Melyik a legkevésbé ciki munkahely? McDonald’s, gyári munka, takarítás, vagy árufeltöltés?
Milyen irányba menjek el érettségivel? Először itthon csináltam az egyetemet, majd félösztöndíjjal külföldön.
Sajnos mentális betegségek miatt képtelen leszek elvégezni, a család azt mondta nem fizetik tovább úgyhogy “takarodjak” el dolgozni…
(Pedig egy részét én is fizettem magamnak, mert közben vállaltam részmunkaidőben munkát fél évig)
A probléma az hogy nem hiszik el hogy a pánikbetegség meg a depresszió súlyos dolgok és emiatt buktam meg kellett halasztanom, sőt a covid alatt szinte lehetetlen volt online teljesíteni.
Visszaköltöztem vidékre, rászoktam a frontinra, pszichológus nem tudott eddig segíteni.
Mivel a családom is agybeteg, így nem akarom hogy azzal zsaroljanak tovább hogy már fél éve itthon vagyok, mikor ők meg pékségben robotolnak. (Ezt szerettem volna elkerülni hogy nekem is havi 200k-ért kelljen ilyen helyen rabszolgának lennem)
Szóval, aki ilyen helyen dolgozik, melyik a legnehezebb, legcikibb, kezdőnek mit ajánlotok?
Most ott tartok hogy kórházba, pszichiátriára sem tudok befeküdni, mert nincs tb-m…
Az anyám egyébként évek óta azzal szekál, hogy fogadjam el egy gazdag férfi közeledését és nem lesz semmire gondom. De közben azt sem tudja hogy én nem is vonzódom a férfiakhoz, úgyhogy ez kilőve.
A média miatt torzul a fiatalok önképe, egyre több az iskolai zaklatás, a családon belüli erőszak mindig nagy volt és egyre több lesz. Így logikus hogy az önértékelés a béka segge alatt van.
Ha hiszed ha nem pont emiatt sok a szűz, ezt szexuálpszichológusok is elemzik.
Önmagaban a szex nem jó vagy rossz. Mindenkinek van története amit nem ismerünk. Vannak kultúrák ahol 12 évesen már gyereket kell szülni, van aki a társadalmi elvárásoknak akar megfelelni, aki erőszak áldozata, hit is közre játszik, de olyan is van aki 30+osan veszti el és boldog családja lesz.
Minden ember és történet más, attól hogy nem is mered őket meg nekik se jo. Nincs értelme versenyezni, más életével foglalkozni. Semmire nem mész ezzel. Sehol nem lennék én se ha azzal foglalkoztam volna hogy mások mit csinálnak.
Az eredeti kérdéshez visszatérve. Már ott érződik hogy nem akarsz dolgozni mert neked minden ciki. Valahol el kell kezdened. Az egyetlen ami eszembe jut a te helyzetében az a vagyonőri képzés. Sokat lehet vele keresni és kb mindenkit felvesznek aki akar dolgozni. Vannak kerekesszékesek is.
Ha szép életet akarsz magadnak akkor dolgozz meg érte.
"Én meg 3 rokkantra tudok mondani 3000000 egészséges embert aki nincs olyan állapotban mint én."
Nem tudod ki milyen állapotban van. Lehet szépen mosolyog valaki és gazdag, de nem lesz automatikusan egészséges vagy boldog.
Nem látod a ruha alatti sebhelyeket, hogy egész este sír, hogy akkora megfelelési kényszere van hogy tönkre teszi magát, hogy nem tud szórakozni mert mindig befeszül, hogy titokban mindig elvonul mert pánikbeteg, hogy csak gyogyerrel tud aludni de azzal se mindig stb.
Ismerek olyat aki a világ legnyugodtabb és legkedveltebb emebre volt. Egyik nap a mentő vitte be és sose hozták ki a zártosztályról.
Vannak nálad sokkal egészségesebbek és sokkal betegebbek is. Magaddal foglalkozzál ne velük.
Nekem sem volt szép életem, én is küzdök mentális betegségekkel. Itt a hangsúly a "közdök"-ön van. Mert nem fogadtam el, hanem teszek azért hogy jobban legyek.
Ez tényleg nem egy gyerekes verseny. Egyedül magadnál kell jobbnak lenned.
Eddig csak arról írtál milyen rossz minden és mit nem akarsz.
De mit akarsz és hogy szeretnéd elérni?





Régen én is magam után fizettem a tb-t. Nem minden hónapban, de ha tudtam hogy menni fogok valahova akkor befizettem.
