Miért állítják a mai napig az egyiptológusok, hogy a piramisokat pusztán temetkezési szándékkal építették?

Rendben van Kérdező. Ha van valami elképzelésed, kik, és hogyan építették a piramisokat, add elő!

Vagy csak gyalázkodni tudsz?

Kérdező #43 kommentje.

Mellébeszélésből, ön ellentmondásból, vagdalkozásból jeles.

- - - -

Megnéztél, néhány "ismeretterjesztőnek" eladott youtube videót.

Alapelv - menjünk neki a hivatalos tudománynak, lázadni jó. Nem baj, ha nem igaz, csak meghökkenő, és szenzáció legyen.

Nem te vagy az első, akit így becsaptak.

> Tudtommal az összes kísérlet ami a piramis építését volt hivatott reprodukálni, kudarcba fulladt…

Tudtoddal. Pedig legalább egy kivétel felleléséhez elég lett volna csak a Wikipédia szócikkét elolvasni: [link]

> Ez azért eléggé egyértelműen bizonyítja azt, hogy nem sok esély van arra, hogy úgy készült.

Kicsit nyakatekert a mondatod. Igen, ha megvizsgáljuk, hogy egy adott módszerrel kivitelezhető lett-e volna a piramis felépítése, akkor azt a módszert valószínűtlenné tenné. De kizárólag azt a módszert. Ettől még nem dobjuk el az agyunkat és vizionálunk UFO-kat, meg antigravitációs technológiát, hanem megnézzük, hogy milyen más módszerrel építkezhettek volna még, összevetjük, hogy az megfelel-e a korabeli leírásoknak, annak a technológiai tudásnak, amit tudunk a korabeli Egyiptomról.

> Pedig ma aztán van tudomány bőven, és tudás és sokkal több mint akkor (elvileg) de mégsem megy.

Akkor itt álljunk is meg. Ha valaki nem a piramisépítés korának megfelelő technológiát használ egy kísérletben, akkor az eléggé tudománytalan. De te egyenesen azt állítod, hogy mai technológiával sem tudnánk felépíteni egy piramist…

A gízai nagy piramis átlagosan 2 tonnás kövekből áll. Ebből van kb. 2,5 millió darab. Az össztömege 5 millió tonna.

2 tonna, az egy nagyobb, 6 méter – 20 láb – hosszú !üres! konténer tömege. Egy ekkora konténer tömege megpakolva majdnem 30 tonna is lehet. Illusztráció és adatok: [link]

A világ legnagyobb áruforgalmát a sanghaji kikötő bonyolítja le. 2014-ben 775 millió tonna árut tettek hajóra, illetve pakoltak ki. Kvázi kétnaponta tesznek hajóra rutinszerűen nagy piramis tömegnek megfelelő árut hajókra. És nem 2 tonnás, hanem 20-30 tonnás „legókockákat” emelgetve.

Akkor mégis miről is beszélünk?

Oké, a kikötőben nem építenek a konténerekből 147 méter magas gúlát, de csak azért nem, mert nemes egyszerűséggel nincs rá igény. Magasabb épületet építünk, csak nyilván ott meg nem kőből fogunk építkezni.

> Ez egyébként mindenhol megfigyelhető a földön, dél amerikában is például jellemző, hogy a legrégebbi építmények a legtartósabbak, legszívósabbak.

Ez a túlélési torzítás tipikus esete.

> Okés, ezek szerint mindenki úgy értelmezi Einstein szavait ahogy akarja.

Azért ebben mégiscsak Einstein saját szavainak a saját értelmezése a mérvadó, az meg ilyen téren eléggé egyértelmű:

„Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy olyan akarata van, amilyent mi tapasztalunk magunkban. Nem tudok és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát; vagy hagyni, hogy a félelemtől, vagy abszurd egoizmustól gyenge lelkek dédelgessenek ilyen gondolatokat.”

„Ami Istent illeti, az én állásfoglalásom agnosztikus. Meggyőződésem szerint az erkölcsi alapelvek elsődleges fontosságának biztos tudata, ami által az élet jobb és nemesebb, nem igényel egy törvényhozót, főleg nem olyat, aki jutalmazásra vagy büntetésre alapozza törvényeit.”

„Nem hiszek az egyén halhatatlanságában és az etikát kizárólag emberi ügynek tartom, ami fölött nem áll emberfeletti hatalom.”

