Miért állítják a mai napig az egyiptológusok, hogy a piramisokat pusztán temetkezési szándékkal építették?

Kérdező! A logikus gondolkodás azt jelenti, hogy kellő mennyiségű és nem hamis adatból a természet törvényei szerint eljárva eljutunk egy következő adatig.

Nagyon fontos, hogy minden felsorolt feltétel szükséges. Ha tehát egy ember kellő ismerethiánnyal, amúgy józanul kikövetkeztet valamit, az nagyszerűen lehet hamis. De akkor is, ha minden szükséges adattal rendelkezik ugyan, de nem minden szükséges természettörvényt ismer, vagy vesz figyelembe.

Az egyiptomiak kiválóan dokumentáltak, ha valamiben hiányosak az ismereteink, az attól van, hogy az eltelt hosszú idő alatt elvesztek információk.

Az előbbi válasz leírja a valóságot. Egy dolgot tennék hozzá. Az egyiptomi fáraók istenségnek számítottak. Ugyanakkor már akkor is közismert volt a rablási, lopási tevékenység. A piramis tehát egyszerre volt hódolat és méltó hely az istenfáraónak, és egyszerre volt alkalmas hely a rablások megnehezítésére. Ezért is olyan körülményes minden feltárás.

A korabeli technikák sok esetben nem ismertek. De sok olyant tudtak, ami mára feledésbe ment, vagy mint ismeret, vagy mint szükségtelen (mert van jobb) módszer. A három nagy piramis építésére sok valószínű elképzelés van, de pontosan nem tudják. Mondok azonban még nehezebbet, hogy kitölthesd üres idődet. Közép Amerikában egy szintén 3000 éves nép hatalmas emberfejeket gyártott, annyi bizonyos, hogy azok is istenábrázolások. A kő monolit, felemelni rendkívüli előkészületek után lehetséges csak a mai kor legmodernebb eszközeivel. Csakhogy ilyen anyagú kő csak nagyjából 2000 km távolságban található, közben a járhatatlan dzsungel. A két pont között semmiféle útra utaló természetátalakításnak nincs nyoma. De a köveket odavitték. Senki sem tudja, hogyan. Itt a homály sokkal nagyobb. De földönkívüliekre épeszű ember nem gondol.

Látod, kérdező, EZÉRT ezotéria.

Fütyülsz az észérvekre, a tudományra, a régészeti leletekre (találtak már piramisban vázlatot arról, ahogy építették: igen, rámpával) - csak a saját buta gondolataidat erőlteted.

Még egyszer: nem az a gond, hogy buta gondolataid vannak. Másnak is van.

De más TANUL előbb, és ELLENŐRZI a feltevéseit.

Te meg nem.

EZÉRT ezotéria.

De ezt már a kérdésednél rögtön láttam - teljesen felesleges volt idáig nyúznunk ezt a témát a tudományokban. Az első perctől kezdve ezotéria volt a számodra.

"A kerdezo tenyleg logikusan levezeti a gondolatat"

Látod, EZÉRT kevés a tudományhoz CSAK a logika.

Mint említettem: régészet is létezik. Az pedig elég egyértelmű leleteket talált.

De hát ugye egy fanatikusnak magyarázhatunk... EZÉRT ezoterika ez a téma.

Értelmes ember az idegen űrutazókat értelmesnek, logikusnak gondolja. Ha én űrhajós lennék, egy idegen bolygóra érkezve nem pazarolnám felesleges dolgokra hajóm erőforrásait. A kutatás közben igyekeznék minél kevesebb nyomot hagyni.

A féleszűek az idegen űrutazókat féleszűnek hiszik. Utazik pár ezer fényévet, körülnéz a Földön, és épít egy hatalmas kőgúlát.

NYEHEHE!

> Én egyébként nem értem, hogy miért tartják féleszűnek azt, aki hisz a földönkívüliekben.

> Szerintem egyenesen bolond aki olyat állít, hogy elképzelhetetlen, hogy több billió galaxisban ne fordulhatott volna elő az élet.

Itt külön kell választani minimum két, de inkább három dolgot.

1. Létezik-e a Földön kívül intelligens, technológiai civilizációban élő élet? Szinte biztos, eléggé nüansznyi a valószínűsége, hogy csak mi lennénk ilyenek a világon, vagy csak a galaxison belül.

