Hogyan létezhet még a heliocentrikus világkép, úgy hogy mindig is szem előtt van/észleljük az óriási távolság ellenére hogy a Nap mérete nagy mértékben megváltozik, és egyértelműen távolodik tőlünk, ezáltal eltűnik nekünk, és nem lemegy a horizonton?
Szeretnék rendes érveket tőletek, nyilván akárki tisztán képes látni hogy megdönthetetlen tényekről van szó, hisz magyarázat az mindenre is van. Engem igazából csak annyi érdekelne hogy ti mit gondoltok ezekről, tudtátok-e ezeket, illetve van-e aki mást mond (úgy is lesz, kíváncsian várom).
Egy felgyorsított/time-lapse felvételen tökéletesen kivehető, hogy a Nap már pedig sokkal közelebb van mint amit mondanak, sokkal kisebb mint amit mondanak, mindenesetre egyáltalán nem lemegy, hanem távolodik az adott helyünktől, ahonnan látjuk. Ez cáfolja a naplemente kifejezést is. Maximum naptávolodotta lehet.
Én magam készítettem, mind össze egy 20 perces Naplementét vettem fel, erre 80x gyorsítást tettem. (2 oldalra töltöttem fel a videót) |
|||
1. - [link]
2. - [link]
|||
Emellett 500x gyorsítással a lehető legkönnyebben kivehető a jelenség -
Előre is köszönöm a válaszokat.
Ezzel a hozzászólásoddal bebizonyosodott hogy valóban extrém mértékű agymosottságra és gondolkodáshiányra utal a viselkedésed.
Semmi értelmeset nem írtál eddig, csak a leminősítés csak úgy a semmiből, semmi okkal, nulla visszavágó szöveg, helyette csak vigyorgó smile-k, ha megy akkor vissza is bírod olvasni, nem tűnt el.
Ott van az utolsó 2 válaszom, ahhoz már úgy látszik nincsen agyi kapacitásod, csak úgy ignorálod.
A csontig lerágott kérdésekre már vissza írtam a legelsők között hogy te is utána tudsz nézni, ha annyira érdekel, és hogy TI mindig csak azokról tudtok kérdezni, amikor a legalapabb témák ebben.
Egyszerűen nem értem hogy miért írod azt hogy én nem válaszolok a nagy kérdésekre, meg a gömböc tényekre, miközben az utóbbi 2 válaszomra sem írtál semmit. A görbülettel kapcsolatban meg azóta is csak hárítasz, semmi más, mondjuk mit is tudnál egy alapvető információra írni, ami mindig is úgy volt/van. Te magad is meg tudod nézni a tényt, de a saját szemednek nem hiszel. Ezzel már nem lehet mit kezdeni.
válasza:#121
Az utolsó két válaszodban már olyan szinten tömény hülyeségeket írsz (teljesen alaptalanul), hogy az már csak ignorálni lehet.
"A csontig lerágott kérdésekre már vissza írtam a legelsők között"
Ez mondjuk egy szemenszedett hazugság. Az égvilágon semmit nem reagáltál a kérdéseimre! Totálisan ignoráltad őket.
"Egyszerűen nem értem hogy miért írod azt hogy én nem válaszolok a nagy kérdésekre, meg a gömböc tényekre, miközben az utóbbi 2 válaszomra sem írtál semmit."
Nem tudom, miért várod el, hogy bárki reagáljon a felvetéseidre, ha neked öt nap sem volt elég, hogy reagáljál néhány egyszerű kérdésre.
"A görbülettel kapcsolatban meg azóta is csak hárítasz, semmi más, mondjuk mit is tudnál egy alapvető információra írni"
Levezettem, hogy az egyik általad(!) linkelt videó is bizonyítja a görbület létezését. Ezen túl nem nagyon tudom, mit kéne még reagálnom...
Továbbra is várom, a tételes válaszokat a 67. válaszomban leírt kérdésekre. Ellenkező esetben úgy tekintem, nem tudod megválaszolni a kérdéseket, és így elismered, hogy nem tudod alátámasztani az állításaidat.
Igazából akárhol utánanézhetsz az alap kérdéseknek a laposföld elméletről. Leírom pontosan.
A 67-es válaszodban 7 kérdést tettél fel. Volt közöttük egy állítás.
