Szerintetek is butaság, hogy a gizai piramisokat temetkezési céllal építették és hogy a primitív kereket sem ismerő ókori egyiptomiak épitették?

A probléma az, hogy azt is lehet tudni honnan származnak a tömbök. A geológia eléggé egzakt dolog. Mérések alapján történik. De én még mindig a kőzet öntésen vagyok fennakadva. Az mészkő. Bizonyítottan. Ha a magasságos Anubisz beveszi Hórusz ivargerendáját akkor is. Vagyis ha azokat öntötték akkor azt mészkőből kellett. Nos a mészkő (legyen kristálytiszta CaCO3) nem olvad. Sem a kalcit, sem az aragonit sem a dolomit. Elbomlik és elégnek az alkotók. A dolog többi része nem érdekel. Csak ez mert orbitális baromság.

Erre nincs technológia!!! Másoknak sincs, űrlényeknek sem, isteneknek sem, nem is volt.

Szóval az "primitív" technikával lett vágva ahogy írtad is. Ha hiszed, ha nem. :)

Nem kell azzal jönni, hogy ha valamit nem tudunk akkor ne mondjuk, hogy nem létezik... Hát ezt tudjuk, hogy ilyen nincs. Azért a fizikai törvényszerűségeket ne akarja már senki felülírni egy légből kapott, nem bizonyított maszlaggal.

Hogy ki/kik milyen céllal és szándékkal csinálták az már nem érdekel arról gondoljatok amit csak akartok. De legalább ez az egy dolog legyen tiszta.

Senkit nem érdekel a siránkozásod, kérdező.

Becsületes ember, ha hoznak neki egy bizonyítékot, akkor elsőnek is bocsánatot kér a tévedéséért.

Másodiknak meg elindul ezen az úton, és innen próbálja újból felépíteni magában a dolgokat.

Te meg csak dobálod el ezeket: mintha nem is léteznének. Gyorsan keresel valami mást, amit megint csak nekünk kellene bizonyítani.

Jó, itt az ezotérián akármilyen hülye lehetsz.

De azért a normális emberek nem fognak szeretni.

Sem kiszolgálni akármilyen hosszan.

Már nagyon régóta csak másoknak írunk: azért, hogy ne essenek bele abba a csapdába, amiben most te küzdesz.

A kövek egyik elemzése:

[link]

Sajnos fizetős, de a lényeg az összefoglalóból is látszik.

"Cross sections of delicate calcitic fossil shells, ripple laminations, numerous calcite-filled cracks, burrows formed by marine organisms, and many other on-site observations, clearly indicate a natural origin for the Khufu and Zoser blocks."

Davidovitsé (ha jól emlékszem kémikus?) volt ez a felvetés, hogy öntött kövek, de több évtizede, és azóta sem volt komoly bizonyíték mellette. Nyilván vannak csápolói, akik újra és újra előveszik, de nincs konszenzus. A geológiai tanulmányok nagy része a természetes eredet mellett érvel. Teljesen jogos Davidovits ellen az az érv, hogy a felvetését több, néhány órás geológia mintaelemzésnek már rég ki kellett volna mutatnia. Ilyen bizonyítást viszont évtizedek alatt sem sikerült elővezetnie. Azt, hogy lenyilatkozza a saját honlapján, UFO-hívő lapokon, meg áldukofilmekben, legfeljebb rajongók gyűjtésére elég. Azt azonban, hogy UFÓ-k vagy előző civilizáció építette ő sem állítja, mert ez nem megállapítható még akkor sem ha öntött lenne.

Szerintem itt kevesek vagyunk ennek eldöntésére, de mivel megtalálták a gizai piramisok mellett a bányákat is, melynek kőanyaga hasonló a beépítetthez, elég erős a feltételezés, hogy az ott helyben kitermelt kőből építették jórészt.

Az már elég merész feltételezés, hogy a helyben kibányászott követ összetörik és öntenek belőle egy ugyanolyan mészkövet adó betont-izét, mint az eredeti.

Az amúgy simán elképzelhető, hogy a piramisokban vannak kezdetleges betonhoz hasonló kitöltések, a munka gyorsítására, de az építőanyaga a jelenlegi ismeretek szerint főként a helyben bányászott mészkő. De ez csak feltételezés.

