Miért állítják a mai napig az egyiptológusok, hogy a piramisokat pusztán temetkezési szándékkal építették?

Kérdező!

Senki sem állította, hogy az univerzumban BIZTOSAN NINCS földön kívüli élet. Olvasd el ismét figyelmesen a vonatkozó részeket.

Az állítás így szólt (többféle megfogalmazásban, de ez most mindegy): Nem tudunk arról, hogy az univerzumban vannak földön kívüli értelmes lények. Ez azt jelent, hogy lehetségesek, de ez még nem nyert bizonyítást.

Ha a tudomány alapján állsz, akkor a fentieket kell mondanod. Ha a hit alapján állsz, az más, szíved joga bármit gondolni. Csak ne várd, hogy ezt a tudomány alapján állók komolyan vegyék.

Látod, kérdező, EZÉRT nincs helyed itt, a tudományban.

Azért, mert közöd nincs hozzá, és tökéletesen reménytelen még az is, hogy megértsd, MI az a tudomány és hogyan működik.

KEDVES MODERÁTOR!

Azért kellene áttenni ezt a kérdést az ezotériára, mert ha idejön egy buta ember, akkor CSAK annyit lát, hogy a kérdező komoly(!) tudományos(!) vitában van SOK tudóssal, de egyik sem mond neki meggyőzőt. Legalábbis egy buta ember számára nem meggyőző, amit mondanak. Ezért aztán hogyan fog dönteni?

ÉRZÉS alapján.

Na, és vajon mit mondanak itt az érzései?

Hát persze: UFO, reptilan, földönkívüli, csak a háttérhatalom titkolja - ja, és persze minden tudós dilettáns.

Ezeket már ismerjük, és ezeknek SEMMI HELYE a tudományban! Ez színtiszta ezotéria, és ez világít a kérdező AKÁRMELYIK írásából!

Míg, ha ugyanez az ezotériában lenne, ott még egy buta ember számára is megszólalhat egy vészcsengő, és ott nem is olyan meggyőző az egész.

A kérdező pedig olyan szinten reménytelen, hogy az már fogalom.

Kérdező, minden szükséges információt megkaptál a kérdésedre. Megérteni már nem tudjuk helyetted.

Azt meg végképp nem értem, h Einstein véleménye a teremtésről, és Isten léte vagy nem léte, hogyan kapcsolódik a piramisépítések műszaki kivitelezéséhez.

"Akármit is képzelegnek a történészek, egyiptológusok, a rámpa általi építése a piramisnak nem bizonyított."

Nem kell képzelegniük, mert ahogy említettem - csak ezek szerint elkerülte figyelmed - vannak megtalált rámpa maradványok a piramisok mellett. Pl. Szekhemhet befejezetlen piramisa mellett, de találtak ilyeneket Lishtben és Abüdoszban is, sőt Gíza mellett is egy töredéket.

De összefoglalom még egyszer. Az, hogy rámpát használtak a piramisok építéséhez bizonyított tény, hiszen több adat és lelet is alátámasztja. Legalábbis alacsonyabb magasságokban. Abban van csak vita, hogy a magasban hogyan mozgatták a köveket, mert néhány tíz méterig a rámpa a leggyorsabb és legnyilvánvalóbb mód, és ezt az egyiptomiak is tudták és használták. Magasban is gyors, de körülményes a megépítése. Ettől még megépíthették, hiszen a piramisé is körülményes, sőt nagyon az, de mégis megcsinálta valaki.

150 méterig nyúló 4500 éves rámpa tényleg nem maradt meg, ahhoz csak teóriák vannak, de megoldható különféle rámpákkal (is) technikailag, úgyhogy valószínű a használatuk. Ennél többet nem állít a tudomány.

Nagyapám falujának templomtornyára sem tudjuk, hogy került fel a kereszt, mert senki sem él már aki látta, és nincs róla fénykép vagy leírás. Senki nem bizonyította be és nem is tudja, hogy felállványozták és úgy, vagy mégi hogyan, de mivel a szomszéd Magdi néni házát is állványról meszelték tavaly, erősen valószínű, hogy a nagyobb épületen is valami hasonló módszert használtak korábban. Persze attól még lehet hinni benne, hogy valaki tudott repülni és az állvány teória csak légbőlkapott.

"Ahogy egyik fajta építési mód sem bizonyított. Ezek mind csak találgatások."

