónak tartom az ilyen megnyilvánulásokat. Miért mindig a nőnek kellene engedni? Erre válaszolj.

Utolsó: megint csak nevetséges hozzászólás. Azért mert pl nem akarok elvenni valakit, akkor már nem is szeretném?

Csak azért mert szerintem házasság csak humbuk ma már? Alig házasodik ma már néhány ember. Egyre kevesebben teszik.

Akkor sem hiszem el, hogy egy hülye papír véget kell dobni valakit.

Máshol éheznek, szendvednek, emberek halnak meg, de a sok hülye ember meg azon hisztizik, mert nem veszik el.

Akkor már nem is lehet tökéletes élete. Vicc az egész.

Pont az a lényeg, hogy nem érted. A kérdezőnek számít. Ő házasságban szeretne élni, mint ahogy sokan mások is. Tök normális, természetes igény.

A férfi pedig nem szeretne házasságban élni, nem akarta elvenni a hölgyet.

Nem egyeztek az igények, és a nő döntött. Teljesen jogosan.

Miért a nőnek kellett volna lemondani a házasságról? Ugyanannyi lett volna a férfi részéről is aláírni a házassági papírt, mint a nőnek nem aláírni, és elfogadni hogy ő élettárs marad élete végéig.

De olyannak, aki még saját bevallása szerint is alkalmatlan párkapcsolatra, hiába magyarázom:)

Mert egyébként épkézláb választ még mindig nem kaptam arra miért a nőnek kellene lemondani egy teljesen normális vágyáról jelen esetben, ami a házasság?

Miért a nő mondjon le a vágyairól? Még mindig ez a kérdésem.

És még mielőtt az jönne: egy esküvő nem drága...A puccparádé drága, amit köré rendeznek. De ez ugye nem kötelező.