Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van itt bárki, akinek különösen nagy áldozatot kellett meghoznia a párkapcsolatáért? Megérte?
Néha úgy érzem, kettészakadok. Nagyon szeretem a páromat, eszem ágában se lenne szakítani vele, belegebednék, ha elveszíteném. De ugyanakkor…
Debrecenben fog tovább dolgozni, ami azt jelenti, hogy nekem is oda, vagy a közelébe kell költöznöm Budapestről. A munka-kérdést valószínűleg meg tudom oldani, nem az a legnagyobb gondom (bár ki tudja, még ez is változhat.. de tegyük fel, hogy nem fog). Viszont maga az egész, hogy el kell mennem egy olyan helyre, ami messze van minden barátomtól, a családtagjaimtól, és a Balatontól, amit szintén úgy szeretek, mintha csak egy családtagom lenne… Pestről egy-másfél óra a balatoni nyaralónk. Debrecenből négy-öt!
Annyira dühös vagyok erre az egész helyzetre, annyira utálom. Iszonyú erőkkel próbálom elhitetni magammal, hogy lesz, ami kárpótol majd, biztos lesz, amit annyira megszeretek Debrecenben, hogy nem érzem majd olyan rossznak a többi dolog messzeségét… de őszintén szólva képtelen vagyok elhinni, hogy tényleg lesz ilyen.
Igen, persze: ott lesz a párom, ott lesz a kertes ház, amiben élünk – eddig lakásban éltem, ő most mindenképp vesz házat, akkor is venne, ha nem lenne párja -, idővel, ha minden jól megy, akkor gyerekek is, meg minden. Nyilván ők lesznek az elsők. De attól még, hogy a saját kis életem, amit eddig felépítettem, csak a második helyen van, attól még elég fontos az is. És nem tudok megbékélni vele, hogy gyakorlatilag le kell mondanom az én szeretteimről, az én budapesti köreimről, a gyerekkoromtól mindig kísérő Balatonomról, vagy hát a közelségükről, arról, hogy bármikor láthatom őket, arról, hogy egy szempillantás alatt velük tudok lenni, ha akarok.
Van itt bárki, aki érezte már úgy, hogy túlságosan nagy áldozatot kell meghoznia a párkapcsolatáért? Mit tett?
válasza:Őszintén megmondom, szerintem nem szereted igazán a párod. Máskülönben eszedbe sem jutna, hogy ez áldozat. A családról meg amúgy is illik leválni ennyi idősen.
Egyébként megértem a párod, én sem élnék semmi pénzért sem Budapesten.
:D Tudod, mit? A te válaszod esett eddig a legjobban!
Mivel én pontosan tudom, hogy mennyire szeretem őt, tulajdonképpen ez helyre rázott. Azért persze nem teljesen tudok azonosulni a válaszoddal, mert attól még, hogy tiszta szívünkből szeretünk valakit, igenis, nehéz lehet meghozni bizonyos áldozatokat, és igenis, el lehet bizonytalanodni, hogy valóban megéri-e. Szerintem.
A családom Kecskeméten él, már 2006-ban leváltam róluk... (Csak ugye egy Bp-Kmét távolság, az 88 km, míg egy Debrecen-Kmét, az 200... és a szüleim sem lesznek már fiatalabbak, hamarosan egyre több segítségre szorulnak, és ott akarok lenni nekik minél többet.)
Te hol élsz egyébként, ha nem titok?
válasza:" ahogy ÉN SEM."
Akkor mi a búbánatról van szó? Eddig arról panaszkodtál, hogy ott kell hagynod pestet. Most már azt írod, hogy nem ott akarsz családot alapítani.
Azt írd már le, hogy a párod pontosan milyen munkát is talál jobbat Debrecenben, mint azt Pesten tehetné.
válasza:Kérdező, nem értem a problémádat. Nem akarnál Budapesten családot alapítani,akkor meg miért problémázol azon hogy odaköltözz hozzá Tiszafüredre? Hiszen Pesten van lakásod, de te sem maradnál ott, akkor meg mi a baj? Messze lesz a családod, igen, és rohadt magányos leszel meg majd rádmarad a kerti munka, igen. Ezt majd később sínyli meg a kapcsolat, nem most, tehát most mindegy ki mit mond, neked kell eldöntened, hogy ez számodra KOMPROMISSZUM vagy ÁLDOZAT. Mert a kérdésben még áldozathozatalról írsz, de a kifejtésben meg nem ezt látom.
Hogy a konkrét, vastagbetűs kérdésedre válaszoljak: Igen, hoztam áldozatot mert olyan kompromisszumokat kötöttem amiket nem biztos, hogy meg kellett volna, de szerettem őt és én sem láttam azt hogy másvalakivel így összeillenénk. Nos, elváltunk azóta. Most már látom hogy kevesebb kompromisszum kellett volna, hogy kiszűrjem, mennyire éri meg. Igen, nagyon összeillő emberek voltunk, de ez sem mentett meg minket. Viszont a saját rossz tapasztalatommal nem akarom beárnyékolni a te jelenlegi boldogságodat. Menjél csak el, ha szétmentek még visszajöhetsz Pestre stb. A puding próbája az evés. Sok sikert.
Leírtam, hogy mi a problémám. Az, hogy túl messzire kell mennem, és ha legalább a nyugati irányba kéne, és nem keletre...
Vegyésztechnikus, eddig is Debrecenben dolgozott, csak néhány hónapra jött egy pesti kiküldetésre, akkor ismerkedtünk össze. Akkor úgy volt, hogy "meglátjuk, mi lesz", benne volt a pakliban az is, hogy marad pesten és keres itt munkát, de nem talált jót, úgy sem, hogy ismerősöket kérdezett meg. Lehet, hogy később lenne, de most Debrecenbe visszatérve tud jól keresni, ez a helyzet. Házat pedig szintén most akar venni, mert most jár le a lakáskasszája, az önrész emelkedni fog, és már szeretne elköltözni a szüleitől.
Utolsó: jól mondod.
Szerettem volna még pár történetet meghallgatni, ahelyett, hogy engem okítotok látatlanban és ismeretlenül - az alapkérdésem is arra vonatkozott, hogy van-e valakinek TÖRTÉNETE, és nem arra, hogy mondjátok meg, mit csináljak, mit gondoljak, meg mennyire szeretem-nem szeretem a páromat -, de végül is ezeket a válaszokat is értelmezhetem segítségnyújtásként, szóval... köszi mindenkinek.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!