Erre a válasz:
Nem hinném, hogy van a Himalayáról 1200km távolságból bármilyen fotó vagy videó. A légköri viszonyoktól nem biztos hogy látszódna, elég nagy táv, tehát brutál kamerára is szükség lenne. Meg a perspektíva, ami azt jelenti hogy egy bizonyos messzeség után nem látsz semmit, de attól még ott vannak, mindez nem a görbület miatt fellépő jelenség, hanem a perspektíva miatt van. Az emberi szemmel nem láthatsz olyan messzire el az adott pozíciótól előre egy másik xy pozícióig. távolság után nem tudsz ellátni.
Esélyes, hogy pont szerencséd lesz, és elég tiszta az idő, a levegő, itt ami legfontosabbnak számít hogy meg legyen az az ultra csúcs kamera, akkor észreveheted és láthatsz valamit konkrétan a Csomolungmából, ha csak egy kicsit is látnád, de észlelhetsz belőle valamennyire a távolság miatt, csak jókor kell elkapnod, napban és órában kell pontosnak lenned, avagy a tökéletes időzítés kell hogy meg legyen.
1.kérdés: Ha egy gömbföldről néznénk, a pontosan az Északi-sark fölött elhelyezkedő Sarkcsillag a déli féltekén nem lenne látható. Ahhoz, hogy egy gömbföldön a déli féltekéről láthassuk a Sarkcsillagot, valamiképpen „át kellene látnunk a gömbön”, azaz a szárazföldnek és a tengernek mérföldeken keresztül átlátszónak kellene lennie. A Sarkcsillag - mindezek ellenére - a déli szélesség 20. fokáig megfigyelhető.
2.kérdés: Az elektromágneses gyorsulás égi modellje szerint a Nap fénysugarai felfelé ívelő parabolaívekben hajlanak körülötte, megvilágítva a Holdat. A holdfogyatkozás olyan jelenség, amely akkor következik be, amikor a Hold időnként és átmenetileg túllép a napfény határszélein a Föld feletti napi előrehaladása során.
3.kérdés: Erasztoszthenész személyét tulajdonképpen a valóságban nem bizonyítja semmi, innentől kezdve nincs miről beszélnünk.
Mondják hogy kiszámolta a Föld kerületét. Vajon erről milyen feljegyzések vannak, érdekel, és mi támassza alá biztosra ezeknek a hitelességét? Mitől vagy ennyire meggyőződve ezekről az információkról, amit a "tudomány" tényként kezel? Honnan tudod hogy nem csak kitalálták?
Mellesleg a Föld kerülete egy lapos testen is lehet annyi. Ugyanúgy körbe tudjuk hajózni a Földet vagy repülni
4.kérdés: A nap mozog körbe-körbe, ezért ugye egy adott ponttól messzebb lesz, és ha már nem világítja meg az adott területet, avagy minél jobban kiesik a látóteredből akkor lesz sötét, illetve bejön a látóteredbe akkor lesz világos. (lásd: napkelte, naplemente) Látótér egyenlő azzal amikor felnézel és amit ott látsz, tehát onnan láthatod az égen levő dolgokat egyedi pozíciójában. Nyilván lesznek olyan kontinensek/országok amit még képes megvilágítani a nap, és ahová már nem ér el a fénye, tehát ott lesz sötét. Ugyanez a helyzet egy lámpával is. Itt már a látóteredbe nem lesz ott a Nap, nem azért mert egy másik oldalon van ha gömb lenne, hanem mert távolabb van, ezért is sötétedik be.
5.kérdés: Más csillagok vannak feletted azon a részen. Nem lehet látni bizonyos csillagokat, csak ami belefér a látóteredbe. Bizonyos égitestek nagy távolságra vannak tőled ezért szimplán a folyamatos távolodás miatt a kisebbedés hatás után eltűnnek.
6.kérdés: A hasonló szélességi körnél fekvő északi és déli vidékeken a Nap nagyon másképp fejti ki a hatását, mint ahogyan ez egy gömbföld esetén logikus lenne, viszont pontosan úgy, ahogyan a laposföld esetén viselkednie kell. Például az Egyenlítőtől északra fekvő területeken a leghosszabb nyári napok sokkal hosszabbak, mint az Egyenlítőtől ugyanannyira délre fekvő területeken. Ugyanígy az Egyenlítőtől északra fekvő területeken a legrövidebb téli napok sokkal rövidebbek, mint az Egyenlítőtől ugyanannyira délre fekvő területeken. Ez érthetetlen egy forgó és imbolygó gömbföld esetén, de tökéletesen beleillik a laposföld modelljébe, amelyben a Nap a Föld fölött mozog körbe-körbe az egyik térítőtől a másikig.
