Miért állítják a mai napig az egyiptológusok, hogy a piramisokat pusztán temetkezési szándékkal építették?
Bizonyított tény, hogy lehetetlen egy akkora épületet egy emberöltő alatt felépíteni, ezért jó nyugodtan ki lehetne zárni ennek valószínűségét.
Meg a másik tényező, hogy lehetetlen volt az akkor eszközökkel kifaragni, elszállítani, és 100 méteres magasságba emelni több tíz tonnányi kődarabokat.
Ráadásul a királyok kamráját gránitból készítették, ami még ma is csak nehezen tudnak megmunkálni.
válasza:Ide is lehet írni, mi a probléma?
Az ezotéria nem hazugságot jelent, hanem a vizsgálati módszer más, mint a tudományokban. Ez a TE kategóriád, ez illik a te módszereidhez, ha nem tudnád.
Amúgy amit írtam (spirál alakban futott végig) - az nem érdekel?
Miért kérdezel, ha nem érdekelnek a válaszok?
Troll kategória az nincs itt!
Amúgy fogadjunk, hogy nem olvastad el azt sem, amit régebben írtam: vagyis, hogy már minden kérdésedre válaszoltunk előző kérdések alapján. A kérdésed alatt, ha elolvasnád ezeket, jó sok választ kapnál...
72%
A spirálról már elmondtam a véleményem, egyedül csak belső rámpa jöhetett szóba, mivel a piramis külső rétege nem lépcsőzetes hanem sima volt, és ferde és sima oldalhoz tudjuk, hogy nem lehet spirál alakú külső rámpát rögzíteni.
A belső rámpára viszont gyanakodtak a kutatók, ám egy ilyennek a nyomait a mai napig látni lehetne, fel lehetne fedezni. Ennek a belső rámpának létezését pedig nem tudta bizonyítani a tudomány. Elméletben megállja a helyét a rámpa, viszont nincs arra bizonyíték, hogy a Nagy Piramis úgy építették. Lehet, hogy egy másik piramisra van bizonyíték, hogy így építették, de Gizára nincs. Szerintem ez egész érthető és egyenes válasz.
válasza:"csak belső rámpa jöhetett szóba"
Nem tudom, mit nem lehet érteni abból, hogy a piramis építése KÖZBEN a belső rámpa is külső volt.
Azon kívül nyilván utólag burkolták, nem az építés felénél.
Az, hogy te mit HISZEL róla, nem érdekes.
A másik, ami szemet szúrt, a "pusztán temetkezési szándékkal".
Már válaszolni is akartam, amikor láttam, hogy egy régebbi kérdésnél már válaszoltam erre.
Ugye elolvastad?
Miért, amit te hiszel az érdekesebb?
Egyébként azt, hogy előbb a külső burkoló réteget rakták le nem én állítom, hanem olyan kutatók, akik teljes mértékben tudományos módszereket használnak, és elvetik egy ősibb civilizáció lehetőségét, az idegenekről nem is beszélve.
Szóval ha ők maguk állítják, hogy a külső réteget először rakták le, mivel csak úgy lehetett biztosítani, hogy a piramis szabályos lesz, akkor mi a fenéről beszélünk?
A belső rámpa azért belső rámpa, mivel a piramis oldalain belül van/volt. Külső rámpa sosem lehetett, ezért nevezték el belső rámpának. Egyébként abban egyetértés van, hogy a piramist rétegenként építették, ezt remélem tudod.
válasza:Ez a válaszod most egy nagy semmi volt.
Elolvastad egyáltalán, amit írtam?
Megpróbálhatnál arra válaszolni.
válasza:> Tegyük fel (csak elméletben), hogy létezett egy nagyon fejlett civilizáció 30 ezer évvel (nem állítom, hogy így volt), csak tegyük fel. Aztán egy súlyos természeti katasztrófa hatására kipusztult az emberiség 95 %-a, és minden technikai vívmány eltűnt amit addig elértek és felépítettek.
Tegyük fel, majd nekifutásból vessük is el. A kőkorszak i. e. 2,4 millió és i. e. 4500 közötti időszak. Különböző korokból kerültek elő mindenféle tárgyi kő- és fa-
és csonteszközök – balták, dárdák, kések –, előemberek, ősemberek csontjai, néha sírokban, épületmaradványok, ruhadarabok… 30 000-re fejlett technológia alakult ki, gondolom ahogy te elképzeled, mindenféle fejlett gépekkel, eszközökkel, illetve az ezekből alkotott mindenféle tárgyakkal, épületekkel. Ezekből nulla maradt fenn, illetve lehet hogy te a piramist, meg más megalitikus építményt ide sorolsz. Az épületek fennmaradtak, de egyetlen gép, eszköz sem. De úgy, hogy közben a sokkal régebbi, sokkal fejletlenebb, sokkal kevésbé tartós eszközökből, ruhákból meg kvázi milliónyi. Ez olyan szinten valószínűtlen, hogy ihaj…
Szóval mielőtt feltevéseket elkezdenénk alternatívának eladni, előbb nem ártana egy picit gondolkodni, illetve informálódni.
