Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tulajdonképpen miért éri meg nőként gyereket vállalni?
A kérdésemet egy másik ihlette, ahol egy 27 éves férfi nem szeretett volna tovább ismerkedni a randipartnerével miután kiderült, 2 gyermeke van.
(Egy korosztály vagyunk, én 26 éves nő vagyok.)
Abszolút megértettem a férfi helyzetét, ilyen fajsúlyos, vízválasztó dolgot nem szabadna eltitkolni és később helyzetbe hozni vele a másik felet.
Ugyanakkor nőként mennyire baromi nehéz és felelősségteljes gyermeket vállalni egy olyan világban, ahol a házasságok jelentős százaléka válással végződik, élettársi kapcsolatokról nem is beszélve, ráadásul a jól működő kapcsolatokat is igencsak megviseli. Ha pedig ténylegesen szakításra/válásra kerül a sor, a nő áll majd ott az 1-2-3 gyerekkel, apuka sajnálja a tartásdíjat is fizetni, a nő meg onnantól kb keresztet vethet a párkapcsolati életére, mert senki nem szeretné más gyerekét nevelni.
Nő vagyok, de ezek miatt már teljesen elment a kedvem a gyerekvállalás gondolatától is, egyszerűen minden szcenárió szívás és a terhesség testi/lelki nehézségeit mèg ide sem értettem…
Mindeközben rengeteg férfi vágyik saját gyerekre, de a azokat sem akarja neveli/foglalkozni vele pláne, esetleges válás után rájuk sem néz, másét meg isten őrizz, hogy nevelje…(ami persze érthető, csak akkor megint mi, nők szívunk azzal, hogy életünk végéig marad a szingliség vagy az alkalmi kapcsolatok…)
Ti hogy látjátok? Férfiak és nők, gyermekesek és gyermektelenek válasza is érdekel :)
(Nem vitakeltés a cél, csak saját nézőpontot írtam le!)
válasza:"egész életemben éreztem és megbecsültem, hogy milyen szerencsésen találkoztunk a férjemmel. Mert lehet előadni, hogy odafigyeltem meg dolgoztam a kapcsolaton meg mindenféle maszlag, ez nem igaz. Csak éltük az életünket. Bárkit bármikor érhet akkora meglepetés, hogy azt sem tudja, merre nézzen."
Gyerek-témától függetlenül én nagyon köszönöm, hogy ezt így leírtad!
Ráfér erre az oldalra (is) egy kis visszatérés a realitások talajára. Bizony kőkeményen szerencse kérdése ez (mint ahogy rengeteg más dolog az életben - szinte minden), nem azon múlik, hogy mit, mennyit, milyen elszántan tett/tesz érte az ember.
válasza:51
Ez olyan, mintha amellett érvelnénk, hogy a biztonságos közelekedés szerencse kérdése.
Hát oké, nyilván történhet váratlan baleset, felhajthat a buszmegállóba egy részeg őrült, de ebből azt leszűrni, hogy voltaképpen szerencse kérdése, hogy ki éli túl az estét... Nos kicsit buta és veszélyes.
válasza: válasza:53: Hagyd, ez a 79%-os lepontozó rám (51) van állva. Más kérdések alatt is "találkoztunk" már.
El sem olvasta rendesen a 44-esedet egyébként vagy képtelen volt értelmezni. Pedig abban minden benne van. Például felveted azt is, hogy igen, a nő teremtsen egy alapvető biztonságot magának és a leendő gyerekeinek - de ha mélyről indul (ugye ez is a szerencse hiánya: nem olyan háttérbe született), ez annyi idő, hogy kifut a szülőképes korból. A mozaikosdit is nagyon jól látod, és az is nagyrészt szerencse egyébként, hogy milyen összefésülendő "elemeket" dob a gép - ha csak az egyik nem passzol a csomagba, megszakadhatsz, akkor sem fog sikerülni összefésülni. De tényleg ki lehet ezt terjeszteni annyi mindenre az életben.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!