De építési, megmunkálási módszerek bizonyítottak, amikből következtethetünk az építés (lehetséges) módjára Ezek hihető, a talált leletekkel a kor technológiájával egybehangzó találgatások, többek között építészek tollából és nem olyanok mint egyes alter kutatóké, amik pl. ultrahangos kézi készülékkel képzelik el lebegtetve a tonnás köveket. Mert arra ugye számos, sőt a fellelt rámpáktól nyilvánvalóbb bizonyíték van?

"Egyébként ha már ennyire tudomány(b**i) párti vagy, akkor szerinted miért hitt maga Albert Einstein egy magasabb rendű lényben, akinek/aminek köszönhető a létezés, teremtés, anyagi világ stb. Ő maga nem tudta elképzelni, hogy ez az egész a véletlen műve lett volna."

Nem tudom, de leszarom miben hitt Einstein. Nem ezért tartja nagyra az utókor.

Egyáltalán nem vág össze ezzel a témával, úgyhogy kénytelen vagyok azt hinni, hogy fogytán a naftád.

"Előfordulhat, hogy maga Einstein is az ezotériához állt közelebb mint a tudományhoz?"

Nehezen, ha a tudomány terén alkotott nagyot és az ezotériában semmit. Szóval mégis inkább a tudomány tasakba tenném őt.

"Na most akkor mi legyen?"

Most akkor az legyen, hogy hozod az alternatív építésre a nyilvánvaló bizonyítékokat, vagy tovább tereled a témát Einstein hitével?

"Szerintem maradjunk annyiban, hogy van egy része a dolognak amit tudományosan meg lehet magyarázni,"

Van, de az alter teóriákban hívők szeretik ezeket is szőnyeg alá söpörni, mivel csak a téma aluljáró irodalmából, meg áldokumentum filmekből tájékozódnak. Minden ilyen vitában hamar kiderül, hogy egy árva tudományos forrást nem olvastak, hisz csak az ezo véleményvezérek sületlenségeit és csúsztatásait szajkózzák vissza.

Például a "Piramisok titkainak leleplezése" című agymosodáét. Ott hangzott el ez az állatbőrös baromság, amit korábban írtál.

"Aki csak a tudományban hisz az épp annyira szűklátókörű mint aki hitbuzgó."

Elképzelhető ilyen is, de a szűklátókörűség nem jelenti feltétlenül, hogy adott témában téved.

> Akármit is képzelegnek a történészek, egyiptológusok, a rámpa általi építése a piramisnak nem bizonyított.

Így van, nem bizonyított. De jelenleg ez a legvalószínűbb hipotézis.

> Ezek mind csak találgatások.

Többek annál. Nem otthon ült valaki, és kitalálta, hogy… lássuk csak, hogyan építették a piramist… (gondolkodik, gondolkodik) Megvan! Rámpákkal.

Ennél többről van szó. Vannak – nem túl részletes – leírások a piramis építéséről, főleg inkább a dolgozók ügyes-bajos dolgairól. Vannak befejezetlen piramisok. A piramisok sem előzmény nélküliek, vannak régebb, némileg más szerkezetű piramisok. A rámpás módszer ezekből levezetett hipotézis. Nem tartom bizonyítottnak, de alapja van ennek a hipotézisnek.

Nota bene bizonyos részleteit komolyan meg is vizsgálták, voltak projektek amiben vizsgálták, hogy vajon hány ember tud ekkora mennyiségű követ kibányászni korabeli eszközökkel, hány ember kellett az ilyen-olyan munkálatokhoz. Eléggé reális számok jöttek ki ezekből.

A tudomány egyik elve az Occam-borotvája. Nem feltételezünk semmilyen új tényezőt, amíg azok nélkül is le tudjuk írni a világot. A földönkívüliek közbenjárása pont ilyen extra feltételezett tényező. Amíg nem utal rá konkrétum, és ameddig nem zártunk ki minden más lehetőséget, addig a tudományos módszertan alapján nem lehet komolyan venni ezt.

> Egyébként ha már ennyire tudomány(b**i) párti vagy, akkor szerinted miért hitt maga Albert Einstein egy magasabb rendű lényben, akinek/aminek köszönhető a létezés, teremtés, anyagi világ stb.

Egyrészt az, hogy Einstein személy szerint mit hitt és mit nem, az a tudomány szempontjából irreleváns. Külön kell választani egy tudósnál, hogy mi az, amit a tudományos munkásságában leír, mond, és mi az, amit magánemberként – akár egy-egy témában abszolút laikusként – gondol, mond. Ha teszem azt Einstein hitt volna Allahban, az az ő magánügye, ha ezt el is mondja, az sem a tudományos módszertannak megfelelő munkásságából következik, hanem valamilyen – akár teljesen alapok nélküli – meggyőződéséből.

