Léteznek szellemek vagy kísértetek?

Honnan szedtek össze ennyi sületlenséget?

A lélekvándorlás ugyan tényleg valódi, bár mondjuk én ezt is megkérdőjelezném. Szellemek viszont nem léteznek, a szeretteink lelke éll bennünk tovább és van hogy az agyunk becsap és látjuk a hallott szellemét. Nekem is vannak érdekes tapasztalataim, emberekkel beszélgetek álmomban (ismerősökkel, rokonokkal). Példa hogy a másnapot megbeszéltük előre és minden úgy történt, pedig előtte még szó se volt az eseményekről. Érdekes dolgok ezek, szerintem nem érdemes fitogtani.

Szia!

Nem érdekelnek más válaszai de léteznek.

Több formában is rájuk lehet lelelni. De ne akard őket látni. Bár én mindennap érzékelem a jelenlétüket.

Lehetnek azok sötétben bolyongó fehér foltok vagy gyorsan csikázó fény pontok is. De legvalószínűbb a rendes homályos fehéres ember alak. Sokszor lehet olyat hallanai hogy:,, A kutyám vagy macskám egy pontot néz a sarokban és morog fúj vagy ugatrá!Mi lehet?"

Ilyen kérdést nap mint nap látok itt. Na ezt is szellemnek nevezzük. Velük lehet komunikálni is. De idézéssekkel ne próbálkozz! Veszélyes is lehet.

Most pedig megmagyarázom miért ne akard látni. Én is ezt akartam és amikor megláttam az első és a következőket éjszaka nem tudtam aludni egyszerűn bámultam a plafont és nem bírtam elaludni!

Szerintem igen. Velem két olyan dolog történt ezzel kapcsolatban:

1, Van 2 nyuszim. Mind a kettőt behozom többször is a szobámba. Kertvárosban lakunk, nem emeletes házunk van, a sszomszédoknak is távol van a házuk. Szóval az ágyamon ültem, melletem a nyusziaim pihiztek, én zenét hallgattam. Egyszercsak egy elég erős, búgó, nagyon magas hangot hallottam, mint amikor valaki igen erősen sikít. lekapcsoltam a zenét, és a hang ereje gyengült. Mind a két nyuszim mereven ült, és a velem átlós sarok felé fordította a fülét, oda nézett. Még akkor is azt a helyet bámulták, amikor én már egyáltalán nem hallottam a hangot. Azóta egyáltalán nem mennek a sarok közelébe, eddig pedig mindig ott feküdtek.

2, A nagymamám 4 éve halott. Halála előtt 2 hónappal adott nekem egy csillag alakú, ékköves, ezüst láncú nyakláncot. Azóta mindig rajtam volt, este az ágyam mellé tettem. Egyik nap fürdés után megyek be a szobámba, látom hogy 2 éves öcsém széttépte a láncot, a csillagból kiszedte a kék követ. Azóta reggel öt és hat óra között felébredek, és határozottan olyan érzésem van, mintha valaki odalépkedne az ágyamhoz, odahajolna hozzám, és mondani akarna valamit. Még mielőtt lereagálnám,(kinyitnám a szemem, megmozdulnék) az érzés eltűnik. Eddig is voltak egy-kétszer ilyenek, de akkor úgy éreztem, nem kell félnem, valami véd. De mostmár nem.

Akárkinek elmondtam, nem hitte el. Gondoltam, itt csak van valaki, aki elhiszi.