2. Képesek-e megtenni ilyen lények több – esetleg több száz – fényév távolságot ésszerű keretek között? Jelen fizikai tudásunk alapján ez kizárható. Persze jelen fizikai tudásunk nem teljes. De eléggé valószínűtlennek tűnik jelenleg, hogy létezik mód fénysebességnél gyorsabb mozgásra, csak mi még sehol nem találkoztunk olyan jelenséggel, aminél ez megfigyelhető lett volna, legyen szó űrhajóról, vagy természetes objektumról.

Illetve oké, hogy egy űrhajó mondjuk közel fénysebességgel mozog. Az még úgy fizikailag lehetséges. De hogy kerüli ki az útjába eső különböző tárgyakat? Ekkora sebességnél már csillagközi űr sem tekinthető üresnek. Egy mikrométeres objektummal való ilyen sebességű találkozás is óriási ütközési energiát szabadít fel. Ekkora sebességnél meg a kikerülés sem opció, vagy legalábbis nagyon nagy távolságból kellene mikroszkopikus méretű objektumokat észlelni.

3. Van-e értelme nagyobb távolságokat megtenni, illetve más élőlényekkel kapcsolatot felvenni. Nos ha én lennék valamiféle döntéshozó, és lenne a kezemben olyan technológia, és annyi energia, amivel csillagközi távolságok megtehetőek, akkor sok értelmét nem látnám. Nyilván ez nem hasonlítható össze mondjuk Amerika felfedezésével, aminél az utazást véges erőforrások indukálták. Ha van technológia a csillagközi utazásra, akkor van technológia arra, hogy a központi csillag – nálunk a Nap – energiáját jobban kihasználjuk, mondjuk napelemekkel vegyük körbe. Vagy fúziós erőművet építsünk (ettől mi sem állunk messze). Ha viszont energia van, akkor minden van, mert megfelelő mennyiségű energiával bármi legyártható. Fúzióval, maghasadással bármilyen elem, illetve vegyület előállítható. Ergo szinte végtelen erőforrásokkal rendelkezünk.

Ami véges lehet, az a bolygó felszíne, esetleg szükség lehet más bolygók benépesítésére. De erre jórészt a saját bolygórendszer a legpraktikusabb, illetve más csillagoknál is a közelebbiek. Egy másik civilizált élet ilyen téren kerülendő, egyszerűbb egy lakatlan bolygót kolonizálni, mint egy esetleges kétes kimenetelű háborúba bocsátkozni.

De más okok miatt is kerülendő lenne egy másik élettel való érintkezés. Merthogy az veszélyes. De nem valamiféle szándékos ellenséges magatartás miatt, hanem valamilyen a mi életformánkkal kompatibilis kórokozó, fertőzésveszély miatt. Esetleg valamiféle információcsere miatt érdekes lehet ez is, bár ha mi képesek vagyunk csillagközi közlekedésre, akkor mit tanulhatnánk egy arra nem képes életformától, aminek bármiféle jelentősége is lenne? De ha mindenképpen ilyen jellegű kapcsolatot akarnánk, akkor nyilván nem személyesen vennénk fel a kapcsolatot, hanem mondjuk rádión, olyan frekvencián, amit ők is használnak. Bár a megértés itt is komoly problémákat jelentene, nem biztos, hogy megérné a fáradtságot.

Ha ezt a három egymástól jórészt független kérdést nem választjuk szét, és nem külön-külön vizsgáljuk, abból fals következtetéseket lehet csak levonni.

> Sőt, a tudományok (amit mi emberek alkottunk) valójában egy kis jelentéktelen találgatás ahhoz képest ami valójában van.

Attól tartok, nem ástad mélyre magadat a tudományokba, nem látod a tudomány fejlődésének menetét. Egy-egy új paradigma mindig valamilyen nagyon speciális esetnél lépett elő, az addigi ismereteink az addigi körülmények között továbbra is érvényesek maradtak. A tudomány az elmúlt száz évben gőzerővel dolgozott, rengeteg jelenséget figyeltünk meg. Ezek az ismereteink nem fognak egy új paradigmaváltással semmissé lenni.