„Nem hiszek az emberarcú Istenben, ezt soha nem tagadtam, hanem nyíltan kimondtam. Ha van bennem valami, ami vallásosnak mondható, az a világ szerkezetének határtalan csodálata, már amennyit a tudomány ebből felfedhet.”

„Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle.”

(Nota bene Einstein sokszor hivatkozik valamiféle hitre, de a fentiek tükrében számára ez nem egy vallásos hitet jelent. Hivatkozik Istenre, de ez is szimbolikusan értendő.)

> Ám nem látjuk be, hogy az a tudomány amit mi megalkottunk, az csak ezen a földön működik

Pont az a poén, hogy nem. A világot egyetlen fizikai törvénygyűjtemény mozgatja. Akár a Földön vagy, akár bárhol máshol a világegyetemben.

> Einstein beszélt a térgörbületről, Hawkins a féregjáratokról és még számos más fizikus olyan jelenségekről amik csak fantáziálgatások, de bebizonyítani nem lehet.

A fizikának van olyan területe, ami valóban csak elméleti. Bár én inkább kerülöm az elmélet szót, mert két különböző dolgot is értünk alatta, a hipotézist is, meg a többszörösen alátámasztott összefüggésekből alkotott, egymással összefüggő képletekből álló modelleket is. A térgörbület kellően jól bizonyított kísérletileg. A modell tökéletesen tükrözi a sokszorosan megfigyelt jelenségeket. A féregjáratok már más tészta, az bár levezethető a modelljeinkből, de hipotetikus, mert ilyet még nem figyeltünk meg.

> Miért, a tudomány nem a fantáziával kezdődik?

De, csak ott nem fejeződik be. A fantázia !még! nem tudomány. Tudománnyá akkor válik, mikor a fantáziából egy kérdés lesz, a kérdést meg megválaszoltatjuk a világgal, majd a válasz helyességét többszörösen ellenőrizzük. Mondjuk elszabadul a fantáziám, és azt mondom, hogy összefüggés van egy test tömege (m) és a térfogata (V) között. Ez még csak fantázia, maximum hipotézis. Tudománnyá akkor !kezd! válni, mikor elkezdek méricskélni, megmérem különböző térfogatú testek tömegét. Ha jól csinálom, rá fogok jönni, hogy egy adott anyag esetén lineáris összefüggés van a tömeg és a térfogat között. De arra is rá fogok jönni, hogy minden anyagnál más ez a lineáris összefüggés, tehát minden anyagnak van egy együtthatója, ami közrejátszik. El is nevezem ezt az anyag sűrűségének, és hozzárendelek egy jelet, jelen esetben a görög ábécé egyik betűjét, a ρ (ró) betűt. Meg is alkotom a modellt képlet formájában: m = ρ * V. Ezzel még nincs vége. Fogok újabb tárgyakat, megmérem a tömegüket, és a képlet alapján megpróbálom kiszámolni a tömeget. Majd ténylegesen megmérem a tömeget. Ha a kettő egyezik, akkor a modell működik. Itt már tudománnyá vált a dolog. De igazán csak akkor válik azzá, ha ezt az összefüggést még rajtam kívül sokan mások is megvizsgálják.

Persze van másik út is. Le lehet vezetni valamit elméleti úton is. Van sok-sok egyforma golyóm. Egy golyónak van egy konkrét tömege és térfogata. Nyilván kétszer annyi golyónak a tömege is, a térfogata is kétszer annyi lesz, huszonháromszor annyi golyónak a tömege is, a térfogata is huszonháromszor akkora lesz. Ez nem bizonyított kísérletileg, de logikusan következik a már meglévő ismereteimből.

> Hawkinst is be lehetne sorolni ezek szerint varázslónak, amiért olyanokat állít amit nem lehet bebizonyítani és kivitelezni?

Lassabban. Hawking (és nem Hawkins) nem hasraütéssel talál ki dolgokat. Már ismert és kipróbált egyenletekből vezet le új összefüggéseket. Illetve már ismert és kipróbált egyenleteket alapul véve alkot olyan új egyenletet, amiből a már ismertek következnek, de következik még belőlük egyéb új ismeret is.