Mellesleg ha az egész piramis betonból lenne sem zárná ki, hogy az egyiptomiak építették, sőt a szállítással, bányászattal kapcsolatos kérdéseket egy részét ügyesen meg is válaszolná. Az egyiptominál régebbi civilizációra nincs azon a környéken semmi lelet, ahogy ott kopácsoló ufókra sem, tehát ha öntötték volna, akkor jó eséllyel a kb. 3 ezer éves civilizációt adó (ó)egyiptomi nép.

"Jönnek már a kísérletek amelyek a csukló és kéz több éven át történő mindennapos vésés, kopácsolás általi gyötrése elviselését célozta bizonyítani?"

szerintetek elmondjuk neki, hogy szobrászok a mai napig léteznek?

Én értem ezt a jelenséget. Van rengeteg olyan tudományosan elfogadott tény - ezek között található az ősi építmények, ősrobbanés, paranormális jelenségek - amiről a mai tudomány azt állítja, hogy pontosan tudja eredetüket és eleve kizárja azokat, amik nem illeszkednek be az elképzeléseikbe. Miközben a tudománynak az lenne a feladata, hogy folyamatosan kutasson új ismereteket nyisson meg, nem pedig az hogy eleve kizárjon dolgokat, amiről nyilvánvalóan fogalma sincsen.

Azok az emberek, akik valamilyen szinten a tudományt választották hivatásnak. Legyen ez akár kutató, könyvelő vagy tanár viszont nem jutottak el olyan szintre amivel számukra elegendő dicsőséget szerezhettek volna. Nem néz fel rájuk elég fiatal stb. Azok így vesznek elégtételt másokon, hogy a tudomány ostobaságaival a hátuk mögött leoltják a még tisztán látó nyitott embereket. Az életük, kudarcuk keserűségeik miatt másokon vesznek elégtételt.

#158

"a tudomány ostobaságaival a hátuk mögött leoltják a még tisztán látó nyitott embereket."

Na ezen most felsírtam! XD

"ősi építmények, ősrobbanés, paranormális jelenségek - amiről a mai tudomány azt állítja, hogy pontosan tudja eredetüket"

egyetlen valamirevaló tudós se állítja, hogy pontosan, 100%ig tudna bármit is ezek közül, mert belátja, hogy nem tévedhetetlen, valamint van, amit egyszerűen nem lehet kijelenteni, hogy pontosan így történt. az ősrobbanásnak pl rengeteg kritikusa van tudományos körökben, pont emiatt.

A 80-as évek elején egy francia kémikus-professzor, egy igen eredeti elmélettel állt elő. A piramisból és annak környékéről vett anyagminták elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy az építmény tömbjeit nem a környező bányákban faragták ki, majd vonszolták helyükre, hanem egyszerűen a helyszínen öntötték formába. Az eljárás hasonlatos lehetett ahhoz, ahogyan ma az úgynevezett portlandbetont keverik az építkezéseken (ennek technológiáját egyébként a rómaiak dolgozták ki 2000 évvel ezelőtt). A tudós szerint az egyiptomi munkásoknak lényegében csak mészkőtörmelékre, agyagra, mészre illetve vízre volt szükségük, majd ezek összekeverése után olyan betonszerű építőelemeket kaptak, amelyek megszilárdulva a természetes mészkőhöz hasonlítanak.

Az anyagminták mikroszkopikus vizsgálata közben a francia kémikus egy másik meglepő felfedezést is tett: az egyik kőmintában olyan szerves rostanyagra bukkant, ami eredetileg emberi hajszál lehetett. De miként kerülne hajszál egy olyan kőtömbbe, amit kőbányában faragtak ki? Sehogy, hangzik Davidovits válasza. A francia professzornak egyébként a piramisokból vett anyagmintákból kiindulva sikerült egy olyan, mészkőalapú receptet is kikísérleteznie, amelynek alapján megfelelő szilárdságú betontömbök, úgynevezett geopolimerek készíthetők.

Több mint két évtizeddel később egy professzor, a francia űrkutatási hivatal (ONERA) szakértője ésa a Philadelphiai Drexel Egyetem egyik professzora olyan kőzetmintákhoz jutott, melyek Hufu piramisának külső borításából és az építmény belsejében található folyosók faláról származtak. A két kutató három éven keresztül a legmodernebb eszközökkel (röntgensugár, elektronmikroszkóp, mikroszonda, plazmaégő) tanulmányozta a kapott anyagminták szerkezetét, és azokban olyan vegyi reakciók nyomaira bukkantak, amelyek természetes körülmények között nem fordulnak elő, tehát csak mesterséges eredetűek lehetnek.

