Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van itt bárki, akinek különösen nagy áldozatot kellett meghoznia a párkapcsolatáért? Megérte?
Néha úgy érzem, kettészakadok. Nagyon szeretem a páromat, eszem ágában se lenne szakítani vele, belegebednék, ha elveszíteném. De ugyanakkor…
Debrecenben fog tovább dolgozni, ami azt jelenti, hogy nekem is oda, vagy a közelébe kell költöznöm Budapestről. A munka-kérdést valószínűleg meg tudom oldani, nem az a legnagyobb gondom (bár ki tudja, még ez is változhat.. de tegyük fel, hogy nem fog). Viszont maga az egész, hogy el kell mennem egy olyan helyre, ami messze van minden barátomtól, a családtagjaimtól, és a Balatontól, amit szintén úgy szeretek, mintha csak egy családtagom lenne… Pestről egy-másfél óra a balatoni nyaralónk. Debrecenből négy-öt!
Annyira dühös vagyok erre az egész helyzetre, annyira utálom. Iszonyú erőkkel próbálom elhitetni magammal, hogy lesz, ami kárpótol majd, biztos lesz, amit annyira megszeretek Debrecenben, hogy nem érzem majd olyan rossznak a többi dolog messzeségét… de őszintén szólva képtelen vagyok elhinni, hogy tényleg lesz ilyen.
Igen, persze: ott lesz a párom, ott lesz a kertes ház, amiben élünk – eddig lakásban éltem, ő most mindenképp vesz házat, akkor is venne, ha nem lenne párja -, idővel, ha minden jól megy, akkor gyerekek is, meg minden. Nyilván ők lesznek az elsők. De attól még, hogy a saját kis életem, amit eddig felépítettem, csak a második helyen van, attól még elég fontos az is. És nem tudok megbékélni vele, hogy gyakorlatilag le kell mondanom az én szeretteimről, az én budapesti köreimről, a gyerekkoromtól mindig kísérő Balatonomról, vagy hát a közelségükről, arról, hogy bármikor láthatom őket, arról, hogy egy szempillantás alatt velük tudok lenni, ha akarok.
Van itt bárki, aki érezte már úgy, hogy túlságosan nagy áldozatot kell meghoznia a párkapcsolatáért? Mit tett?
válasza:Nekem is az első gondolatom, hogy szereted vajon eléggé? A világ végére is elmennék a párommal főleg, ha ott elkezdődne a kettőnk közös élete.
Aztán gondolkoztam... és abban tökre egyetertek veled, hogy talán pont abba az irányba nem mennék teljes örömmel, boldogsággal. Én is jobban szeretem a Keleti oldalt.
Olyan opció nincsen, hogy még egy kicsit vártok az egész házvétellel? Leadná a párod a jelentkezését olyan helyekre amik neked is szimpatikusabbak? Vagy ő ebbe már nem akar energiát fektetni miattad?
válasza:37-ES VAGYOK
28 évesek. Közölte hogy másik munkát keres, csak azt nem hogy Pesten,aztán meg azt felejtette el közölni,hogy el is fogadta,na mindegy.
A lényeg csak akkor hozz ekkora áldozatot, ha képes vagy életed végéig boldogan élni vele és nem a fejéhez vágni nap, mint nap hogy te boldogtalan vagy és ennek ő az oka,mert elköltöztetek...
#41: Mármint a nyugatit, nem? :)
Hát nézd. Nyilván a házvásárlás nem most fog így megtörténni, pikk-pakk... még 2 hónap, míg lejár a lakáskasszája. Addig gyakorlatilag egy távkapcsolatban leszünk, mivel ő a jövő héttől már Debrecenben dolgozik... (éppen ma költözik haza, ezekben a percekben)
Nem fogja pesti helyekre beadni a jelentkezését, hidd el, sokat próbálkoztam ezzel. Nem akar a fővárosban élni, vagy oda bejárni dolgozni. És van egy részem, ami ezt teljesen megérti - idegileg totál ki lehet készülni a pesti élettől. Nem vágyik rá. Én már megszoktam Pestet, de ehhez azért az is kellett, hogy a tök nyugis Óbudán legyen lakásom. Amikor nagyritkán bemegyek a "sűrűjébe" valamiért, 10 perc után sikítva akarok menekülni, annyira gyűlölöm én is.
Mindenképp most akarja megvenni a házat, nem akarja hosszabbítani a lakáskasszáját, és ezt is teljesen megértem. Tehát röviden válaszolva: nem sokat tudjuk húzni-halasztani a dolgot. Így is az fog menni pár hónapig még, hogy heti 2 napot látjuk egymást jó esetben... már ez is jó sz... lesz.
#42: Teljesen igazad van. Nyilvánvaló, hogy nem akarom nap mint nap a fejéhez vágni. Nyilvánvaló, hogy arra törekednék, hogy boldog legyek ott is, ahova elköltöztem úgymond "őérte". De honnan is lehet ezt előre tudni?? Mármint megtippelni meg lehet... de tudni?
Lehet, hogy egy rémálom lesz számomra az egész, és az is lehet, hogy egy év múlva ilyenkor már azt fogom gondolni: a világon a legjobb dolog, ami történhetett velem, ez a vidékre költözés volt.
Lehetetlenség ezt előre tudni...
válasza:Mindig is tudtam, hogy ami köztem és a férjem között van az egy életre szól így akármi is adódott volna, szó nélkül mentem volna: legyen szó külföldről/belföldről. Ameddig együtt vagyunk, addig számunkra nincs áldozat; az lenne az, ha hónapokig másik országban dolgozna! Az otthon nekem ott van, ahol ő.