7.kérdés: Az “Éjféli nap” jelenség az Északi-sarkvidéken tapasztalható a nyári napforduló idején. Ilyenkor néhány napig, ha elég északon vagyunk, folyamatosan meg lehet figyelni, ahogy a Nap köröket tesz meg a fejünk felett, a nap során felkel és lemegy az égen, de legalább 72 órán keresztül egyszer sem bukik le teljesen! Ha a Föld valóban egy, a Nap körül keringő, forgó gömb lenne, akkor az Éjféli nap jelensége csakis a sarkokon lenne megfigyelhető. Minden dőlés vagy elhajlás ellenére, a 89. szélességi körtől lefelé, egyetlen más helyen sem lehetne megfigyelni a Napot 24 órán keresztül folyamatosan. Több mérföld távolságra kellene ellátni, és több mérföldnyi szárazföldet és tengert belátni ahhoz, hogy a sarkokon kívül máshonnan is meg tudjuk figyelni a Napot a teljes körútján.
Gyakori állítás szokott lenni az hogy azért nem mentek vissza a Holdra csak olyan régen, pontosabban 50 éve mert "minek visszamenni, fölösleges, túl drága, kidobott pénz stb."
Annyit fejlődött azóta minden, vagy csak pont ez nem? Annyi pénzmennyiségek jelenlétéről volt/van szó hogy az felfoghatatlan. Pont erre nem költöttek volna mikor tudtak volna bőven? Ha már akkor megtették, abban az időben többször is? Ne mondja nekem senki hogy fölösleges mert mindig van mit felfedezni, és mégis csak emberekkel jobb. Ez nekik ennyi idő után nem lenne akkora erőfeszítés mint régebben és sokkal fejlettebben is tudnák már végrehajtani az egészet. Óriási katyvasz az egész, ezt van aki még nem látja át?
A hold max. 5 ezer km magasságban van a búra alatt és plazma, nem szilárd felületű. Hogy lépett volna rá akárki is?
Egyértelműen látszik, hogy a Hold egy lapos, lumineszkáló korong, a heliocentrikus elmélet hívei mégis úgy vélik, hogy gömb alakja van. Ugyan mindig csak ugyanazt az oldalát látjuk (elfordulni azért elfordul), ők azt állítják, hogy van egy másik „sötét oldala” is, amely mindig rejtve marad. A NASA magyarázata szerint a Hold forgása a Földdel ugyan ellentétes irányba, de olyan tökéletes szinkronban történik, hogy a két mozgás kiegyenlíti egymást. Kényelmes megoldás, hiszen így soha nem pillanthatjuk meg a Hold állítólagos sötét oldalát eltekintve az ő számítógéppel készített képeiktől. Pedig ha a Hold valóban gömb alakú égitest lenne, az Antarktiszon álló megfigyelőknek óhatatlanul más arcát kellene látniuk, mint azoknak, akik az Egyenlítőről nézik. Mégis: mindannyian ugyanazt az arcot látják, bár különböző fokban elfordulva
Egyik LEGNAGYOBB bizonyíték a LAPOS FÖLDRE ez a fotó, ami a Himaláyát örökítette meg 830KM távolságból.
Indiában Lansdowne-ból látszódik a Nepálban található Himaláya hegy.
A Himalaya magassága 8,85KM.
A hivatalos görbület kalkulátor szerint 17,53KM-el a horizont alatt kéne hogy legyen még 10KM magasságból is, a fotózási helyszínnél tehát Lansdowne legmagasabb hegycsúcsa az 1780M, itt 36KM görbület, ennél magasabbról nem készülhetett.
válasza:Csak beleolvastam és nem követem a kérdést.
"A Sarkcsillag - mindezek ellenére - a déli szélesség 20. fokáig megfigyelhető."
Talán egy amatőr oldalon kérdező valaki ilyet írt, csakhogy ez nincs így. Aztán meg terjed, és talán még a lapos földeseket is cukkolják vele, hogy ilyeneket raknak a netre.
A Sarkcsillag a pólustól egész kicsit elétér és ezért az Egyenlítőtől szintén egész kicsit délre valóban még látható. Ez a fok viszont nagyon kicsi. Nem 20 fok!
Könnyen lehet, hogy valaki összekeverte az egész csillagképet amiben a Sarkcsillag is van, magával a Sarkcsillaggal. Mert a Kis Medve csillagkép az valóban lenyúlik és jobban is látahtó - lent van térkép link...
