Az 5 érzékünk ha mind megszűnne mi marad? (FILOZÓFIA)
Úgy értem életben maradna valaki de mind az 5 érzéke megszűnne, és mondjuk még az emlékezetét is elvesztené, illetve nem érezne sem fizikai sem lelki fájdalmat, tehát egyszerűen minden eltűnne ami a figyelmét megragadja vagy magára vonja viszont életben lenne tartva.
Az a kérdésem mi marad? Elvileg a tudatosság megmarad. Nem? Vagy a tudatosság önmagában nincs, csak mikor valami konkrét dologra tudatos?
A tudat nagyon érdekes dolog, és kissé felfoghatatlan az ember számára, hiába rendelkezünk vele mind, sőt talán maga az vagyunk. Azért felfoghatatlan mert más törvényekhez szoktunk. Pl. Idő,tér.
A tudatnak elvileg nem kell hely, mekkora helyet foglal a tudomás? Nem köti idő. Nincs benne semmi változás. Tértelen, időtlen. Ez lehet maga Isten, ami egyben mi magunk is vagyunk.
Kicsit túlfilozofáltam magam azt hiszem :D
Az egyik hozzászóló jól leírta, amire én is gondoltam.
Ha szó szerint nincs semmi, aminek a tudat tudatában van, tehát konkrétan csak ő maga létezik a semmiben, akkor egy lehetősége van: teremteni.
Az már egy másik kérdés, hogy mikortól létezik, vagy maga az öntudatra ébredés / teremtés a létezésének kezdete.
Ha abból indulunk ki, hogy mivel korábbról egyáltalán nincs semmilyen tapasztalása, ezért bármilyen tevékenysége (bárminemű aktivitás, amit mutat), az ÚJ lesz, amit ő teremtett saját maga által, a tudatában.
Teremtés nélkül pedig nem létezhet a tudat. A Semminek nem tudsz a tudatában lenni, mert akkor már Valaminek lennél a tudatában. A saját gondolatmenetemből azt a következtetést vonom le, hogy a tudat saját magát teremtette meg azzal, hogy teremtett egy valamit a semmiben (azaz önmagát). Hű, ez már nagyon deep :D
Viszem tovább a szálat. Tehát miután a tudat létrejött, az első dolog, ami tudatosulhatott benne, az saját maga, hiszen más nem létezett ezenkívül a tudatában. Viszont ezt nem nevezném öntudatnak, vagy legalábbis nem abban a vonatkoztatásban, amiben mi használjuk. A tudat nem fogja tudni azt mondani, hogy én én vagyok, tehát nem biztos, hogy tudja azonosítani a saját magáról alkotott tapasztalást azzal, hogy az valójában Ő. Hanem csak megtapasztalja magát, szerintem.
Megint egy jó kérdés; és már úgy érzem, hogy egyre közelebb kerülök az univerzum megfejtéséhez :DDD
Szóval az újszülött kis tudatunk vajon saját magán kívül mit, és hogyan fog teremteni?
Mert azzal, hogy már létezik, elkerülhetetlen, hogy ne történjen bárminemű aktivitás részéről, ennek bekövezkezte pedig már maga a teremtés.
Azt tudom elképzelni, hogy így jött létre a fizikai sík is. Most csak egy nagyon leegyszerűsített és elméleti példa, tudatunk "unalmában" részecskéket kezdett rezegtetni, aztán hopp, itt egy bolygó, ott egy naprendszer, és itt vagyunk mi.
Amúgy nem tudom mennyire érthető ez a teremtéselmélet, amit megfogalmaztam.
Persze nekünk csak a fizikai világról van tapasztalatunk, de valószínűleg nem ez volt az első, amit a tudat létrehozott.
Hanem a tudat a tudatán belül hozott létre még több tudatot.
Huhh..na ez már totál abszurd :'D
De...
Ha abból indulunk ki, hogy minden a tudatból keletkezett, akkor tudat nélkül ugyebár nincs semmi. De ha van valami, akkor az már a tudat része.
És megfordítva a dolgot...minden, ami valami, az maga a tudat. A valami csak akkor létezhet, ha ő saját maga is egy tudat. Mi lenne akkor, ha a tudat megszűnne (ami mondjuk ebben az elméletben képtelenség), de ott maradna az általa megteremtett akármi. Létezne-e továbbra vagy sem?
Hiszen ő valójában a "fő" tudat tudatában létezett eddig csak is kizárólag.
Ja és még valami. Azért is gondolom én, hogy a tudat tudatot teremt, mert az első tapasztalása az saját maga, így ha bármiből is ki tud indulni, az szintén saját maga:) az egyetlen rendelkezésre álló információ, amivel tud valamit kezdeni.
És egy utolsó kérdés, igyekszem rövidre zárni.
Elvileg minden energia, tehát valószínűsíthető, hogy a tudat maga is egy energia, ami valamilyen formában megnyilvánul, amit mi nem tudunk elképzelni, de most egy nem helytálló kifejezéssel fogom szemléltetni. Tegyük fel, hogy a tudat kvantumrészecskékből áll, és minden a világon ugyebár ebből épül fel. Szóval ha a tudat létrehoz bármit, annak ugyanazok a jellemzői lesznek, mint a fő tudatnak. Ez megintcsak a tudat tudatot hoz létre elméletet igazoló érv.
És mit csinál kettő, vagy több tudat egymással a semmi kellős közepén? Mivel már különböző információkkal rendelkeznek, egymástól függetlenül képesek teremteni, és egymástól tanulni.