> Miért elfogadhatóbb egy ilyen állítás, mint az, hogy elhisszük, hogy valahol van egy bolygó ahol az evolóció 10,000 évvel korábban beindult mint Földünkön, és a nép amelyik ott él 10000 évvel előttünk áll gondolkodásban, technológiában?

Nem olvastad a #29-ben leírt válaszomat? Azt mindenki el tudja fogadni, hogy létezhetnek nálunk sokkal fejlettebb intelligens lények is a világban. Az viszont egészen más kérdés, hogy a fizika törvényeiből következően ide tudnak-e jönni, vagy sem. Ez utóbbit vitatom én is, meg sokan mások is.

> Ha csak azért nem lépnek kapcsolatba velünk, mivel túlságosan is fejletlenek vagyunk ahhoz, hogy felfogjuk mondanivalójukat. Ha olyan szinten állnak technológiailag, akkor játszi könnyedséggel megoldhatják, hogy minket tanítanak, de közben észrevétlenek maradnak.

Ez eléggé ellentmondásos. Tegyük fel mégis tudnak fénysebességnél gyorsabban haladni, és eljutnak ide. Ha nem akarják felvenni velünk a kapcsolatot, akkor fékezés nélkül mennek tovább. Mint ahogy te is elsétálsz egy hangyaboly mellett, eszedbe nem jut tanítani a hangyákat. Vagy tanítanak minket, de akkor nyilván valamilyen céljuk van ezzel. Mondjuk ez meg az az eset, mikor van egy kutyád. Nem kezdesz el bujkálni előle… Miért tennéd?

Most vagy túl fejletlenek vagyunk, hogy felfogjuk a mondanivalójukat. Akkor nem is próbálják elmondani a mondanivalójukat. Ha meg igen, akkor meg mégis azt gondolják, hogy mi fel fogjuk fogni azt. Mondjuk elutazok Üzbegisztánba, egy világtól elzárt faluba, ahol nem járnak idegenek. Vagy azt gondolom, hogy bizonyára nem beszélnek angolul, így nem is próbálok meg angolul kommunikálni velük. Ha mégis megpróbálom, akkor meg nem mondaható el rólam, hogy nem hiszek abban, hogy nem tudnak angolul…

> Miért van az, hogy csak az elmúlt 4-5000 évben bújtunk ki a tojásból? Mit csináltunk az elmúlt 2 millió évben, ha ennyire okosak voltunk?

Az intelligencia kialakulása nem triviális. Ha megnézed, evolúciós szempontból a legegyszerűbb megoldások a leghatékonyabbak. A vírusok kvázi kiirtathatatlanok. A rovarok is nagyon sikeresek. A mennyiség bőven pótolja a minőséget, és itt akkor előny az egyszerűség. Persze nem csak ez az egyetlen hatékony túlélési stratégia. Minél fejlettebb – már ha lehet ezt mondani – egy élőlény, annál sebezhetőbb, annál kevésbé alkalmazkodóképes, annál szűkebb az a sáv, amiben életképes.

A civilizáltság alapja alapvetően a beszédből fakad. Az meg nem genetikai természetű, és nem magától értődőnek alakult ki. Ha fogsz egy csecsemőt, és kiteszed az természetbe, akkor nem tanul meg beszélni, és akkor szinte ugyanolyan lesz, mint egy állat. Egy kicsivel intelligensebb lesz, mint mondjuk egy csimpánz, de sokkal jobban fog egy csimpánzhoz hasonlítani, mint egy emberhez. Te azért vagy –

relatíve – okos, mert nem magadtól jöttél rá dolgokra, hanem megtanultad, és ezt azért tehetetted meg, mert volt egy nyelv, amin a tudás átadható, továbbörökíthető, bővíthető lett a számodra.

> Az ősrobbanás is csak egy hipotézis, és nem jutunk előre vele.

Megint csak azt kell mondanom, hogy több annál. Az, hogy a világegyetem tágul, az nem feltevés, hanem megfigyelés. Méghozzá nem akárhogy tágul. Minél távolabb van valami tőlünk, annál nagyobb sebességgel távolodik. Sőt nem csak ezt tudjuk, hanem azt is, hogy a távolság és a sebesség lineárisan függ össze.

