Szerintetek is butaság, hogy a gizai piramisokat temetkezési céllal építették és hogy a primitív kereket sem ismerő ókori egyiptomiak épitették?

Kérdező!

Átmennél az ezotériára?

Kérdező. Te vagy nem voltál Egyiptomban vagy nem tudod hogyan néz ki a gránit.

Gránit csak a tehertartásban játszott szerepet illetve az alapban. Egy kis utána olvasással meggyőződhetsz róla. Minden borítás mészkő.

"A felépítmény legnagyobb része (98%) helyben bányászott, gyenge minőségű mészkő, a burkolat igen jó minőségű turai mészkő, míg az alépítményben és teherhordó részeken és a szarkofágnál asszuáni gránit alkalmazása is előfordul."

Ez most speciel a Kheopsz-piramis leírása. De a többi is ilyen.

"Meg egyáltalán primitív eszközökkel miért kezdenének ilyen volumenü munkába. Ez a legnagyobb logikai ellentmondás.

Minden korban olyan építmények születtek amelyeket viszonylag kényelmesen és hatékonyan fel tudtak húzni a kor eszközeivel, technológiájával. Akkor minek belevágni olyasmibe ami lehet el sem készül egy emberöltő alatt akkorra amikorra kellene? Ezt pedig csak a kövek összeütésére értem, mert azok elhelyezésére és mértani pontossággal való felépítésére nincs elfogadható magyarázat."

Kérdezőnk valószínűleg nem ismeri a középkori Európa mérnöki teljesítményeit.

Például a Firenzei dóm történetét.

Idézet:

"A dóm terveit Arnolfo di Cambio készítette, ő végezte az építési munkálatok előkészületeit 1296-tól, az alapkőletételre 1299. szeptember 8-án került sor. Amikor Di Cambio pár év múlva elhunyt, a munkálatokat Giotto di Bondone vette át. Az építkezés akkortól megakadt, mivel Giotto elsősorban a harangtorony megépítésére koncentrált. Az ő 1337-es halála után az építkezés 20 évre abbamaradt. Az új, módosított terveket 1367-ben fogadták el. A főhajót 1378-ban, a mellékhajókat 1380-ban fejezték be, a szentély 1421-ben készült el. Giotto után a megbízott építésvezetők Andrea Pisano, majd az ő halála után, 1351-től Francesco Talenti voltak.

Filippo Brunelleschi 1420-ban átvette a munkát, ekkorra már készen volt a hosszhajó, a boltváll magasságáig a kupolatér. Ő, egy pályázatot megnyerve, a kupolát készítette el, amit 1436-ban szenteltek fel, de a laterna, melyet 1445-ben kezdtek el építeni,[4] csak 1461-ben készült el.

Tehát összesen 162 év alatt készült el az amúgy 107 méter magas, 104 méter széles, a kupola súlyát önmaga megtartó építmény.

az pedig egy ostoba, és egész egyszerűen nem igaz kijelentés, hogy minden korban csak jól begyakorolt, rutinszerűen megépíthető épületek jöttek volna létre.

Az európai katedrálisok, az indiai Tadzs Mahal, a kínai nagy fal mind arra bizonyítékok, hogy bizonyos érdekekből, a legfelső uralkodói réteg bőven meghaladta a korszakonkénti szokványos épületeket.

A fent említett Firenzei dóm is leggyorsabban talán 50-100 év alatt készülhetett volna el, ha nincs annyi akadályozó tényező.

"Lehetetlen olyanokat kifaragni olyan pontossággal és precizitással azokkal az eszközökkel amiket napjaink egyiptológusai állítanak. Meg egyáltalán primitív eszközökkel miért kezdenének ilyen volumenü munkába. Ez a legnagyobb logikai ellentmondás."

Az egyiptomiaknak nagyon komoly geometriai ismereteik voltak, sőt, a tudásuk egy részét ők is korábbról örökölték. Például biztos hallottál a Saros-ciklusról, ami egy olyan rendszer ill. számítás, amivel meg lehet jósolni a nap- és holdfogyatkozásokat, és azóta is ezt használják a csillagászok. Ezt már az egyiptomi csillagászok is ismerték. Egy mai átlagembernek is kemény dió lenne ez, szóval hidd el, nem voltak hülyék az akkori tudósok, és akkor még a vallás sem gátolta őket ebben, sőt ösztönözte.

"A szároszciklus felismerése nem volt kis teljesítmény. Egy időben megközelítőleg 40 szároszciklus fut. Bármelyik fogyatkozás láthatósága nagyon változékony, sok helyről nem is látható. Felismerésükhöz nem elég néhány éves vagy évtizedes folyamatos megfigyelés (még akkor sem, ha állandóan tiszta az ég)"

[link]

[link]

Az eszközökről meg annyit, hogy ember volt, idő volt, a többi meg csak akarat kérdése. A piramisokat a fáraó fiatal éveiben már elkezdték tervezni és előkészíteni, hogy a halálára elkészüljön, szóval ne úgy képzeld, hogy két év alatt felhúzták a semmiből. Tapasztalatuk is volt, mert találtak félresikerült, utólag korrigált, vagy teljesen elrontott piramisokat is a korai időszakokból.