Így a nagy filozofálgatás végét egy nagy bölcsességgel zárom, hogy az életünk értelme valójában a Talasztalás, Tanulás és Teremtés. Hiszen a fizikai világ, mégha az egyén szempontjából korlátozottnak tűnik is, mert jelen állapotban saját (nem fizikai) tudatunk fizikai megtestesülései vagyunk, valójában rengeteg lehetőség arra, hogy új dolgokat tapasztaljunk meg.
The End
De a tibeti is hasonló. Csak mitikus alakokkal.
És mit tudna az a tudat, ami sehonnan nem kap inputot?
Még egy magzat is kap inputokat.
Még egy növény is kommunikál a környezetével.
Egy olyan test aminek nincs köze a környezetéhez, nem fogad és nem ad jelet, halott, még ha oxigént meg elektrolitokat pumpálnak is bele.
Szerintem ilyenkor a tudata (lelke) már nem (csak) benne tartózkodik.
Attól függ, hogy a vizsgált illető mit èrt minden hiánya alatt, illetve, hogy ez a "minden hiánya" azonos e az álltalunk (vizsgálók)által elkèpzeltekkel.
-Mert könnyen meglehet, hogy nem.
Ugyanakkor a vizsgált alany aligha lenne kèpes számunkra elfogadható magyarázatot adni.
"Szóval az újszülött kis tudatunk vajon saját magán kívül mit, és hogyan fog teremteni?"
Minden mondatod alapja a földi létezésünk.
Jó hogy ilyen lelkes vagy, de muszáj megpróbálni elvonatkoztatni a földi törvényektől, tudom hogy iszonyat nehéz, de nincs más út. Az időtől, a tértől, és nem csak attól a tulajdonágtól hogy unalom, hanem az összestől amit ismerhetünk el kell vonatkoztatni.
Képzeld el a tudatot tisztán, (most független attól, hogy önmagára tudatos tud-e lenni, ami a főkérdés)
A tudatnak nincs semmilyen tulajdonsága, akkor hogy tud lenni 2 tudat vagy több? Gondold végig. Mi választana el egymástól 2 tudatot? Nincs tér sem ahol az egyik oldalt van egy tudat a másik oldalt meg még egy pár másik tudat. A tér és idő fogalma itt nem játszik. Van 1 tudat és kész más nincs. Egyszerűen nincs semmi ami megkülönböztetne egymástól csak kettőt is. A földön az elménk választ el egymástól, elme már lehet több, különböző, de ugyanaz a tudat van mindenkiben. Gondolj arra mikor félálomban vagy, és félig tudatos vagy az álmodra, félig meg arra hogy az ágyban fekszel. A tudat az ugyanaz, pedig lehet hogy álmodban teljesen máshol vagy és mást csinálsz. A tudatnak köszönheted hogy tudsz a létezésedről, és mindarról ami történik veled. Valójában az agyad/elméd csak egy automata ami x y dolgot végigjátszik amíg élsz és ezt a tudat(te) tapasztalja meg. Mikor pl. éhes leszel enni mész, viszket valamid megvakarod, wc-ni kell mész. Minden csak úgy történik, úgymond lejátszódik, te csak végigtapasztalod, akkor is ha azt hiszed hogy tőled független akkor is ha teljesen azonosulsz vele. Még a gondolataidat is készen kapod, az érzéseidet is, de még az azokra való reagálások is egy automatarendszer. Gondolj bele ha te határoznád meg az érzéseid meg a gondolataid csupa szép lenne mindig minden, de nem így van. Egy végigjátszást figyelsz, és az a hamis benyomás, és nagyon hihető, hogy te alakítod. Az igazság hogy te csak figyeled, mintha egy filmet néznél, csak kicsit komolyabb mert itt a bőrödön érzed. És íme a válasz a fenti kérésedre, mit teremtünk, pl. filmet, szerepjátékokat, leutánoztuk a teremtést fapados minőségben behatárolt anyagból. Ilyen értelemben mégis vannak kis tudatok amik teremtgetnek, de valójában ugyanaz az egy tudat minden kis tudat.
A teremtésen gondolkodsz még nagyon. Szerintem nincs teremtés. Mondod hogy "amikor a tudat..teremteni kezd stb."
A tudatnak nincs olyan hogy amikor, mert a tudatnak az idő fogalma értelmetlen. Nincs ami felossza múltra meg jövőre, mint a földön ahogy a változások felosszák. Eszerint viszont nincs teremtés hanem az alap az hogy már minden létezik.
"Elvileg minden energia, tehát valószínűsíthető, hogy a tudat maga is egy energia, ami valamilyen formában megnyilvánul, amit mi nem tudunk elképzelni..."
Nem xd A tudat az semmi. Nem energia. A tudat csak tud. Nincs anyaga, nincs mérete, se kezdete vagy vége, az idő nem tud rendelkezni felette. Itt kivételesen nem feltétlenül dobja le az agyunk a szíjat. Gondolj bele a tiszta tudatról mit mondhatsz azonkívül hogy tud? Az hogy energia lenne, már erőltetett.
39 azt annyira nem kell, elég a semmit behatárolni. mennyire csak tudat, a tudat... Mennyire van magára utalva.
Ha az tudatosul benne, hogy ő van, akkor önmagát az általa érzékelt világgal azonosítja magát, azaz a semmivel. S ha ő A semmi nem biztos hogy akarja, hogy legyen valami.
ki akar e mozdulni a komfort zónából, vagy csak elfogadja a tényt, hogy Ő a tudat a semmiben vagy a tudatos semmi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!