Van-e itt nyitott gondolkodásmóddal rendelkező, mágia iránt érdeklődő személy(ek), aki egyedül járja az útját, viszont attólmég szeretne néha gondolatokat/tapasztalatokat cserélni?

Értem. Akkor ez elől nincs menekvés. Nekem 180 fokkal fordult meg az életem 18 évesenn (ez a helyes kifejezés?), de rólam úgy lett letépve a vallás, mint egy ragtapasz. Még jó, hogy az űrt nem egyébbel töltöttem ki. Amúgy én hiszek a sorsban, de nem mint valamiben, ami kőbe biztosan kőbe van vésve és nincs semmi más. Hanem mint egy általános terelő, fontosabb események meghatározója, ha nem teszel ellene tudatosan semmit, hanem úszol az árral. Így nézve viszont sokszor elgondolkozhatnék, de nincs értelme, úgyhogy nem teszem, hogy miért kellett akkora fordulópontnak lennie.

Én pontosan tudom, hogy hol lennék ebben a pillanatban, mit csinálnék, ki lenne a férjem, mennyi gyerekem lenne, mit dolgoznék stb.. ha az az egy dolog nem történik és nem tudom eldönteni, hogy az volt-e a sors vagy ez a sors vagy mi történik. :) Az biztos, hogy például amikor véglegesen elvált az utam attól a bizonyos fiatalembertől, akkor vele álmodtam, különböző idős alakjai sétáltak felém a tömegben, miközben kerestem. Rákerestem a facebook-on és kiderült, hogy akkoriban volt az esküvője.

Én emlékszek, de attólmég nem tetszene jobban az az énem, inkább csak másmilyen. Olyan, mint egy párhuzamos univerzum.

Hm.. Nem tudom elégedettségi skálán beállítani a helyzetet, nem hasonlíthatom a macskát az egérhez. Elégedett nem vagyok.

Azért sajnálom néha, de nem tehettem semmit. Néha pedig örülök.