Az 5 érzékünk ha mind megszűnne mi marad? (FILOZÓFIA)

Éntudatra gondoltam. Gyerekeknek nincs, csak később alakul ki.

éntudat: Általánosságban az önmagunkra való reflexiót, önmagunknak a környezettől való elkülönülését, elhatárolását és az ennek hatására kialakult énképet illetve szemléleti módot értik alatta.

Az ember az érzékelés, észlelés, gondolkodás, emlékezés és más agyi tevékenységek segítségével képes arra, hogy önmagát a környezettől elhatárolva, különálló létezőként lássa magát.

42 és 45 vagyok, az utóbbiakat nem nagyon követtem, csak konstatáltam, hogy sok és hosszú válaszok születnek. Végre volt időm rá. :)

Annyi, hogy én nem nagyon olvasok, csak gondolkozok, néha egy-két előadás, úgyhogy szeretném megköszönni a könyvajánlásokat.

csak pár gondolat merült fel így olvasgatva. Ki az aki jelenleg tapasztal? Ki az aki jelenleg érzékel?

Az biztos, hogy különválasztjuk, a 2 Ént és a 2 tudatot. De valóban, különállnak? Melyik tudat az amelyik kategorizál, szelektál, felmér és értékel?

A gyermekek, állatok, kiknek tudatuk van, honnan tudjuk biztosan, hogy nincsenek tudatuk tudatában? Nem beszélnek, nem mondják. Max a testbeszédükből tudunk következtetni. Szeintem, rendelkeznek az úgynevezett éntudattal, ha csak a kutyánkat és a macskánkat elnézem. vagy az ismerős malacait, a kóbor macskát...a rigókat nem sikerült annyira megfigyelnem, de valamilyen szinten azonosítják magukat. Azaz számomra ez az ösztönhöz tartozik, hol helyzekedünk el a ranglétrán, a falkában, a csordában. Hogy milyen potenciálokkal rendelkezünk pl párválasztás, élelemszerzés, védelem.

Azaz minden élő ami tapasztal, rendelkezik egy énképpel, s azt mefelelően használva olyan határokat húz az egyed számára, ami az életének a védelmét szolgálja. "ez nekem jó vagy ez nekem rossz" nem olyan mint nálunk, hogy Király kis Miklós vagyok. 16éves Kedves, jószándékú Sohaországi lakos, Nekerezsdi szurkoló, Halak születésű, 2 diplomás, Enfj. fehér, heteró, 165magas 75kg és Tündérszép Ilona szerelmese...stb

Ezeket lecsupaszítva, mert szerintem sok igazából felesleges +infó, nem marad más. Hogy Én vagyok aki vagyok, és Mikinek, meg Hé Te!-nek szólítanak. Teszem a dolgom, ami az életben maradásomhoz kell és azt teszem ami nekem (és a családomnak) jó, miért tennék másképp?

És ez csak az elme, az éntudat, az egó de valóban csak az lenne?

Erősen kétlem, hogy a tiszta tudat vagy a tudat alatti szenvedésre ítélné a kelyhet ami a tapasztalat forrását képezi, habár...

De inkább a Bibliából jólismert "tiltott gyümölcsre" voksolok vagy Pandóra szelencélyére....

Azaz az ember ki saját tudatának tudatában van annak, azért szenvednek mert szenvedni akarnak. Az az energia amivel zsörtölődnek, irígykednek, s saját kicsinyességüket ecsetelik, az épp elég lenne az ezekből való kilépésre, ami megtörtént azon nem lehet változtatni, ami meg majd érkezik, vagyis érkezhet az meg relatív, ingoványos, változtatható.

Ha körül nézünk, felmérjük az anyagi helyzetümket, a társadalmi hovatartozásunkat, a környezetünket. És nem vagyunk elégedettek azzal amit elértünk, márminr a belefektetett energiát nem érezzük arányosnak az eredménnyel akkor van ok a felháborodásra. de ha az ember lébecol, héderezik és sír a kevés fizu miatt az nálam a szándékosság gyanúját kelti. + ha azon siránkozik, hogy bunkók vele, miközben sosem néz tükörbe az már kabaré kategória.

Összességében én ezek miatt sokat mosolygok, s nem a mások szenvedése, hanem ezek az öngólok miatt.

Én "boldog" vagy inkább vidám embernek tartom magam, a világot sem tartom szrnak. ezek a műsorok meg csak színesebbé, élezetesebbé taszik....

na bőségesen leírtam, (gondolom kuszán és nehezen érthetően) hogy mit gondolok az ún elméről és a tudatosságról(?)

ez talán jobban elmondja (nem tudom még én se :) erre kerestem idézetet és ez lett "Megélni a pillanatot")

[link]

"én mint elme hiszem azt hogy elme vagyok, vagy mint tudat hiszem azt hogy elme vagyok?"

rafkós, de igen.

Az előbbi kifejtés alapján (#67), amit köszönök van a tudat, mindenről tud mi megtörtént s talán a meg nem történtet is. az elme a testen keresztül tapasztaló tudat része. (nem tudom így van e, ebből így szűrtem le, a jelen pillanatnyi nézettemmel)

Ha hasonlítanom kéne valamihez, a google lenne.

A google legyen a hasonlatban az élet s annak a "végtelen" lehetőségei. Akkor a kereső maga a tudat, a kereső fiókja az elme, keres, tapasztal, tanul s mindet egy helyen tárolja, menti. S az ""élet"" a keresőhöz mérten tesz ajánlást (reklámot) néha be be újítva, de az esetek többségében az érdeklődési irányba 'terel'.

Pl ha téged az emberekkel való foglalkozás érdekel, vendéglátást vagy hasonlót ajánl fel. Ha a természet akkor kertészt, erdészet stb. (tapasztalat)

A hasonlat oka, nem más, hogy ha a keresőben ha egészséges táplálkozásra keresel akkor, a táplálkozással kapcsolatos reklámok + ilyesmik jönnek. (ez van most, itt a lep alján is.)

A kérdés csak az, hogy te, mint szemlélő (tudat), mennyire követed az élet adta lehetőséget? azokat a lehetőségeket amiket az előzményeidből, a múltadból (az elmédből) merített.

ezzel válaszolva a 66-ra,

a Tudat a kereső, az elme a tároló az acc, a tudat nem azonos az elmével, viszont annak szerves része, jelenleg az én a kereső, a tudat, de a külvilág az elméjén keresztül ítéli meg, hisz csak azon keresztül nyilvánulhat meg. Azaz bár látszólag 2 Én van, mégis 1. Mert az elme, a tudat kapcsolódása az érzékelt világhoz.

Bocsi.

Szerintem ugyan azt boncolgattam, végig. azt amit kb az első mondatba leírtam...