Ki találta ki ezt hogy a nőknek könnyebb férfit találni mint fordítva?

Most megint feltépjük ezt a témát? Már nem egészen itt tartunk.

Az egyik válaszadó is leírta, hogy nem igazán lehet jót tenni, a férfiak szemében helyesen viselkedni, hiszen ha nem adnak esélyt egy olyan férfinek, aki nem jön be nekik, akkor az a baj, ha meg adnak esélyt, de rájönnek, hogy nem működik, akkor az:)

Most ott tartottunk, hogy barátkozni kell, minél több embert megismerni, mert egy ember hozza magával a többit is. Beszélgetni pedig nem csak helyes pasikkal fognak az értelmesebb lány példányok, hanem bárkivel, aki normálisan közelít.

Hát nem tudom én bármilyen nővel találkoztam életemben,beszélgetni sem akartak velem,mert nem vagyok helyes.Ha beszéltem én hozzájuk,akkor is hamar leráztak,és szinte nem is válaszoltak semmire.

De amikor a helyes gyerek ment oda,2 értelmes mondatot nem tudott elmondani,de a nők többsége ott nyáladzott már a csávóra...

Szóval nálunk is ez van,most utoljára is,beszélgetni,megismerkedni akartam egy egészen szolidnak tűnő lánnyal,lerázott és otthagyott.Azóta kerül.Pedig az egyetemen elvileg értelmesebbnek kéne lennie,de hát nem igaz ez sem már jó ideje.

De amúgy sem állnak szóba azzal,aki nem helyesnek született sajnos,az egyetemen is kikkel beszélgetnek a nők?Csak a legjóképűbb,izmos,bunkó gyerekekkel,és ezt láttam és tapasztaltam is.Azon röhögtek ás nyáladzottak a nők,mikor ez a csávó mesélte nekik,hogy előző este mennyit ivott,hányt,és hány csajt fektetett meg...

Szünetekben is csak ezekkel vannak,szóval ez van. :/

24/F

#141

De igen, lehet a férfiak szemében helyesen viselkedni. Mindig lesznek olyanok, akik nem tudják elfogadni az elutasítást, velük nem kell foglalkozni.

Nekem se tetszik minden nő, így elfogadom, hogy én se tetszem mindnek.

Ilyen sztorik után tényleg elgondolkodom rajta, hogy ti milyen közegben mozogtok:)

Én pont azt tapasztaltam, hogy egyetemen már egy fokkal értelmesebbek az emberek, mint a gimiben. Gimiben nagyon jellemző az, amit írsz: ha valaki menő, jól néz ki, akkor mindenki rajta csüng (legyen az lány vagy fiú), ha pedig nem menő, csúnyácska, akkor szóba sem állnak vele kb.

Sokáig nekem is kisebbségi komplexusom volt, mert gimiben én sem éppen a menők közé tartoztam. A szép barátnőimen mindenki lógott, én meg persze senkit nem érdekeltem.

De egyetemen már pont azt látom, hogy nem csak a szép lányokkal és a helyes fiúkkal állnak szóba. Persze, azok azért mindig kicsit népszerűbbek, akiket jó külsővel áldott meg az Isten, de a többiek is megtalálják a maguk társaságát.

Egyébként tényleg csak magamból tudok kiindulni, mert magamat ismerem eléggé. De én speciel beszélgettem már vonaton olyan sráccal, aki amúgy az én szememben átlagon aluli kategória volt. Épp próbáltam tanulgatni, mikor megszólított, hogy mi az a vastag könyv nálam. Elkezdtünk dumálgatni, kiderült, hogy van felesége, most várják a babájukat. A két órás utat végigbeszélgettük, tök aranyos volt.

#144

Jó lenne, ha sok ilyen gondolkodású nő lenne, mint te :)

Ez igazából nem azon múlik, hogy egyetemre jár-e valaki. Kolléganőim 30 évesek (bőven egyetem után) és még mindig ott tartanak, hogy jó pasi kell.

Más nő pedig már 18 évesen rájön arra, hogy a bulizós menőcsávóval nem nagyon lehet hosszútávra tervezni.

A külső pedig csalóka lehet. Életben, társkeresőn is beszéltem már nagyon szép nővel, aki nagyon kedves volt; és beszéltem már kevésbé szép de annál bunkóbb nőszeméllyel -.-

Köszi:$:)

Persze, nyilván nem attól függ, hogy ki milyen, hogy egyetemet végzett-e vagy sem.

Csak mivel én jártam, így arról tudok nyilatkozni, hogy ott milyen volt a gimihez képest.

De akkor inkább úgy mondom, hogy tapasztalataim szerint ez a "ha nem vagy helyes, szóba sem állok veled" dolog inkább a tinikre jellemző, mondjuk 18 éves korig. Idősebb korban (huszonévesen) már feléri az ember ésszel, hogy nem csak tökéletes külsejű emberekkel lehet barátságot kialakítani:)

De persze számos kivétel van ez alól: van, aki már tinikorában is "normális", valaki meg huszon-harmincévesen is ott tart, hogy aki nem néz ki elég jól, azzal nem is beszél.

145-ös.

"A külső pedig csalóka lehet. Életben, társkeresőn is beszéltem már nagyon szép nővel, aki nagyon kedves volt; és beszéltem már kevésbé szép de annál bunkóbb nőszeméllyel -.-"

Ezt én is tapasztaltam már,amit írtál.

Azonban velem még soha nem volt olyan,hogy egy nő kedves lett volna őszintén,mert nem vagyok helyes sajnos... :/

Pedig én mindenkivel kedves és segítőkész vagyok,bárki is legyen az.

24/F

Hát nem tudom,nálunk az egyetemen pont ugyanez megy,mármint a nők körében,hogy csak a legjóképűbbekkel állnak egyáltalán szóba.

A férfiak között van szórás,mert mi tudjuk hova tartozunk,és én szívesen beszélgetnék a kevésbé előnyös kinézetű nőkkel is,de hát velem nem állnak szóba még ők sem... :/

Az egyetemen is ez megy nálunk sajnos,és nem most kezdtem ott,szóval volt már időm tapasztalni egyet s mást ott...

24/F

"hogy egy nő kedves lett volna őszintén"

És az nem lehet, hogy a kisebbségi komplexusod és önértékelési problémáid miatt gondolod azt, hogy ha egy nő kedves veled, akkor biztosan nem őszinte és csak valami hátsó szándék vezérli?

Nem bántásból kérdezem, hanem komolyan.

Nekem is van olyan barátnőm, aki tök kedves, aranyos, csinos, de ha véletlen hozzászól egy férfi, rögtön az az első gondolata, hogy csak szórakozik vele, röhögni akar rajta, fogadott a haverjaival stb. És mindez abból fakad nála, hogy az önértékelése a béka feneke alatt van 500 méterrel.