Nota bene Einstein nem hitt semmiféle magasabb rendű lényben (istenben), és ezt világosan ki is fejtette egy interjúban. Einstein abban hitt, hogy a világban van egy rend, a világ kauzális, mindennek oka van. Hitt abban, hogy ez a rend az ember számára megismerhető, annak a szabályszerűségei feltárhatóak. (Kvázi determinisztikus materialista szemlélete volt.) A kvantumfizikának – noha ő volt a megteremtője – az alkalmazhatóságát belátta, de azt gondolta, hogy a kvantumfizika egy tévedés, egy közbenső lépcsőfok, amit majd egy új elmélet fog leváltani, amiben a jelenleg véletlenszerű jelenségeknek kauzális, kiszámítható oka lesz majd. Nem hitt abban, hogy bizonyos jelenségek a véletlen mintázatát követik, számára ez elfogadhatatlan volt. Erre mondta, hogy „Isten nem vet kockát”. És sokan ebből vezetik le, hogy hitt Istenben. Pedig nem. Én is szoktam mondani – ateistaként –, hogy „Isten nem ver bottal”, ebből nem következik az, hogy én hiszek is Istenben.

> Illetve miért állította, hogy az a valóság az pusztán illúzió?

Ilyet sem állított soha. Talán az a mondása lett itt csúnyán félreértve, hogy a jelen, a múlt és a jövő pusztán illúzió, de nagyon makacs illúzió. Sokan ezt úgy ferdítik el, hogy az idő, vagy az egész világ illúzió. De Einstein nem erről beszélt, hanem arról, hogy a relativitáselméletben ami az egyik megfigyelő számára a jelen, az a másik megfigyelőnek a múlt, a harmadiknak meg még a jövő. De akárhogy próbáljuk meg ezt elvi síkon kijátszani, nem fog menni. Amint az egyik megfigyelőről áttranszformáljuk a jelenségeket a másik megfigyelő rendszerébe, ugyanazt a képet fogjuk kapni, a dolog konzisztens. Igazából arról van szó, hogy azok a fogalmak is relatívak, hogy: jelen, jövő, múlt.

~ ~ ~

Ha már mindenképpen tudósra akarsz hivatkozni – bár a tudomány nem tekintélyelvű, nem lesz attól valakinek igaza egy témában attól, hogy egy másik témában elismert –, akkor hivatkozz mondjuk Georges Lemaître-re, aki először vetette fel az ősrobbanás elméletét, és aki nem csak hívő volt, de egyenesen római katolikus pap.

Nota bene 2.0: Hogy Einstein hitt-e Istenben, vagy sem, az meg aztán végképp irreleváns a piramisok építési módjának tekintetében. Ha hitt, ha nem, attól még a piramisok – jópár ezer évvel Einstein előtt – úgy épültek fel, ahogy.

> Szerintem maradjunk annyiban, hogy van egy része a dolognak amit tudományosan meg lehet magyarázni

Szerintem meg maradjunk annyiban, hogy a tudomány több száz év alatt szépen lecsiszolta a maga módszertanát. Ettől vált nagyon hatékony eszközzé, számtalan olyan jelenség részleteit tártak fel, amire előtte ezer éveken át senki nem adott magyarázatot. Nemcsak feltárta, de igába is hajtotta ezeket a jelenségeket, a számítógép, amiről írsz, az pont ilyen. Kvázi a villámlást – elektromos áramot – fogja igába, amiről a vallások előtte kb. annyit mondtak el, hogy valamilyen isteni jelenség, Isten útjai meg ugye kifürkészhetetlenek. Illetve ez is igazságtalan kijelentés, a mai modern tudományt sok területen pont az egyház szülte meg, pl. az egyház volt az, ami szervezett oktatást végzett a középkorban.

> Mert arra nincs semmi törvény, ami kimondja, hogy a semmiből valamilyen semminek a hatására létrejön valami. Ez valamiért nem ésszerű.

Számodra nem az, és senki számára nem az, amíg nem szerez meg egy bizonyos mélységű tudást, nem jut el bizonyos belátásokig. Mert ha nem jöhet létre semmiből valami, akkor Isten sem jöhetett létre. Nota bene ennek a megoldása a keresztény tanban az, hogy Isten öröktől fogva létezik. Mondjuk ez számos kérdést felvet, de most menjünk el emellett.

A tudományos feloldás meg Giordano Bruno elképzelése lett, hogy a Nap, a Föld, a csillagok öröktől fogva léteznek, és bár változnak, ezek a változások stacionárius változások. Remek kiindulópont volt, csak éppen nélkülözött minden bizonyítékot, maximum Occam-borotvájának tükrében lehet tudományos állításnak nevezni.