Innen lehet interpolálni. Mit is jelent ez. Ha tudod, hogy idén 32 tavirózsa van a tavon, tavaly 16 volt, előtte éven 8, azt megelőző évben 4, akkor következtetni tudsz, hogy akkor bizonyára előtte 2, azt megelőzően meg 1 tavirózsa volt azon a tavon. Ha most ezen tágulási sebességből visszaszámolod, hogy akkor hogy festhetett a világ mondjuk ezer, egymillió, vagy egymilliárd éve, akkor ezt egy megfigyelésből következteted ki. A tágulás pont olyan, hogy ha 13,8 milliárd évvel ezelőtti helyzetet számolunk ki, akkor bármit is nézünk, az ugyanarra a pontra esik.

Oké, ez már egy jó modell, bár kísérletileg értelemszerűen nem támasztható alá, lévén nem tudunk visszamenni az időben, és méréseket végezni. Viszont tudunk mást csinálni. Megnézzük, hogy ha x milliárd évvel ezelőtt olyan volt ezen modell alapján a világ, akkor ott minek kellett történnie. Mondjuk bizonyos reakciók, kölcsönhatások végbementek. Például egy ideig túl nagy volt az energiasűrűség ahhoz, hogy a protonok, neutronok, elektronon atomokká álljanak össze, de ahogy tágult az univerzum, csökkent az energiasűrűség, és ezek összeálltak atomokká. De milyen atomokká? Az attól függ, hogy milyen gyorsan zajlott le a folyamat. Ez utóbbit meg megjósolja a modellünk. Az jön ki a számításból, hogy a részecskék 75%-ban hidrogénné, 25%-ban héliummá, elenyésző mennyiségben más atommá álltak össze. Ha más sebességgel tágulna a világunk, akkor más arány jönne ki. Ezt viszont meg tudjuk ma is vizsgálni például színképelemzéssel, ha nem is közvetlen, de közvetett módon mérni tudjuk. Nota bene stimmel, valóban ilyen arányban vannak atomok az univerzumban.

Vagy a modellből ki lehet számolni, hogy mikor vált átlátszóvá a világegyetem. Azt is, hogy ott milyen energiájú – azaz milyen hullámhosszú – fotonok voltak. Ebből következik, hogy ma is érzékelhetőnek kell lennie egy bizonyos hullámhosszú fénynek, egy bizonyos intenzitással. Megnézzük, ott a kozmikus háttérsugárzás. És milyen hullámhosszú és intenzitású ez a sugárzás? Hát pont olyan, amit a modellünk megjósolt.

Vagy ott vannak az Einstein-egyenletek. Nézzük meg – mondjuk nem könnyű –, ezeknek van-e olyan megoldása, ami egybevág a mi ősrobbanás hipotézisünknek. Van olyan megoldása, pont fedésben van ez a megoldás a modellünkkel.

Akkor ez egy jó, különböző oldalakról alátámasztott modellnek tűnik. Máris kapott két-három lábat, pedig az első sem volt gyenge. Innentől már azért kicsivel többről van szó, mint szimpla hipotézisről. Itt azért már 3-4 különböző kiindulópontból jutunk ugyanarra a következtetésre, még ha ez még mindig csak következtetés és nem mérés.

Na szerencse, hogy végigolvastam 2*Sü kommentjét, így megúsztam félórányi körmölést, 90%-ban benne volt minden, amit írtam volna. És ő higgadtabban tette, mint én tettem volna ennyi falon pattogó borsó után.

Ide tennék csak valamit hozzá:

"> Ez egyébként mindenhol megfigyelhető a földön, dél amerikában is például jellemző, hogy a legrégebbi építmények a legtartósabbak, legszívósabbak. //

Ez a túlélési torzítás tipikus esete."

Természetesen ez is igaz, hogy azért hisszük, hogy régebben tartósabban építkeztek, mert abból a maradványból indulunk ki, ami megmaradt, nem tudva arról a rengetegről, ami nem maradt meg, mert NEM volt időtálló.

De a piramisok esetében ott van még egy fontos pont.

Ezek tulajdonképpen kockákra bontott majd a kockákból újra összerakott mészkődombok.

Csak pont annyival tartósabbak kevésbé egy természetes mészkő dombnál, amennyit a kockák közti rések a vízbejutással rontanak rajta.

A piramis nem épület, abban az értelemben, ahogy a funkcionális épületeink azok.

