Van-e itt nyitott gondolkodásmóddal rendelkező, mágia iránt érdeklődő személy(ek), aki egyedül járja az útját, viszont attólmég szeretne néha gondolatokat/tapasztalatokat cserélni?

Meg, szerencsére akit komolyabban érintett, azt is elég volt itthon kezelni, pihentetni.

Ezek szerencsére nem az erdőkben játszódnak, csak erdőjáró emberek között. A vadgazdák egymás közt leszólják az erdészeket, az erdészek egymás közt a vadgazdákat.

Nem vadászok. Nem véletlen hagytam ott a vadgazdamérnökit is két év után. Sem hivatásból, sem szórakozásból nem lövöldözök állatokra. És szerencsére nem vagyok rászorulva sem, hogy így kerüljön étel az asztalra. Nem vagyok állatvédő. Legalább is ilyen PETA típusú, vagy hasonló. Ha szükséges lenne, és képes lennék rá, akkor vadásznék, vagy végnék háziállatot. Az értelmetlen vadászatot viszont nem kedvelem. Főleg, hogy a vadhús nagy része, amit a trófeavadászok lőnek ki, sosem kerül az asztalra. Jó esetben is a fehérjefeldolgozóban köt ki. Az utóbbi pár évben van egy kis növekedés a hentesnél a vadhús termékekből, de nem tudom, hogy a vadgazdaságok adják e el így a húst, vagy vadállatokat tenyésztenek háziállatként, és azt vágják le.

Igen. Otthagytam a vadgazdamérnökit, Egyrészt mert nem akartam vadászattal és vadásztatással foglalkozni, másrészt mert abban a két évben végig beteg voltam, sok órára nem is jártam be, és nagyon elmaradtam. De miután otthagytam, végre kierőszakoltuk a háziorvostól a megfelelő beutalót(ő két évig maga gyógyszerezett, meg küldözgetett olyan kivizsgálásokra, amiknek köze nincs a betegséghez), és elmentünk a szakorvoshoz. Ő egy nyár alatt összeszedett annyira, hogy tudjak járni egy egy éves OKJ-s képzésre, de már a képzés felétől részmunkaidőben dolgoztam könyvesboltban, ahová előtte kiküldtek gyakorlatra, iskola mellett.

A vaddisznók, őzek száma nagyon nagy, bár csak emberi léptékkel. Ha a terület nem tud eltartani egy állományt, akkor az állatok új területre vonulnak. Ha nincs szabad terület, mert minden telített, akkor elkezdenek elhullani, amíg eltartható méretű nem lesz az állomány. A kilövésre azért van szükség, mert a nagy állomány nem egészséges, és főként mert károsítják a mezőgazdaságot. Első sorban azért szabályozzák a vadállományt, hogy az embereknek kényelmes legyen. Csak másodsorban az állatok érdekében. Ha hagynák visszatelepülni a nagyragadozókat az országba, lehet kicsit kockázatosabb lenne a nagy erdőkben túrázni, de a vadállomány szabályozása is meg lenne oldva.

Akinek csak kalapácsa van, annak minden szög. A háziorvosom belgyógyász. Ha nem náthás tünetekkel megyek, vagy sérülten, akkor biztos valami szervi bajom van. Akkor is, ha ott előtte ülök, és épp pánikrohamom van. Én 18 éves korom óta folyamatos kezelés alatt állok, bár volt másfél év, amíg nem szedtem gyógyszert. Az első két évben minden nap volt legalább egy pánikrohamom. Rosszabb napokon 2-3. A legrosszabb az volt, amikor kora délután kezdődött a roham, és hajnali 3-4 körül merültem ki annyira, és ütöttek ki annyira a gyógyszerek, hogy belealudjak. Körülbelül 12 óra. A háziorvos nem hitte el, a pánikroham legfeljebb fél órát tart. Pont. Volt hat év, 22-28 éves korom között, amikor változó intenzitású volt, de a depresszió az erősebb volt, mint a jelenlegi. Aztán 2-3 évig nem volt jelentősebb rohamom, és most nyár végén kezdett el újra előbukkanni. Ha szerencsés vagyok, akkor megúszom havi 1-2 alkalommal.

A hiúz, és az aranysakál(nádifarkas, vagy toportyán) már stabilan visszatelepült, a farkas, és a medve pedig igyekszik megvetni a lábát. A farkast valamennyire támogatják is ebben, igyekeznek északon megszilárdítani az állományát, a medvét nem annyira akarják visszaengedni, pedig a szlovákonál erősen túlszaporodott, és rendre átjön a határon. Volt amenyiket például a szomszéd faluban látták, azaz lejött Pest-megyéig. Egy másikat a bocsával együtt az alföldön kaptak el, odáig lenyomult. Itt bőven van hely, akkora territóriumot szereznek, amekkorát akarnak. Ha engedné a vadgazdálkodás, simán visszatelepülnének. Csak ugye akkor okítani kellene az embereket arra, hogy hogyan túrázzanak, és mit tegyenek, ha mégis medvébe futnak. Meg az orvvadászokat is figyelni kellene. Nem tudom pontosan, miért nem engedik rendesen meghonosodni, de ezek biztos az indokok között vannak.