Aztán jött az ősrobbanás elmélete, amit rögtön körbe is röhögtek, mert semmiféle tudományos alapja nem volt… Egészen addig, amíg Hubble fel nem fedezte, hogy a világegyetem tágul. Ha így van, a filmet visszafelé lejátszva azt kapjuk, hogy véges idővel ezelőtt – jelenlegi tudásunk alapján 13,8 milliárd éve – minden egy pontban sűrűsödött össze. Nagyon sok tudós nem örült ennek a fejleménynek, mert le kellett porolni az ősrobbanás elméletét, amit sokan úgy éreztek, hogy a teremtésnek a tudományba való visszacsempészését jelenti.

De pont ez mutatja, hogy a tudomány nem az alapján alakít ki képet a világról, hogy mi az, ami szimpatikus, mi az ami belefér az elképzelésébe, hanem kizárólag tényekből indul ki. Ha a következtetés olyan, ami nem tetszik, akkor is az a következtetés ami. Az ősrobbanás elmélete ellen sem sokáig ágáltak a tudósok, ha egyszerűen a tények tükrében ez az a modell, amivel a legjobban leírható az, amit itt és most megtapasztalunk a világról. Ha lenne bizonyíték Isten létezésére, a tudomány elismerné, és mindent megtenne ennek a kutatására, hiszen a tudomány az igazságot keresi. De ilyen bizonyíték nincs, ennek hiányában meg mindig a legkevesebb komponenst tartalmazó modellt fogja alkalmazni, akár tetszik, akár nem, mert ez az ésszerű.

Ne akarj olyan dolgot elvárni a tudománytól, ami nem feladata. A fizika az anyagi világot, annak jelenségeit vizsgálja, abban tár fel összefüggéseket. Elég sikeresen. Pont azért tudja ezt tenni, mert elvet mindenféle prekoncepciót, és kizárólag tényekből következtet. Néha valóban csak következtet, bizonyítéka esetleg nincs, de ez nem jelenti azt, hogy az ismeret hiányát még megalapozatlanabb prekoncepciókkal pótolja ki, hanem megkeresi a hiányzó információt, objektíven és elfogulatlanul.

Ha te hiszel Istenben, vagy valamiféle magasabb rendű lényben, az a magánügyed. Ezügyben fordulj valamelyik valláshoz, vagy ezoterikus iskolához, de ne várd, hogy a tudomány – ami nem ember, hanem egy módszertan – higgyen ebben mindenféle logikus következtetés nélkül. Ez pont ellentétes a tudomány lényegével.

Tök mindegy mit válaszolunk erre a kérdésre. Erős trollszagot érzek.

Ezért most a trollok lélektanával foglalkozom.

A trollok is szeretetre, törődésre, megértésre vágynak. Nem kapják meg, mert trollok. A szeretetet, barátságot ki kell érdemelni. Nem úgy van, hogy a kis elkényeztetett suttyó első bőgésre mindent megkap.

Van aki a falra írja:

" Üvöltenék a magánytól, ha kenne kinek."

- Üvölts a tükörbe haszontalan kis cserépedény!

A magányos emberek 90%-a maga tehet arról, hogy a többiek elkerülik.

Én örülök annak a néhány órának, mikor nem csimpaszkodik rajtam senki.

#38 – @Gézengúzz:

Nem hiszem, hogy a tudomány kategóriában – vagy úgy általában – a vitafél személyét kellene elemezgetni. Az érdektelen. Egy vitában a másik fél által kimondott, leírt dolgokra kell reflektálni, ha vitázni akarsz. Attól, hogy kérdező, vagy akár én, vagy te ilyen, vagy olyan személyiséggel rendelkezik, attól még nem lesz sem jobban, sem kevésbé igaza.

Az, hogy egy válaszban, kommentben az érvek, a témáról leírt gondolatok közé beszúródik egy-egy személyeskedő, érzelem szülte jelző, az még úgy rendben van. Kerülendő, bár érthető. De egy a vitatémát egy szóval sem érintő vegytiszta személyeskedés szerintem nem vezet sehova, felesleges, sőt kimondottan káros. Nem legyőzni, hanem meggyőzni igyekszünk a kérdezőt, vagy valakit, aki olvassa ezt a vitát, annak ez meg nagyon tud ártani.

#39 - 2*Sü!

Elfogadom a kritikádat, zöld pacsi.

De fenntartom, hogy itt valaki unalmában szórakozik.