> Te például melyik rámpás megoldást tartod a legvalószínűbbnek?
Lévén nem vagyok régész, az én álláspontom irreleváns, bár nekem a spirális rámpa lenne a kézenfekvő, hiszen így a rámpa alapját maga a már félig elkészült piramis adja. Mérnöki szempontból ez tűnik hatékonynak. Hogy a szakemberek – tudósok – többsége melyiket tartja legvalószínűbbnek, azt meg most nem fogom megkeresgélni neked.
~ ~ ~
> Figyelembe véve, hogy a piramist eredetileg külső réteg borította, ami nem lépcsőzetes volt, hanem sima egy adott dőlésszöget követve, ezért a piramisra épített spirál alakú rámpát elvethetjük
Miért is? Felépíted a lépcsős piramist mondjuk egy spirális rámpával, majd a rámpát szépen visszabontva helyezed el a ferde elemeket. Ha a spirális rámpát elmeséled egy óvodásnak, két perc gondolkodással elő fog állni ezzel az ötlettel, mert túl kézenfekvő. Nem kell ide semmiféle belső rámpa ehhez. Más szempontból is logikus. A házat sem úgy építik, hogy előbb megépítik a tetőt, majd alá építik a falakat. (Maximum a Mekk mester csinálja így.)
~ ~ ~
> Ezeket a köveket egyébként a tudomány szerint hogyan mozgatták meg az ókori primitív emberek?
Hogy a tudomány szerint hogyan mozgatták, azt személy szerint nem tudom. De az egyik kép leírása alapján – „Szállításuk módja mindmáig ismeretlen” – a tudomány sem igazán talált megfelelő modellt erre.
És akkor itt még egy fontos tényező. Az, hogy valamit nem tudunk, az nem tesz egy-egy „alternatív” elméletet elfogadhatóbbá, tudományosabbá. Ezekből milliónyit lehet gyártani, természetesen egymást kizáró, de ugyanolyan „erős” lábakon álló elméletek lesznek:
- A köveket Jehova teremtette/mozgatta oda.
- A köveket egyéb más isten teremtette/mozgatta oda (Jupiter, Zeusz, Széth, Siva, Ahura Mazdá, Ketzalkóatl, Odin, Assur, Baál, stb…)
- A köveket földönkívüliek helyezték oda. (Variációk: megfejtendő rejtvényként / szórakozásból / jeladótoronynak / navigációs pontnak / leszállópályának)
- A köveket ősi atlantisziak készítették/mozgatták.
- A köveket ősi lemúriaiak készítették/mozgatták.
- A köveket ősi, elfelejtett, nagyon fejlett emberek készítették/mozgatták.
- A köveket ősi, elfelejtett mágikus tudással készítették/mozgatták.
- A köveket régen kihalt óriások készítették/mozgatták.
- Stb…
Ha nagyon kellene, akkor pár nap alatt meggyőző „bizonyítékokat” is össze lehetne szedni ezek igazolására.
Attól, hogy valamit nem tudunk biztosan, sőt akár egyáltalán nem tudunk, az nem ad okot a tudományos módszertan, vagy az objektív racionalitás eldobására. Attól még egy nem a tudományos módszertan nyomán született, megalapozatlan, vagy ellentmondásos elképzelés az az marad, ami. Tudományos szempontból nézve elfogadhatatlan és komolytalan.
válasza:"miért nem lehetett úgy ahogy"
Tehát továbbra sem olvastad el, amit régebben írtam más kérdéshez.
Miért?
Amúgy továbbra sem fogtad fel, amit írtam.
88
En ertem hogy elfogadhatatlan tudomanyos szempontbol, de ugyanakkor az igaz hogy a tudomany nem mutatja meg a teljes kepet, cssak toredeket az egesznek. Pontosan azert mert nem foglalkozik azzal amit nem ert es nem tud megmagzarazni es csak arra fokuszal amit megmagyarni kepes, minden masrol nem vesz tudomast, mintha nem is letezne.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!