A funkcionális épületeknél lényeg a felhasznált anyagmennyiséghez, anyagtérfogathoz képest nagy beltér, lakható, kihasználható légtérfogat. Egy piramisban ilyen szinte nincs is, egy-két vékony alagutat leszámítva.

Egy lakóépület, akármilyen technológiával épül, a relatíve vékony falai és nagy belterei révén egy piramishoz képest kártyavár.

És természetesen a korokat túlélő képessége is ennek megfelelően kisebb.

Ez nem csúctechnológia, hanem fizika kérdése.

Ha így nézzük, a piramis egy romlékony fosch az ősemberek kivájt barlangjaihoz képest, azok nagyságrendekkel túlélik a piramisokat.

"Templomtorony építéséhez nem kellene hasonlítani a piramisépítést, hiszen merőben eltér a két dolog."

Nem az építésével vetettem egybe, hanem egy példát hoztam a logikádra. Sajnálom, hogy nem ment át.

"Ráadásul le van jegyezve a-tól z-ig miként építették a templomokat és tudjuk biztosra, hogy miként történt."

Nagyapám templomának építése nincs A-tól Z-ig dokumentálva. Csak következtethetünk rá más épületekből/temlonokból és a korszak technológiájából. De nem bizonyított tény, hogy ugyanúgy készült. A te gondolatmeneteddel simán lehet, hogy Isten tette föl rá a keresztet. Hisz szűklátókörűek lennénk ha elvetnénk ennek lehetőségét, nemdebár?

Szóval ha a fenti mondatodnál maradunk, akkor köszönöm szépen, pont az általam eddig elmondottakat erősíti. Le van jegyezve, és ki van próbálva hogyan építettek az egyiptomiak más épületeket, és ebből kiderült, hogy működhet piramisokkal is.

"Az viszont a tényhez sokkal közelebb áll miszerint az akkor élő emberek tudományos, technikai szinten sokkal magasabb szinten álltak mint azt feltételezik róluk."

Már megint ellentmondasz annak, amit korábban hangoztattál. A"hivatalos" kutatók magas tudományos és technikai szintet feltételeznek róluk. Annyit mindenképp, ami elég volt például a piramisok számításához és a munka megszervezéséhez.

Akik itt alacsony szintet feltételeznek, azok pont az alter hipotéziseket hangoztatók, hiszen csak azt képesek szajkózni, hogy nem voltak képesek kiszámítani és megépíteni, meg jönnek itt az állatbőrökben szaladgáló ősemberekkel. Az egyiptomi sokkal fejlettebb kultúra volt.

"Nyilván senkinek nem érdeke megrengetni a bevett tudományos magyarázatokat, mivel az komoly kérdéseket vetne fel és komolyabb problémákhoz is vezetne."

És pedig, milyen problémákhoz? Csak nem vissza kell adni pár diplomát? :)

A világon semmi problémához nem vezetne, mint ahogy eddig sem vezetett a meglévő tudásunk finomítása, vagy akár felülbírálása.

Gyakran hangoztatjátok ezt a "megrengethetetlen tudományos dogma" dolgot, de az a helyzet, hogy például a piramisokkal kapcsolatban nincs az utolsó szögig és minden tekintetben egységes tudományos álláspont. Vannak részterületei, amik nagyjából elfogadottak, vannak amik kérdőjelesek, és vannak amik mai napig vita tárgyát képezik. Ilyen például a már említett rámpás építkezés. Az, hogy itt kőfalként áll az egységes, vaskalapos dogmái előtt a tudós társadalom, csak a másik oldal hülyesége a laikus néző/olvasó felé.

"Egyik "tudós", akinek a nevét elfelejtettem mert nem is érdemli meg hogy megjegyezzék, azt az érdekes tényt, hogy az emberek 4-5 ezer évvel ezelőtt mindenfele a bolygón a piramis alakzatot választották az építkezésekhez függetlenül attól, hogy a Föld melyik tájékán éltek, legyen az Egyiptom, Kína, Dél Amerika vagy Észak Amerika, azzal magyarázta, hogy hát a hódok is ugyanúgy építik a gátakat mindenhol a Földön, pedig egymást nem is ismerik."

A gúla a legegyszerűbb forma, ha valami magasat kell építeni. Mellesleg az általad felsorolt helyeken nem egyidőben, hanem akár évezredes eltérésekkel és nem egyfajta, azonos rendeltetésű (csak hasonló) gúla alakú épületeket emeltek.

