Miért állítják a mai napig az egyiptológusok, hogy a piramisokat pusztán temetkezési szándékkal építették?

"pusztán tényeket hozok fel"

Nem, nem igaz. Amit írtál: "Bizonyított tény"... na, az egyik SEM igaz.

Legalább azokat a kérdéseket olvasd már el, amelyeket a te kérdésedhez ír az oldal!

Itt vannak a kérdésed alatt.

"Miért állítják a mai napig az egyiptológusok, hogy ..."

Mert jóval többet foglalkoztak a témával mint aki megnéz néhány 40 -50 perces kétes értékű youtube videót.

" Be lett bizonyítva az, hogy rézvésővel "

Rézzel nem, de bronzvésővel igen, ki lehet nagyolni. Különösen, ha a bronz óntartalma 10% fölött van.

Nem tudom honnét vetted a rézvésőt.

A kinagyolt tömböket kő, és nedves homok segítségével csiszolták méretre.

Gránitot viszonylag keveset használtak, jobbára inkább mészkövet.

" 100 méteres magasságba emelni több tíz tonnányi kődarabokat. "

Lejtőt építettek, amit később elbontottak. Én már emeltem meg egyedül egy elakadt kb. 2 tonnás targoncát egy pájszer segítségével. Még egy éket is alárúgtam.

Ha nem tudod elképzelni, te vagy gyenge.

A piramisokban nincsenek boltívek. Nem valószínű, hogy egy idegen, vagy magasan fejlett történelem előtti civilizáció mely ismeri a csillagközi utazás, antigravitáció, és a tényleg hatékony körömgomba ellenszer titkát pont a boltívet ne ismerte volna.

Egyedül azt az érvedet lehet elfogadni, hogy nem akarsz az ezotéria kategóriába menni.

Az tényleg a hülyék gyülekezőhelye.

- - - - -

#10 Válaszadó! Először piramisokba temették a fáraókat. A Királyok Völgyébe később.

> Bizonyított tény, hogy lehetetlen egy akkora épületet egy emberöltő alatt felépíteni, ezért jó nyugodtan ki lehetne zárni ennek valószínűségét.

Igen? Ki bizonyította ezt és hogyan?

> lehetetlen volt az akkor eszközökkel kifaragni, elszállítani, és 100 méteres magasságba emelni

Lehetetlen? Miből gondolod?

"Miért állítják a mai napig az egyiptológusok, hogy a piramisokat pusztán temetkezési szándékkal építették?"

Nem, nem mind állítják ezt. Amiben megegyeznek a vélemények, az az , hogy szakrális, vallási és egyben csillagászati jelentőségük is volt (akkoriban az írástudás és a tudományok is szinte kizárólag a papság kezében voltak, így nem véletlen, hogy minden egy kalap alatt van). A fáraókat deifikálták, így az istenekkel való kapcsolatuk alapvető szempont volt. A piramisnak szerepe volt az isten-ember kapcsolatban. Nem feltétlenül csak mint a halál után az istenek közé átsegítő eszköz.

"Bizonyított tény, hogy lehetetlen egy akkora épületet egy emberöltő alatt felépíteni, ezért jó nyugodtan ki lehetne zárni ennek valószínűségét."

Csak az ezo rovatnak bizonyított. Meg minden nulla műszaki képességű embernek.

"Meg a másik tényező, hogy lehetetlen volt az akkor eszközökkel kifaragni, elszállítani, és 100 méteres magasságba emelni több tíz tonnányi kődarabokat."

Ebből egy szó sem igaz.

Azt feljebb leírták, hogy nem kellett daru, a rámpa is remek magassági mozgatási módszer.

Aki nem műszaki ember, az el sem tudja képzelni, hogy egy zsinórral, víz és homok segítségével megfelelő türelemmel ketté lehet vágni egy mészkőtömböt.

Csak az, hogy valaki nem tudja elképzelni, az nem a lehetetlenség bizonyítéka.

"Ráadásul a királyok kamráját gránitból készítették, ami még ma is csak nehezen tudnak megmunkálni."

