Mi volt életed legszebb bókja, amit valaha kaptál? 🥰

Volt egy lány, akivel ismerkedtem. A csajjal megszívtam, viszont mellettem volt az egyik legjobb lány barátom. Mondott egy olyat, hogy annál a lánynál sokkal különlegesebb barátnőm is lehetne.

Nem hangzik túl extrán, de nekem nagyon jól esett. Nem volt a szokásos vigasztaló sablonszöveg, hanem több volt benne és az akkor lezuhant önbizalmamon dobott egy kicsit. Meg a lelkemnek is jól esett.

Azóta persze volt képben jó pár csaj, de igazán nem vált be, amit mondott. Egy igazán különleges lánnyal sem találkoztam.

Kettő van holtversenyben.

Az egyik egy hamis bók eddigi életem szerelmétől. Valamiért gyűlölt engem a csaj, megjátszotta, hogy tetszem, hogy nagyot essek pofára. Mondta, hogy a legokosabb és legjószívűbb vagyok, akit ismer. Nem volt valós, de akkor brutál jólesett.

A másik gimnáziumban. Szedtük le a ballagók után a virágokat, és az egyik osztálytársnőm az egyiket a gomblyukamba tette, hogy megérdemlem a szép virágot. Nem voltam szerelmes belé, ő se mutatott se előtte, se utána erreutaló jelet, de az a fajta lány volt, akinek olyan aranyos mosolya meg kisugárzása volt, hogy mindig ellágyultam tőle, nem szerelem meg tetszik értelembem.

Férjemtől:

Nem szeretett még ennyire senki, nem éreztem még ennyire biztonságban magam senki mellett

Ismerőstől, idegentől:

Mikor nem egyszer férjemtől hallottam vissza, hogy neki dicsérték meg az alakom.

Egy férfitól akibe elképesztően szerelmes voltam, felnéztem rá, tiszteltem, szinte már bálványoztam:

"Ilyen csinos hölgyek, mint akivel most is beszélek"

"Nagyon agyas vagy"

Tőle, akinél intelligensebb, műveltebb, talpraesettebb, férfiasabb férfival, emberrel még nem találkoztam, azt hallani, hogy mennyire okos vagyok meg mennyire intelligens. Nagyobb bókot, dicséretet el sem tudok képzelni.

40+n

Az exem mondta nekem első randin, hogy már most látom, hogy neked nagyon szép a lelked.

Kaptam már több sablonos bókot, de ez az 1,ami igazán megmaradt, és nem külsőségekre vonatkozott, és őszintén is jött.

#48

Nem mindegy, hogy kitől, milyen szituban, pillanatban, hangsúllyal...kapja az ember a szavakat.