Persze szerintem nem fog érdekelni és akkor azt gondolsz amit akarsz. Ez is nyilvánvaló. Mindenesetre itt egy forrás hozzá.
Astronomy Magazine
"A Sarkcsillag alig jelenik meg a déli szélesség 1.23°-ától."
És itt van csillagtérképen a Sarkcsillag (ugye Polaris néven), hogy mennyire tér el a sarkponttól. Nagyon kicsit.
Vagy egy felülnézeti térkép.
Gondolom ez nem fog érdekelni. Legalábbis úgy tűnik, de tényleg a te dolgod.
válasza:Egyébként kérdező nagyon egyszerűen meg tudunk erről győződni. Kimegyünk egy napkeltéhez vagy nyapnyugtához és megnézzük.
A felvételt nem tudom honnan szedted, de szerintem simán hamis. Bár vannak olyan párás napok, amikor a párán csak egy fénykör szűrődik át és szóródik a fény és nem látszik a Nap körvonala sem. Szerintem szereztél egy kamu felvételt.
A videon a Nap ha csak a naplemente idejében ekkora méret változáson megy át, akkor délben óriásinak kellene látszódnia. Meg is mérheted - már ha érdekel - hogy a Nap mérete délben és naplementekor azonos.
Ha a felvétel pont párás időben készült, akkor meg nézz meg magad még néhány napkeltét és napnyugtát és láthatod, hogy nincs ilyen méretvátozás. Ha tudni akarod megnézed magad.
Szóval van egy videod és fölösleges variálni vele... nézd meg magad többször is és nem ilyennek látjuk.
Ezt meg ugye nem egy vagy valós vagy nem video fogja eldönteni! Látjuk hogy a Nap napkeltétől napnyugtáig azonos méretű.
válasza:#123
"A légköri viszonyoktól nem biztos hogy látszódna"
Általában biztosan nem látszódna, de vannak olyan lérgköri viszonyok, amikor 100-200 km-re levő hegyek is remekül látszódnak, akkor 1200 km-ről is kne látszódnia valamennyire a hegynek. (De nekem az is megfelel, ha mutatsz videót/képet a Mátráról, amit az Alföldről készítettek mondjuk 250 km távolságról. Annyiról még biztos lehet képet készateni megfelelő légköri viszonok esetén.)
" tehát brutál kamerára is szükség lenne."
Nem lenne brutál kamerára szükség. Úgy látom nem esett le, de direkt úgy adtam meg a távolságot, hogy a Himalája látszólagos nagysága ugyanakkora legyen, mint a videóban szereplő hegyé. (Mondjuk ezt ott le is írtam...) Szóval ugyanolyan kamera tökéletes volna.
"Meg a perspektíva, ami azt jelenti hogy egy bizonyos messzeség után nem látsz semmit, de attól még ott vannak"
A perspektíva nem ezt jelenti.
"Az emberi szemmel nem láthatsz olyan messzire el az adott pozíciótól előre egy másik xy pozícióig. távolság után nem tudsz ellátni."
Nem igaz.
" A Sarkcsillag - mindezek ellenére - a déli szélesség 20. fokáig megfigyelhető."
1. Nem igaz.
2. Még ha igaz is volna az állításod, lapos földön mindenhonna megfigyelhetőnek kéne lennie, szóval a saját elképzelésedet cáfolod.
"Az elektromágneses gyorsulás égi modellje szerint a Nap fénysugarai felfelé ívelő parabolaívekben hajlanak körülötte, megvilágítva a Holdat."
Ilyen tudmányos modell nem létezik.
"A holdfogyatkozás olyan jelenség, amely akkor következik be, amikor a Hold időnként és átmenetileg túllép a napfény határszélein a Föld feletti napi előrehaladása során."
Túllép a napfény határszélein? 🤣🤣🤣🤣
Amúgy én azt hittem, hogy a Hold az plazma (#118/#119). Vagyis hogy a Föld tükörképe az "üvegboltozaton". (#115) Akkor saját fénye kéne, hogy legyen. Vagyishogy tékrép (#104).
Elgénehéz követni a mondanivalódat, amikor ennyiszer mondasz ellent magadnak.
Amúgy azonkívül, hogy teljesen értelmetlen a magyarázatod, épp csak azt nem válaszolja meg, hogy miért félkörív alakú az árnyék a Holdon holdfogyatkozáskor...