> Minden puszta spekuláció, beleértve a fizikai elméleteket is, amelyek megannyi esetben szorultak már csiszolásra, változtatásra.

Ez a tudományos fejlődés tökéletes félreértése. Most nincs kedvem levezetni, hogy miért, de a tudományos elméleteket aligha lehet spekulációnak nevezni. A csiszolás, változtatás meg nem a régi modellek eldobását jelenti. Attól, hogy a relativitáselmélet, illetve a kvantumfizika kvázi megcáfolta a newtoni fizikát, attól még azokra az esetekre, mikor nem óriási sebességekről van szó, nem óriási gravitációról, és nem részecske méretekről, az új elméletekből, modellekből a newtoni fizikát kapjuk vissza, ha ésszerű elhanyagolásokkal – mérhetetlenül kicsi eltérések figyelmen kívül hagyásával – élünk. Nota bene a newtoni fizika képleteit továbbra is vígan használjuk, néhány speciális területen kívül tökéletesen jól, helyesen írják le a világ működését.

"És te hiszel abban, hogy valóban rámpát építettek??"

Szerencsére nem kell hinnem benne, mert az egyiptomiak ismerték a rámpát, írtak róla, illetve néhány piramis mellett találtak is rámpa maradványt. Ebben nincs vita. Abban van a kutatók között, hogy magasabbra milyen módon juttatták a terheket. Egyesek szerint rámpával és nem csak az általad írt merőleges egyenes hipotézis létezik, mások szerint más módszerek is lehetségesek. Erre nincs csak konkrét bizonyíték. Rámpa használatára van.

"Belegondoltál abba, hogy mekkora volumenű munka egy 150 méter magas épülethez rámpát építeni."

Bele, de egyrészt nem minden piramis volt 150 méteres, másrészt sok nagy volumenű és a mai szemmel értelmetlen építkezés történt már a világon, úgyhogy az a szubjektív érv, hogy számodra ez elképzelhetetlen, vagy nehezen elképzelhető, nem nagyon vehető komolyan.

Ahogy említettem nem csak az általad írt egyféle rámpa hipotézis van, hanem legalább tucatnyi, kezdve az egyenes merőlegestől a belső rámpáig.

Hérodotosz például arról ír, hogy csak a Nagy piramishoz vezető út megépítése legalább akkor munka volt, mint maga a piramis, illetve emelő szerkezeteket említ, közvetlenül az egyiptomi papok elmondásából tájékozódva. Ezt elveti a mai kutatók többsége, de egy részük nem (csak) rámpákban, hanem egyéb megoldásokban is gondolkodik.

Ezzel szemben az alternatív kutatóktól - akik az ufóktól az atlantisziakon át a magyarokig már mindenkit megneveztek lehetséges építőnek - nem nagyon hallottam, olvastam még épkézláb ötleteket, hogy miként mozgatták, hogyan emelték...

"Ha 150 méter veszünk alapul, akkor valójában sokkal nagyobb kihívás volt megépíteni a rámpát mint magát a piramist, sokkal több anyag volt szükséges hozzá."

Ha azt vesszük alapul, akkor lehet, hogy több anyag kellett, de nem hiszem, hogy kihívás szempontjából nagyobb meló volt, hiszen nem kellett megfelelnie ugyanazoknak a követelményeknek.

Ha viszont nem ezt a rámpa teóriát vesszük alapul, akkor nem kellett hozzá több anyag. Nézőpont kérdése.

"Ráadásul nem lehetett sivatagi homokból építeni azt sem, hiszem szétmállik a tehet alatt. Annak valamilyen szilárd anyagból kellett volna épülnie. Minimum valamilyen kőzetből. De akkor azokat hogyan emelték egymásra? Újabb rámpát építettek a rámpának?"

Mészkőtörmelék, márgás-agyagos homok és gipsz alkotja főként a megtalált rámpa maradványokat. Némi víz még segítségül és szinte betonkemény alap jön létre. De voltak benne nagyobb kődarabok és fa is.

"És ezt 5000 éve, amikor még állatbőrben szaladgáltak az emberek. Jól van."

Miért, ma részben miben szaladgálnak, és a ruházkodásuk milyen összefüggésben van az építészetükkel?