A munkajá során még elfordulhat, hogy 1-2 évet pl. Norvégiában kell dolgoznia. Megbeszéltük, hogyha ilyen adódna felpakolunk mindent /természetesen a pesti külvárosi családi házunkat nem adnánk el/ és megyünk és lesz ami lesz. Szeretem a szüleimet, de megvan a saját életem, haza lehet jönni stb.
válasza:44-es vagyok véletlenül korábban küldtem el:
Igazából szerintem egy kicsit túlreagálod az egészet:
-egyikőtök sem akar Pesten élni
-a lakásodat nem kell eladnod
-Magyarország nem egy nagy ország, nem a világ másik felére költözöl
Nem értem, mi baj lehet, mitől fész!? Ott kapott munkát így valóban most nem működik, hogy ráböksz egy nyugati részen található városra, hogy oda költözzetek de ennyi rugalmasság kell, hogy legyen benned! Debrecen szép város! :)
#44: Tökjó, hogy ezt leírtad! Köszi nagyon!
#45: Igen, tudom... talán nem hangzik elég súlyos érvnek a "szenvedésem" mellett, de tényleg ez a Balaton-dolog zavar a legjobban. Kicsi az ország, de azért kicsi ország-viszonylatban sokat számít, hogy hirtelen 4-5 órás lesz az út a nyaralóhoz, ahova nyaranta többször jártam eddig, másfél órák alatt... és mivel a páromnak nincs hozzá kötődése, biztos, hogy nem fogom tudni olyan gyakran rávenni őt a balatonozásra, mint szeretném... Jah tudom, mehetek egyedül, vagy barátokkal. De hát nyilván vele szeretnék. :/
Az is zavar, hogy Pestre és Kecskemétre mennyivel hosszabbak lesznek az utak, de érdekes módon valahogy a Balaton fáj a legjobban. Félek, hogy majd mindig „vitáznom” kell vele, hogy megtegye velem ezeket a távolságokat, hiszen neki minden ott lesz, ami számít. Most még én is odaköltözöm… miért költené arra a pénzét meg az energiáját, hogy ezekre az utakra velem tartson?
válasza: válasza:"körbekérdezett, egy helyre be is adta a CV-jét, de sehol semmi" - húha, ez aztán az álláskeresés! :D Egy helyre beadta, de sehol semmi. Figyelj, nekem az jutott eszembe, hogy mi van, ha nem jön be neki a debreceni meló? Mi van, ha pár év múlva megunja? Akkor hol fog dolgozni? Mert ha Budapesten nem képes meglátni a lehetőségeket, akkor máshol még úgy sem fogja.
Szerintem nem ésszerű úgy házat venni valahol, hogy még nem tudod biztosra, hogy bejön az új munkahely (mivel azt írtad, a munka miatt venne ott házat). Érdemes volna először bérelni valamit és akkor látjátok, hogy bejön-e nektek a tiszafüredi/debreceni élet. Könnyebb egy albérletet felmondani, mint egy házat eladni, főleg vidéken.
Én nem hoznék ekkora áldozatot senkiért, legalábbis országon belül nem költöznék sehova Budapesten kívül. Itt van a munkám, amit imádok, a barátaim, a hobbim, az edzőtársak, a kedvenc klubjaim, és rohadtul nem érzem azt, hogy az én munkám/társaságom kevesebbet ér, mint a páromé és nekem kéne feladnom mindezt.
Abban az esetben mennék el, ha úgy érezném, hogy én is erre vágyom. Ha bizonytalan vagyok és nem szívesen adom fel a felépített életemet/karrieremet, akkor inkább maradok. Tudom, hogy nehéz kérdés, de én nem vagyok biztos benne, hogy megtalálod a számításaidat ott.
#47: Teljesen igazad van és én is így gondolom. Az a bajom, hogy nem tudom, bízhatok-e abban, ha most azt mondja: "Persze szívem, így lesz" (mert most egészen biztos, hogy ezt mondja majd).
Idővel nagyon el tudnak kényelmesedni az emberek... és most nem akarok izé lenni, de főleg a pasik...
Nem úgy képzelem ezt el, hogy megígéri, aztán jól átver, hanem hogy szép fokozatosan kopik el az odaadása, ahogy az sok más embernél is megtörténik. Egyik alkalommal azt mondja: menjek nélküle a szüleimhez. Aztán hopp, egy Balcsizással is előfordul ez. Majd még egyszer. És így tovább... és szépen elkopik benne a mehetnék, hiszen ő csak örül majd, hogy egy kicsit nyugiban lehet a kis debreceni köreiben. Én meg ott állhatok majd tanácstalanul. Hiszen hát úgy volt, ahogy mondta - egy ideig.
Valami ilyesmitől félek, és ez nem róla szól, hanem inkább a realista gondolkodásomról...
#48: Ő ebben a debreceni állásban dolgozik már évek óta. Pestre csak pár hónapra jött. Nem új munkáról van szó, hanem a jól megszokott munkájáról. Amit egyébként imád, és kb. családi hagyomány, mert a testvére is abban dolgozik, meg a másik testvére is, csak ő egy másik cégnél, de tök ugyanazt csinálja. Szóval ez egy amolyan jól ismert, bebetonozott meló nála, amiben fölgyúrta magát, jól tud vele keresni. Nem akar mást.
válasza:Elköltöztem hozzá 1000km-re otthonról.
100% megérte :), nélküle értelmetlen az élet, vele viszont még a rosszabb pillanatok is nagyon jók.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!