A pszichológussal/pszichiáterrel meg lehet beszélni mikor találkoztok és úgy fizeted ki.
Barátnőm is most volt, azt mondta neki a pasi bármi baja van hívja fel az asszisztens és ad időpontot 2 héten belül.
Szabad orvosválasztás van, ha nem szimpi kereshetsz mást.
Az ingyenesen is meg lehet próbálni. Semmibe nem kerül, sok embernek segít. Jobb mintha meg sem próbálod.
105 én ilyenekkel sem vagyok tisztában, mindig is rosszul voltam az életnek a hivatalos részétől, papírok látványtól, ügyintézéstől.
Viszont elvileg ahhoz kellett volna már hogy legyen bejelentett munkám, ami nekem sosem volt.
Mindig is magamnak fizettem a tb-t miután már nem jártam iskolába…
100 sajnos a ki szenved a legtöbbet “versenyen” ott vagyok, de én ezt közben szégyellem.
Csak itt anonim módon vallom be ezt, arccal, névvel sosem vállalnám fel hogy mi a helyzet velem és a családdal
Bár tekintve hogy 2020 eleje óta teljesen el vagyok tunve, meg az a kevés felszínes kapcsolatom is tudhatja hogy már valami gaz van.
Az a legnagyobb probléma, amit már megfejtettem hogy én sosem leszek képes elfogadni a helyzetem, a munkával kapcsolatban meg már meg jobban kétségbe vagyok esve mert tényleg fogalmam sincs hogy a kevés szar lehetőség közül egyàltalan merre kellene elindulnom.
De elfogadni, kibékülni ezzel hogy napi 8-10 órában kell szívnom majd, közben megöregszem, közben egyedül vagyok, én ezt sosem fogom megtenni
És látszik hogy valami nagyon nem stimmel velem, mert most is több millió magyar csinál szar munkát és éli a tipik szar egyszerű életet es elvannak így, nem vergődnek itt mint én es nem akarnak inkább öngyilkosok lenni mint én
Mert én már tényleg az akarok lenni, ennyire meg sosem voltam biztos benne. Főleg így 30 felett munka nélkül.
Eleve a családom sem tudtam soha elfogadni, azt is képtelen vagyok elfogadni hogy az anyám milyen, de ő is tipik egyszerű ember aki elfogadta hogy mivel 16 évesen kibukott a szakközépbol, a melyszegeny családja elküldte szar gyari munkát csinálni es azóta ebben van, évtizedek óta.
Eleve ezt sem bírtam sosem feldolgozni hogy ő ilyen
Mindig is hazudtam róla, volt hogy van dolgokat is külföldön mikor nekem szegezték a kérdést hogy anyukad mit csinál, milyen?
Volt hogy vállalkozónak hazudtam, volt hogy hamis fotót mutattam a “házunkról” … miközben lakótelepi albérletben élt… ez van, ez gyarló dolog, unszimpi, de ilyen vagyok.
Az apámat végképp nem bírom feldolgozni, meg az is csak vmi segedmunkat csinál, de mivel azt gyűlölöm es leszarom hogy mi van vele így őt jobban ki tudom zárni.
Amúgy ha egy nőnek életképtelen es pszichés beteg az apja, aki egész életben a szülei hazaban rohadt,annak a lányától ne várják már el hogy egészséges legyen.
Egy halmozottan beteg családból akik 0 éves korom óta mérgezik egymást pont ilyen beteg elme fog születni mint én.
Tudom hogy ez volt a karmám de akkor sem bírom feldolgozni.
Másrészt azért is lehetek ilyen mert az iskolában gazdag osztálytársaim a minden mellett többek között a pénz miatt is szívattak es folyton beszoltak.
Főleg egy disznó külsejű, szemüveges tipik proli gyerek volt ilyen, akinek a szülei nagyon gazdagok voltak es a fogszabalyzom mellett ez volt a legnagyobb témája hogy neki mennyi pénze van nekem meg nincs….
Sosem fogom elfelejteni.
És persze védekezni nem tudtam mert erre mit lehet mondani?
Pesze közben látom hogy mások hogy élnek. Sajnos mindig is azt akartam es a legrosszabb a családi nyomás hogy férfivel ezt én intézzem el magamnak meg segítsek nekik is.
Emiatt is akartam erőltetni a ismerkedést olyanokkal is akiktől undorodom, ennek meg is van a böjtje mert undorom minden érintéstől, beprobalkozastol amit férfiaktól kaptam… a xanax meg előhozta ptsd formájában.