"Ha valaki megcáfol egy tényként kezelt magyarázatot, akkor egyszerűen leseprik valami nevetséges magyarázattal az asztalról, ahelyett hogy tudományosan megcáfolnák, tudományos ellenérveket felhozva."

Általában nem cáfolják, inkább röhögnek, vagy nem is jut el hozzájuk, hiszen ezek a "cáfolatok" eddig rendre megbuktak már az alapoknál, illetve nem is jutnak el csak a nagyközönségig, hiszen épp ez a cél. Nem is a hivatalos kutatók cáfolatára számítanak, hanem az abszolút laikusok elismerésére és ezzel együtt pénzre. A laikus nem olvasott egyetlen tudományos igényű munkát sem, így a másik oldalról könnyű megvezetni csúsztatásokkal és olyan áltényekkel, melyek évszázadokkal ezelőtt sem állták meg a helyüket. Mivel sokan a tudományt egyfajta autoritásnak, szinte hatalomnak tartják, az iskolai rossz emlékeik miatt, az alter kutatások ezzel szembemenő lázadása népszerű álláspont, függetlenül az igazságtartalmától. Nem is kell igaznak lennie, vagy nyugodtan csúsztathat is, hiszen a tudományos állásponttal általában nincs képben az átlagember.

"Na most erre nem nagyon van példa manapság, hiszen a tudomány (mint megannyi más dolog) fő mozgatórugója a pénz."

Kétségtelen, hogy van ilyen is, de az alter kutatások mozgatója viszont csak a pénz, hiszen a sikerüket csupán nézettségben, kattintásszámban és eladásokban tudják mérni.

"Utóirat: azon is érdemes elgondolkodni, hogy a középkorban (jó 4500 évvel a piramisok építése után) is 100-150 évbe telt egy katedrálist felépíteni, sokkal jobb technológiai feltételek mellett (elvileg) mint ami az egyiptomiaknak megvolt, és sokkal kisebb volumenű munka mellett. Aki 20 évet elfogadja a Nagy Piramis építésére az ostoba, sajnálattal mondva. "

Ez is egy példa a fenti tájékozatlanságra, ugyanis nincs olyan elfogadott tudományos dogma, hogy a Nagy Piramis 20 évig épült volna. Ezt Hérodotosz írta le, i.sz. IV. században, neki pedig az egyiptomi papok mondták. Állítólag! Tehát egy forrás, de nem több. A tudósok egy része szerint hülyeség, más részük meg elkezdett számolgatni, hogy megoldható-e ennyi idő alatt. Van, aki arra jutott, hogy igen, de nincs ilyen sulykolás, hogy "20 év és punktum!". Azt, hogy tudomány ezt sulykolja megint az alter-ezó fantaszták erős csúsztatása.

Mellesleg a vaskalapos tudomány a Nagy piramissal kapcsolatban folyamatosan változtatta a nézeteit és finomította például az építési időpontot az elmúlt évszázadokban. Így működik és így is kell működnie.

Pont Hérodotosz ezen állítására alapozva Hufu (Kheopsz) uralkodási idejét kb. 20 évre vették, és néhányan ezért feltételezték, hogy akkor az építés idejének is max. ekörül kellett lennie. Ma már egyéb bizonyítékokból szinte biztos, hogy ennél jóval tovább uralkodott, épp ezért nem lett kőbe vésett a 20 év.

Ez az építési idős baromság szintén jellemző csúsztatás. Összemostok két különböző kort és két különböző építészeti stílust, mintha következtethető lenne egy középkori katedrális építési idejéből egy ókori piramisé.

De ha itt tartunk és épületekből vezetünk le egy másikat, akkor mi a helyzet a korábbi példámmal, ami időben és helyszínben, valamint építési módban is sokkal-sokkal közelebb áll a Nagy piramishoz, mint egy katedrális? Sznefru Vörös piramisát kb. 17 év alatt húzták fel a rajta látható évszámok alapján. Ebből kiindulva a méretesebb Nagy piramishoz 26 év kellett, ami belefér Hufu (Kheopsz) vélt uralkodási idejébe is. Hufu Sznofru fia volt, úgyhogy időben elég közel esik egymáshoz a két épület.