"Erasztoszthenész személyét tulajdonképpen a valóságban nem bizonyítja semmi, innentől kezdve nincs miről beszélnünk."
A te személyedet sem bizonyítja semmi. Innentől kezdve nincs is miről beszélnünk.
Egyébként ha elfogadjuk azt az elméletet, hogy nem létezel, az remekül magyarázza azt a tényt, hogy miért nem vagy képes felfogni, hogy engem az érdekel, mivel magyarázod Erasztotenész megfigyelését, amit BÁRKI tud ellenőrizni saját maga is.
"Mondják hogy kiszámolta a Föld kerületét. Vajon erről milyen feljegyzések vannak, érdekel, és mi támassza alá biztosra ezeknek a hitelességét? Mitől vagy ennyire meggyőződve ezekről az információkról, amit a "tudomány" tényként kezel? Honnan tudod hogy nem csak kitalálták?"
Válaszolnék ezekre a kérdésekre, de mivel te eddig csak ellenőrizhetelen eredetű youtube videókat hotál fel forrásként (amiből volt olyan, ami egyenesen ellentmondott saját magának) inkább nem fárasztanám magam vele. (Amúgy - feltéve ha létezel - előtted is ott a számítógép, nyugodtan nézz utána magad, ha már így felbuzgott benned a forráskritika.)
"Mellesleg a Föld kerülete egy lapos testen is lehet annyi. Ugyanúgy körbe tudjuk hajózni a Földet vagy repülni"
Te tisztában vagy a kerület fogalmával? Mert ebből nem úgy tűnik...
"A nap mozog körbe-körbe, ezért ugye egy adott ponttól messzebb lesz"
Mondjuk a látszólagos átmérője nem változik (érdemben), szóval hacsak nem hízik meg közben, nem lesz messzebb.
"és ha már nem világítja meg az adott területet"
Attól, hogy messzebb lesz, még megvilágítja a területet.
" avagy minél jobban kiesik a látóteredből"
Attól, hogy messzebblesz, nem esik ki a látóteredből.
"Látótér egyenlő azzal amikor felnézel és amit ott látsz, tehát onnan láthatod az égen levő dolgokat egyedi pozíciójában."
A látótéer nem ez. Inkább ne próbálj meg definíciókat alkotni, ami nem megy, nem kell erőltetni.
"Nyilván lesznek olyan kontinensek/országok amit még képes megvilágítani a nap, és ahová már nem ér el a fénye, tehát ott lesz sötét. "
Ha a Nap a lapos Föld felett van, akkor minden pontjáról látszania kell (egy lehetőséget kivéve, erre mindjárt kitérek.)
"Ugyanez a helyzet egy lámpával is."
Ha jól értem, azzal próbálsz érvelni, hogy olyan távol lesz a Nap, hogy már nem képes a szemünk érzékelni. Nos, szerencsére elég könnyű kiszámolni, hogy hányszorosára kéne ehhez távolodnia a Napnak a déli állapothoz képest. Az emberi szem a Napnál körülbelül 10 000 000 000 000-szor halványabb fényforrást is képes érzékelni. Ez azt jelenti, hogy a Napnak legalább 3 000 000-szor távolabb kéne lennie éjszaka, mint délben. Nos, engem ezek után az érdekelne, hogy szerinted a Nap délben 10 méterre van a fejünk fölött, vagy inkább úgy magyarázod ezt, hogy a Föld valójában 50 fényév átmérőjű?
(Szívesen levezetem a számolást alaposabban is, ha szeretnéd, bár hétköznapi tapasztalat alapján sem nehéz belátni, hogy legalábbis hasonló a helyzet.)
Amúgy remek elképzelés - tényleg csodálatosan szórakoztam az olvasása közben - mondjuk azt az apróságot nem magyarázza meg, hogy a saját szemeddel meg tudod nézni, ahogy a Nap lemegy. (Hogy most szofisztikáltabb ellentmondásokat ne is említsek.)
"Itt már a látóteredbe nem lesz ott a Nap"
Ismétlem, a látótér nem azt jelenti, amit te használsz rá.
" Más csillagok vannak feletted azon a részen. Nem lehet látni bizonyos csillagokat, csak ami belefér a látóteredbe."
Nagyon kérlek, hagyj fel a látótér kifejezés használatával, mert még nem sikerült olyan mondatot leírnod, amiben értelmesen szerepelt volna!
"Bizonyos égitestek nagy távolságra vannak tőled ezért szimplán a folyamatos távolodás miatt a kisebbedés hatás után eltűnnek."