Úgy találták, hogy a minták mikrostrukturális felépítése olyan újraalkotott mészkőnek felel meg, ahol a ragasztóanyagot (cementet) szilícium-dioxid vagy kálcium-magnézium-szilikát helyettesíti. A két professzor a kutatás eredményeire támaszkodva azt feltételezi, hogy a Nagy Piramis mintegy 20 százaléka, tehát külső és belső borítása, valamint felső egy harmada mesterségesen előállított, helyben öntött kövekből készült.

Elméletük szerint az ókori egyiptomiak úgy gondolták, hogy elég a külső, nagy kőtömböket precízen, „betonból öntve” elkészíteni, mert így a beljebb elhelyezett és valóban kőbányákból származó mészkőtömböket nem kell alaposabban megmunkálni. Hufu óriási piramisa tehát tulajdonképpen egy hibrid gúla (szemben az első professzor elméletével, miszerint az egész mesterséges kövekből áll), melynek elkészítéséhez szükség volt ugyan rámpára is, de azt csak az építmény magasságának feléig kellett felhúzni. Nem nehéz belátni, hogy ez mennyivel könnyebb feladatot jelenthetett a munkásoknak.

Ennek az elméletének természetesen ellenzői is akadnak, akik azt állítják, hogy a betonkészítéshez az ókori egyiptomiaknak hatalmas mennyiségű krétára és szénre lett volna szükségük, ami aligha állt rendelkezésükre. A kritikusok másik ellenérve, hogy eddig semmilyen bizonyíték nem került elő arra vonatkozóan, hogy az építőmunkások öntőformákat használtak volna a mesterséges kőtömbök elkészítéséhez. Azt egyébként maguk a kutatók is elismerik, hogy hipotézisük minden kétséget kizáró bizonyításához további kőzetmintákra lenne szükség, ezek beszerzésére azonban jelen pillanatban nincs lehetőségük. Ennek oka, hogy dr. Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hivatal főtitkára és egyben a gízai piramisok ásatási területének igazgatója egyszerűen nem ad rá engedélyt.

Hawass nem csupán valószínűtlennek tartja az öntési feltételezéseit, hanem az általuk felhozott bizonyítékok hitelességét is megkérdőjelezi. Az egyiptomi főrégész azzal érvel, hogy a Nagy Piramist a történelem folyamán már jó néhány alkalommal restaurálták, és ehhez az esetek jelentős részében betont használtak. Hawass szerint a két kutató által vizsgált minták minden bizonnyal az építmény azon részeiből származnak, amelyek korábban felújításon estek át. Persze, ez nyilván csak akkor derülne ki teljes bizonyossággal, ha a kutatók engedélyt kapnának a további vizsgálódásra, de ez valamiért nem áll érdekében az egyiptomi régészeknek. Szakmai féltékenységről van szó? Vagy csak azt szeretnék elkerülni, hogy fény derüljön egy több ezer éves titokra, mert akkor a piramisok veszítenének vonzerejükből? Nem tudni. Bár valószínűleg semmilyen befolyással nincs az elmélet körüli vitákra, mindenesetre érdekes egybeesés, hogy Zahi Hawass éppen Philadelphiában szerezte régészeti diplomáját, pont abban a városban, ahol a másik kutató, aki egyébként egyiptomi származású, jelenleg tanít.

Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Kőzettan-Geokémia Tanszékének vezetője szerint a két kutató elmélete mellett nem lehet egyszerűen elmenni, és azt nem lehet egyszerűen elutasítani, hiszen annak állításait tudományos adatokra támaszkodva fogalmazták meg. A két kutató által publikált kísérleti eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy a kérdéses kőminták mesterséges eredetűek, vélekedik a magyar szakember. „A vizsgált kőanyagokban olyan fázisok jelennek meg, amelyek a természetben nem fordulnak elő, és a bennük található kalcit és dolomit hidratált változata sem ismert természetes képződmény. Ezen felül a szilícium viszonylag nagy mennyisége szintén a minták mesterséges eredetét támasztja alá.” Harangi ugyanakkor arra is rámutat, hogy mint minden tudományos vizsgálat esetében, itt is lényeges tisztázni, hogy valójában honnan származnak a minták, és azok vajon tényleg jól reprezentálják a piramis teljes kőanyagát.