Nulla jovokepem van, 10+ éve pánik közben csak attól rettegtem hogy mikor fogok BB évi sorsára jutni.
Látod olyan is van aki nyugodt es közben elviszik a pszichiátriára es tobbe nem jön ki. Hat akkor én mit szóljak?!!
Pont ettől rettegek a legjobban.
Most is hajnali 4 van es alvás helyett itt vagyok ilyen dolgokkal a fejemben.
Nincs már ebből kiút.
Én igen elismerem es tudok róla hogy van bennem nárcizmus, mint minimum 3-4 csaladtagomban.
A sportolókat meg hagyjuk is, ott inkább a férfiakat irigylem akik az élen vannak, bár közben sikeresen találok köztük olyat akibe pár hétig “szerelmes leszek” de amellett hogy sokat kellett edzeniuk akkor is most a világ csúcsán vannak főleg is az olimpia után, van amelyik már milliárdos pl a francia 4 aranyos, jól nez ki, egezseges ismert, pár nap alatt ünnepelt sztár lett. Ilyen amikor vki pénzes stabil jó családból származik.
Most abszolút a vágyam tárgyát képezi de közben hulla irigy vagyok rá.
Csak férfiakkal kapcsolatban mindig mérsékelt az irigységem mert nyilván a női testem sosem adnám fel még a legszerencsésebb férfi életért cserébe sem.
Ezért szeretek ebbe menekülni hogy ismert férfiakra rákattanok és a gyönyörű sikeres nők látványát kerülöm mert nem bírom elviselni az irigységet.
Tényleg nem lehet veled kezdeni semmit mert nem akarod.
Nagyon nárciztikus vagy, az egód akkora hogy inkább szenvedsz és hazudsz minthogy keress egy szakembert majd egy munkát.
Mindenkit hibáztatsz a saját kudarcaidért karma, szüleid, gazdag gyerekek. Ez a te életed, te döntöd el hogy reagálsz a dolgokra.
Nem várja el senki tőled hogy egészeséges legyél, de azt igen hogy tegyel azért hogy jobb legyen.
"Látod olyan is van aki nyugodt es közben elviszik a pszichiátriára es tobbe nem jön ki. Hat akkor én mit szóljak?!!
Pont ettől rettegek a legjobban"
Nem volt nyugodt, csak annak tűnt. Ezt a példát azért hoztam fel mert irigykedsz másra hogy milyen gazdag, bolodog, sikeres stb. Közben nem ismered egyáltalán, nem tudod mit érez.
"Ilyen amikor vki pénzes stabil jó családból származik."
Pont erre gondolok. Te ennyit látsz és az érmeket. Ez nem azt jelenti hogy boldog mert mosolyog. Te csak a felszínt látod mert azt akarod. Már a sokadik kommentben erősködsz hogy te szenvedsz a legjobban. Nem te vagy a világ közepe. Ha a nárciumust kezeltednéd erre is rájönnél.
Tényleg jól jönne neked egy kis önkénteskedés beteg embereknél, akkor lehet látnád ezt.
Ha akarnád menne, de nem akarod.
Voltam pszichiátrián 4 hetes terápián. Az orvosom utalt be.
Az volt az első kérdés hogy akarom e? Ha nem akkor mindegy mennyi ideig vagyok itt nem lesz változás.
Neked most 4 választásod van.
1. Vagy igénybe veszed az ingyenes lelkisegély szolgálatot és mindenről beszámolsz, arról is hogy nem tudsz dolgozni és segítenek. Több ember van, több emberrel tudsz beszélni. Lehet nem működik nálad, de ez valami. Elsőre nem szabad feladni.
2. Fizeted magad után a tb-t és így mész orvoshoz. Minimum 1-2 havit össze tudsz spórolni, az elég a terápiára akivel már nagy változást lehet elérni.
3. Keresel egy munkát ami a te helyzetében is ideális. Vagy gyárban könnyű fizikai munka vagy vagyonőr/teremőr. Esetleg valami könnyű ami a környéken van. Ehhez tudomásul kell venned azt hogy ha változást akarsz akkor el kell indulnod valahol. A környezetváltozás egyébként is jót tesz, mozognod kell.
4. Nem csinálsz semmit. Folytatod a felelőséghárítást, ujjal mutogatsz mindenkire és egyre rosszabb lesz a helyzet.
Egyedül csak a te döntésed.
Sok sikert hozzá, én is búcsúzom. Remélem jól döntesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!