Miben különbözhet a megvilágosodás, és a halál állapota?
A halálban ugye végre megszűnik az én. Az egó. A belső zsarnok hang, ami tönkreteszi az ember életét.
Aki eléri a felébredést - ott is megszűnik. Csak a megvilágosodott még tud aktívan jönni-menni a világban.
Aki meg meghal ott is elvileg csak a "jelenlét" marad. Tehát nincs gondolkodás, vagy emlékek - de a semmi mint semmi sincs. Csak az örök végtelen egység.
Akkor miben különbözik a két állapot?
megvilágosodás: rájössz arra, hogy megcsal a feleséged, és valójában az elmúlt 3 évben már nem is szeretett
halál: leáll az agyad, megszűnik a tudatod létezni, és elrohadsz.
Látszólag vicces amit írsz. Valójában érdekes nyomok vannak benne, amelyen talán érdemes elindulnod: Nem véletlenül mondta Taisen Deshimaru zen mester a tanítványainak:
Haljatok meg még életetekben, kedves tanítványaim!
A tradicionális beavatások arra készítettek fel: éberen kell átlépni a halál küszöbét. Tehát ezt pont metafizikai éberség fokozásával (megvilágosodási fokozatok) készítették elő.
A téma bonyolult, kezdetnek ennyi. Itt utánanézhetsz a fentieknek:
Megvilágosodásnál nem szűnik meg az ego, és valójában nem az egó teszi tönkre az ember életét, hanem a tudatlanság, hogy vele azonosul az ember. Az egóra szükség volt az ember tudatfejlődésében, csak túlnőtte a célját és azonosult vele az ember. Felébredettnek nevezik, aki ezt átlátja és általában hosszú út és önismeret vezet oda, hogy megvilágosodjon valaki. Amikir már teljesen igazságában látja a dolgokat, és mindjuk úgy, hogy nem az egó szemüvegén keresztűl, hanem a lelkével vagy szívével, ami azonos az eggyel.
Amikor meghal valaki, az azt jelenti, hogy az erre az időre felvett emberi teste megszűnik élő formában létezni, de a lelke ugyan úgy él tovább. Az egója is csak az e emberi testbe megszületett egója szűnik meg.
A megvilágosodott embernek vagy vannak gondolatai, vagy nincsenek - de ennek már nincsen különösebb jelentősége, mint ahogy semmi másnak sem igazán.
A tudatlan, nem felébredett ember az ideje túlnyomó többségében a gondolataiban létezik, sokszor teljesen el van merülve a fejében zajló mentális moziban.
A felébredett ember tudata és gondolatai, illetve a tudata és a világ közt mélységes távolság van, tudatának fókuszában pedig folyamatosan az önvaló (azaz önmaga) van.
Az ilyen embert nem érintik a világ dolgai. Ha még létező elméje kondícionálásának megfelelően reagál is a világ hatásaira, belül akkor is tudatában van annak, hogy önmagát semmi sem érintheti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!