Van itt aki megvilágosodott?

Azért meredek, mert új, mert a társadalmunk nem tanít meg élni, inkább arra tanít h engedelmeskedj minthogy élj, ez pl. elszomorító. Úgy születünk a játékba, hogy senki sem közli a játékszabályokat, és ezt a bőrünkön érezzük, meg a lelkünkben is. Valójában ez borzasztó, mert nehéz újratanítani az elmét, évek..ezalatt 50-szer is feladjuk, mert elbizonytalanadunk. A szavakból ezt nem tudod jól érteni, kísérletezz vele a tapasztalatodban, rá kell jönnöd hogy működsz, mert senki sem tanította meg, és ez szenvedésre ítél. Másfelől a szenvedés visz rá hogy megkeresd magad. A gyerek egy bizonyos korig tudja magáról hogy mi valójában, de nem tudatosan hanem ösztönösen, aztán ezt kinevelik belőle. Minden rossz érzés oka a halálfélelem, ez is meredeknek hangzik pedig igaz. Mikor hagyod hogy pl. az irigység dolgozzon benned anélkül hogy próbálnád elnyomni, az irigységet olyankor vizsgálod, hagyod és figyeled, ezt nehéz megtenni, mert az elme automatikusan váltani akar, de gyakorlással menni fog, ideje gyakorolni, ahogy hagyod és vizsgálod, pillanatok alatt át fog alakulni más más érzésekké, különféle érzések jönnek amire szavunk sincs, mert ezen a téren szegény a nyelvünk, viszon érezni hogy nem jó, és a félelem fele tart. Ezt kitudod tapasztalni bármelyik rossz érzésnél. Pl. Irigység-> harag->gyűlölet->félelem. Kain valahol menet közben nem bírta már az érzést, és azt hitte ha megöli a testvérét, nem fog tovább szenvedni, pedig a szenvedésének a félelme volt az oka. A gyilkosok nem könnyebülnek meg amikor megölnek valakit, utánanézhetsz. Kain valoszinű először, más gondolatokkal próbált elfojtani, vagy eltrelő tevékenységekkel, de nem működött, azt hitte ha megöli az segíthet. Nem tudta hogy a félelme üres, nem ment odáig a megengedéssel, mert senki sem tanította meg.

A jó érzésekkel nincs baj, azokat nem fojtjuk el. Ha szerelmes vagy és szexelsz mit érzel? Hogy elfojtottad a szerelmet? :)