Van kezelőorvosom, de általában telefonon értekezünk, amikor gyógyszert kell kiiratni. Tudja, hogy képes vagyok az önmonitorozásra, ezért nem sürgeti, hogy minden hónapban vonatozzak be, főleg ilyen vírusos időben. Kedvelem a hölgyet. Egy ideig a knyvesbolt, ahol dolgoztam közel volt a munkahelyéhez. Amikor ezt megtudta, munka után bejött a boltba csak azért, hogy megnézze, hogy vagyok. Ő javasolta az autogén tréninget is, amivel tudom csökkenteni a stresszt, és a pánik töneteit. Sajnos pszichológust nem talált, aki ezt a terápiát tudta volna nekem oktatni, de megtaláltu a terápia kidolgozójának könyvét, és abból megtanultam. Igazából valószínű így volt a hatékonyabb, olvasás útján nyugodtabban, a saját tempómban tudtam tanulni. Azóta persze keményen abuzálom a módszert, mert alapvetően önhipnózis, és önszuggesztió a célja, ezért nem feltétlen csak terápiás célra alkalmas.

Kultúrált országokban, ahol él medve is, ott medvés helyekre például medvecsengővel mennek. A medve nem lát túl jól, és ha nem szélirányből közelítesz, a szagodat se érzi. De ha már messziről hallja, hogy közeledsz, ő kerül el téged. Az ember számára nem préda, csak akkor támad, ha fenyegetve érzi magát. (kivéve öreg, és beteg példányokat, amik maximum egy embert tudnak elkapni, rendes zsákmányt már nem, de ez is ritka) Lakott területre ott mennek be, ahol sok medve él, kis területük van, és az határos az emberi településekkel. Ahol kevés medve él, elég helyük van, hogy ne kelljen az emberek körül mászkálni. Erdélyből hallottam egy sztorit. Ott ugye sok a medve. Valakinek a cefréjébe belerepült a medve, mint a muslica. A medve ragadozó, de jobbára növényeket eszik. Az érett gyümölcsöt meg különösen szereti. Mint kiderült az érett cefrét is. Na, beleült a cefrébe, és addig evett, amíg talajrészegre nem zabálta magát, és belealudt a cefrébe. Ott aludt a cefrés kádban, még csak ki se mászott. Amikor a tulaj észrevette, hogy ebből nem tud pálinkát főzni, mert kicsit erős lenne medvéből, akkor ráhívta a román rendőröket. A román rendőrök meg ugyanúgy nem tudtak mit csinálni egy gallyrészeg, alvó medvéve, mint a koma, akié a cefre volt. Amíg a medve fel nem ébredt, addig felügyelték. Aztán egy jó idő után a medve kemény másnapossággal felébredt, és elcammogott. Nem túl friss, és üde állapotban. Egy ilyen után milyen fejfájása lehetett...

A vaddisznó azért kocog az utcán a váárosban, mert 1.-rengeteg van belőlük, a természetes élőhelyeken már nincs elég hely. Nincs nagyragadozójuk, és nem mindenhol ritkítják őket eléggé. Illetve 2.-az emberek rengeteg élelmiszert dobnak ki, a vaddisznó pedig a szó legtágabb értelmében mindenevő. A szemetet meg nem nehéz széttúrni.

Igazából a könyvet eredetileg nem csak azért írták, hogy a pszichológusok tanulják belőle a terápiát, hanem az átlagembernek is. Érthető a nyelvezete. A kignitív viselkedésterápiát is próbáltam könyvből, de az már nem ment. Az tényleg szakszöveg volt.

A családom támogat. Családi szempontból szerencsés ember vagyok.

A medve nem költözik be kisebb erdőkbe, és ha nem muszáj, intenzíven művelt mezőgazdasági területek környékére sem. A nagyobb erdőkben, ahol növényi, ás állati eredetű táplálék is van, és persze elegendő víz, ott viszont megél. Nálunk főleg az Északi középhegységben lehetne kialakítani állományt, a Pilisben, és esetleg a Dunántúli középhegységben. Tán még az Alpokalján. A Gödöllői dombság területén is van elég erdő, és a területen már láttak is medvét pár hónapja, bár hogy befogták e, vagy tovább ment, azt nem tudom.

A csengő nem ilyen kolomp jellegű, de a csengő hangja magas, ezért messzire terjed, és az állatok hallják. Övre, táskára csatolják, ahogy gyalogolsz, csörög. Figyelmezteti, de nem zavarja az állatokat.