Amúgy pedig nem sima temetkezési hely volt, ennél bonyolultabb volt a hitviláguk. Egy fáraó kb. egy élő isten volt ott, a piramis pedig ahhoz kellett, hogy halálakor fel tudjon szállni a többi isten közé (nagy vonalakban). Ebben mindenki hitt, ami elég jó motiváció.

elterteltel te is a lenyegtol merd haladtal a valaszokkal

persze biztos ezt is kitargyaltak mar hogy nem temetkezesi celbol epultek

de a Fold tele van ilyen oriasi osi epitmenyekkel, es sokban temettek is

miert pont a piramisok ami kilog a sorbol?

Ma is epit az ember minden ok nelkul monumentalis muveket, amik oszedolnek vagy epp lebontjak oket, valamit meg nem

vagyis epithettek szorakozasbol is, abban a korban semmi nem volt, csak a allati fizikai osero es le kellett vezetni a feszultseget

hogy technikailag megis miert olyan preciz akkor?

szinten joval kevesebb "techinus" is eleg a vezenyleshez mit hogyan, ok igy vezettek le a feszultseguket

nem vezetted elo legalabbis kerdesben es eddig amin atfutottam nem lattam

hogy milyen celal epitettek szerinted? ird le erthetoen roviden minek lett epitve

es hogyan? voltak olyanjaik mint a mai modern techikai eszkozok szerinted?

egyes kamrái hőt termelnek például, meg egyes járatai vezetőként szolgáltak.

Ez már mondjuk baromság, nem is tudom honnan vesznek egyesek ilyesmit....

És akkor mi van? Azt ugye tudod, hogy egyiptomban is esik az eső néha napján - főleg az északi részen. Évi átlag 25 mm körüli csapadék esik Cairoban, ami kb. 1/20-a a budapesti átlagnak. Mivel a gízai piramisok durván 4,500 évesek ez ugyan annyi eróziót jelent, mint ha Budapesten állna 225 éve egy borítatlan mészkő. Arról nem is beszélve, hogy vélhetően 4000 éve még jóval több volt arrafelé a csapadék...

Bonus, hogy a homokviharok eróziós hatása jóval erősebb, mint az esőé.

Amúgy a többi marhaságodat nagyon elegánsan elfelejtetted. Hogy is volt az a kerékkel, a gránit borítással, a hőt termelő kamrákkal? Vagy akkor az mégsem?

Zöldség az egész, manipuláció, a kérdezőnek igaza van! Fontos nagyon a nemzeti büszkeség, és már nem is lehet csak úgy kutatni. Pedig az ókori egyiptomiak nem is voltak ősei a maiaknak, tehát semmilyen alapjuk nincsen kisajátítani egy egyiptomi építményt sem. Csak a terület ugyanaz.

Arról nem is beszélve, hogy a gízai piramisokat nem is ők építették, mármint nem az ókori egyiptomiak, hanem egy korábbi civilizáció képviselői, nyilván nem vésővel meg kalapáccsal és fadarukkal meg nádhajókkal.

Hozzá kell tenni, hogy az ókori Egyiptom korábbi civilizációk örököse, bár amit hivatalosan elismernek a "tudósok", az már egy hanyatló időszak volt.

Nem temetkezési helynek szánták a gízai piramisokat, bár amikor később megtalálták, akkor kisajátították maguknak a fáraók, és próbáltak beléjük temetkezni, meg mindenféle piramisokat építeni, volt amelyik sikerült, és volt ami nem.

Az erózió azért van ott, mert egyrészt sokkal régebbiek 4500 évnél, másrészt pedig akkoriban ez a terület még nem így nézett ki, erdők zöldelltek rajta meg szavanna, termékeny volt, mert nyilván a csapadék is több volt sokkal. Az elsivatagosodás csak sokkal később kezdődött, amikor már ott álltak a gízai piramisok.

Mondanak már mindenfélét, betonból való kiöntést is olvastam már. De ez még mindig reálisabb lenne, mint a véső meg a kalapács. Nem is értem ezt a naivitást. Dolgozott már valaki vésővel? Tönkremegy az ember keze pár óra alatt, illetve nagyon elfárad, egyszerűen nem lehet így sokáig dolgozni. Arról nem is beszélve, hogy se simára formálni, sem pedig szállítani nem lehet így ilyen tömör anyagokat.

Azt meg még nem is említettem, hogy kiszámolták, hogy ahhoz, hogy a fáraó életében elkészüljön, pár percenként kellett volna elkészíteni és odaszállítani egy-egy tömböt. Nyilván ez marhaság, mert mint említettem nem is ők építették, nem is akkor, és nem is temetkezési helynek szánták ezeket.

Szóval kérdező, nyugodtan higgyél a saját szemednek, ilyen dolgokat az akkori technikával nem lehetett megépíteni.