Ez nagyon szép magyarázat volna, de:
1. Ahonnan látszódik egy adott csillag, mindenhonnan ugyanolyan fényesnek látszódik. Ez tökéletesen ellentmond az érvelésednek.
2. Például Sydney és Buenos Aires annyira nincsenek közel egymáshoz (talán még a laposföld hívők szerint sem). Hogy lehet, hogy ezekből a városokból nagyrészt ugyanazok a csillagok látszódnak?
3. És akkor még bele sem mentünk a csillagok pozíciójába...
(De azért most már nagyon érdekelne, szerinted milyne távol vannak tőlünk a csillagok?)
"Például az Egyenlítőtől északra fekvő területeken a leghosszabb nyári napok sokkal hosszabbak, mint az Egyenlítőtől ugyanannyira délre fekvő területeken"
Jó duma, csak sajnos nem igaz.
" Ugyanígy az Egyenlítőtől északra fekvő területeken a legrövidebb téli napok sokkal rövidebbek, mint az Egyenlítőtől ugyanannyira délre fekvő területeken."
Ez is hamis állítás.
Persze megértem, hogy hamis állításokra alapozva sokkal könnyebb bizonyítani a laposföld létezését, mint valósakra alapozva.
"Ha a Föld valóban egy, a Nap körül keringő, forgó gömb lenne, akkor az Éjféli nap jelensége csakis a sarkokon lenne megfigyelhető."
Jó lett volna, ha legalább általános iskolába figyeltél volna földrajzórán, akkor nem mondanál ilyen hülyeségeket.
Amúgy megjegyzem, annyira elfoglalt, hogy hamis állításokat tegyél a gömybölyű födlmodellel kapcsolatban, hogy elfelejtetted leírni, hogyan műkdöne ez lapos földön.
Azt el kell ismernem, megpróbáltál válaszolni a kérdésekre. Ez mindenképpen tiszteletreméltó. Ugyan nem sikerült válaszolni, de akkor is.
válasza:#124
Nekem főleg a plazmahold elméleted tetszik. Az több szinten zseniális, de talán a legjobb az, hogy linkeltél be olyan videót, amin látszanak a Hold kráterei. Azok kifejezetten gyakran alakulnak ki plazmában! 🤣🤣🤣🤣🤣
(Ja, ha már a Hold szóbakerült: hogy lehet, hogy mindenhonnan ugyanakkorának látszik, ha csak 5000 km-re van tőlünk?)
#125
Ügyes trükk, hogy úgy csinálsz, mintha a képen a Csomolungma szerepelne, csak minden valószínűség szerint nem így van. A linkelt oldal semmi ilyesmit nem állít, csak annyit, hogy a Himalája látható a képen. A kép készítés helyétől (Lansdowne) pedig 120-150 kmtávolságban is vannak bőven magas himalájai csúcsok.
Az, hogy nem a Csomolungma van a képen, a hegy alakjából is gyanus. Másrészt hegy minden bizonnyal reggeli megvilágításban látszik, keletről süti meg a Nap. A Csomolungma viszont Landdowne-tól kelet-délkeleti irányban van, így napkeltekor nagyjából a csúcs mögött volna a Nap. (Ha pedig esti megvilágítást látnánk, akkor pont a fotós háta mörül lenne megvilágítva, a képen szemből, nem oldalról.)
A megvilágítás alapján nagyjából északra lehet a csúcs a fotózás helytől - pont amerre az említett, 120-150 km-re levő csúcsok találhatók.
Egy újabb hamis "bizonyíték" lett megcáfolva. ;)
https://www.youtube.com/watch?v=-XXpSQTi5yk
Repülőből lőtt zoom-olós felvétel
Majdnem 3000km-re ellátni?
10km magasságból ahol 357km-re kéne lennie a horizontnak??
7:16 Missisouri közepétől a Hudson-öböl vége, milyen görbület???
9:40 összehasonlítást nézzétek!
Ez messze a legerősebb lapos földi bizonyíték, és soha senki nem fogja tudni megcáfolni. Megint semmi kifogás, nagy száj vagy őrült képmutatás nem segít. Az összes Globus dezinformátor, Globus szekta pszichológusa és az űrkutatási hatóságok világszerte így lelepleződnek, mint bűnözői csalók, akiket sürgősen le kell állítani. Még az igazságot kereső kétkedőket is végre meggyőzik ezzel a videóval.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!