Miért állítják a mai napig az egyiptológusok, hogy a piramisokat pusztán temetkezési szándékkal építették?

> Minden tudósnak az a vágya, hogy valami addig ismeretlen dolgot fedezzen fel, hogy valami olyan dolog fűződjön a nevéhez, munkásságához, ami változtat a tudományon.

Itt van még egy faktor, amit kihagytam. Az ember meg vágyik a tudásra, az igazság ismeretére. Sokak számára egyszerűen jó érzés, hogy valami nagy-nagy titokban tartott, elhallgatott igazságnak ért a nyomába, hogy olyan dolgot tud, amit mások nem, vagy rosszul tudnak. Vágyik arra, hogy kvázi beavatott legyen. Illetve a tudós mellett a hétköznapi, laikus ember is vágyik arra, hogy a világkép változzon, hogy új felfedezéseket tegyünk. Meg van az emberben valamiféle perverz hajlam, a legtöbb ember azért hisz a különböző világvégékben, mert akkor bár elpusztulunk, de legalább nem kell holnap bemenni dolgozni, és találkozni egy vagy több kiállhatatlan munkatárssal, főnökkel.

"Az pedig bizonyos, hogy először a külső réteget helyezték le, mivel"

Csak szeretném tudni, hogy miért fantáziálsz már megint?

Miért nem jó az, ahogy a ránk maradt tervekben szerepelt?

Ja, és építés közben a "belső rámpa" az még külső... ha még csak addig építették meg a piramist.

Tudod, spirál alakban futott végig a rámpa a piramison.

Nem vészes, itt az ezotérián te csak egy átlagos figura vagy, itt nem idegesítő ez. Vannak nálad rosszabbak is. Ha szükséged van valamilyen bizonyítékra, azt pedig keresd meg magadnak, a gugli a barátod. Itt nem szokás bizonyítékokat keresgélni: te is írtad, hogy nem lehet mindent szigorúan bizonyítékokhoz kötni.

Annyit meg nem ér meg, hogy én keresgéljek neked, aztán szokás szerint ne hidd el, vagy pedig elhiszed ugyan, de rögtön előrántasz egy másik esetet máshonnan, amit ismét cáfolni kellene.

"Ha viszont törmelékből, akkor jóval szélesebbnek kellett lennie, mintegy domb formájúnak."

Ugyan miért? Tudod egyáltalán miért pont akkora az oldalak dőlésszöge a piramisoknak, amilyen? Voltak "meredekebb" piramisok is, csak azok már az építésük alatt összedőltek (egy-két ilyen romot máig lehet látni arrafelé). A magyarázat igen egyszerű, a használt mészkő ennél a szögnél válik stabillá, azaz a meredekebbre épített piramis labilis, előbb-utóbb összedől. A gyakorlatban nagyon egyszerű megmérni ezt a szöget, elég mészkőport szórni egy helyre és a kialakuló "domb" meredeksége már adja is ezt a szöget. A fizikai magyarázat is megvan, de nem untatlak vele ebben a kategóriában.

A fentiekből viszont következik, hogy a lejtőnek/rámpának (amit nyilvánvalóan törmelék mészkőből építettek, hisz olyan alapanyag volt bőven) a meredeksége tetszőleges lehetett a vízszintes és piramis meredeksége között, tehát éppen olyan meredek rámpát építhettek, amilyenre szükségük volt.