Természetesen az sem igaz, hogy ma nehéz megmunkálni.

Laikusnak talán az.

Igen, akkoriban nehezen tudták megmunkálni.

Nem lehetetlen volt, hanem nehéz.

Ami egy istenkirálynak nem akadály, munkaerő volt dögivel. Az meg csökkenti az időszükségletet.

Megvannak a műhelyeknek a maradványai, ahol "online" produkcióban élezték a gyorsan csorbuló réz-bronz szerszámokat.

Amúgy ez kb. az ezredik ilyen kérdés, ami ugyanazokat a megcáfolt dolgokat ismételgeti.

Tényleg kicsit fárasztó.

"szakrális, vallási és egyben csillagászati jelentőségük is volt (akkoriban az írástudás és a tudományok is szinte kizárólag a papság kezében voltak, így nem véletlen, hogy minden egy kalap alatt van). A fáraókat deifikálták, így az istenekkel való kapcsolatuk alapvető szempont volt."

Ès milyen èletet èltek? Arany hegyek!

Egyrészt, nem állítják egyöntetűen az egyiptológusok, hogy " pusztán temetkezési szándékkal" épültek a piramisok. Némelyekbe bizonyítottan soha nem temetkeztek. Másokba feltehetően, vagy szintén bizonyítottan igen.

Azt állítják, hogy legvalószínűbb a temetkezési és/vagy halotti kultuszhoz köthető cél. Abból gondolják, hogy az ókori hagyomány is így tartja, az összes épület körül a temetkezési kultuszhoz kapcsolódó korabeli épületek vannak, majd mindben találtak koporsót és temetkezési eszközöket, maradványokat és néhányban múmiát is, valamint többen szöveget is, mely szintén az előbbit erősíti. Szóval a legvalószínűbb ez a rendeltetés.

Sznofru Vörös piramisán több helyen fedezhető fel építési évszám a készítők jóvoltából. Az 1 és 17. sor között 4 év telt el. Ez a beépített kőtömeg 30%-át jelenti, vagyis ugyanolyan tempóban kb. 17 év alatt elkészülhetett, de ha gondok merültek fel akkor is 20-25 év alatt. A Vörös piramis 1,69 millió köbméter, a Nagy piramis 2,58 millió, tehát annak felépítése kb. 26 év alatt befejezhető volt ugyanolyan tempóban.

Ismertek olyan befejezetlen piramisok, amik nem készültek el a király uralkodási ideje alatt. Olyanok is, amiket feltehetően más fejezett be. Sznofru többet is építtetett.

A több tíz tonnányi kődarabok használata elég ritka volt. Ha a Nagy piramist nézzük, akkor abban kb. 60 db, 50-70 tonnás gránittömb van, ami a beépített összmennyiség 1%-át sem teszi ki. Többnyire 2-2,5 tonnás, sokkal könnyebben faragható mészkőtömbökből épült és a csak a szélek pontosságára, valamint a vízszintezésre ügyeltek. Középen elnagyoltabb kövek vannak, és van, ahol törmelékkel töltötték ki a hézagokat. Mészkő munkálható rézvésővel, de sokkal nagyobb volt a szerszám avulása, mint egy maié. A gránitot keményebb kővel munkálták és csiszolták. Ezek a munkafázisok ismertek és kipróbáltak a kutatók által is. Érdekes módon a rengeteg megtalált korabeli gránit és bazalt szobor készítésén nem akad fenn szinte senki, pedig akkor ahhoz sem lett volna meg a technika. Mégis ki faraghatta a kemény fáraó szobrokat a Hilti cég megalapításáig?

Több tíz tonnányi kődarabokat miért lehetetlen akkori eszközökkel elszállítani? A rómaiak hogy vitték a több száz tonnás obeliszkeket Egyiptomból Rómába? Emberi és állati erő, sok kötél meg egy nagy adag józan ész.

A piramis építési módszerek is kalkuláltak mai kísérletekből levezetve. Borzasztóan nehéz munka lehetett (ebben mindenki egyetért), de kellő idővel, emberanyaggal és a kor mérnöki ismereteivel is megoldható.