Úristen!Hogy tudtok vidéken élni? Brrrr..(bővebben lent)

Ha nem vagy troll, akkor két dolgot feltételezek. Vagy nagyon fiatal vagy még, vagy pedig azok táborát erősíted, akikről egy hírhedt mém terjedt el az interneten, melyben azokat figurázák ki, akik Budapesten élve Budapestet a világnak képzelik, s ami meg közbeveszi a fővárost az a susnyás, kietlen puszta, és persze a fekete vidék, amely magában foglalja Mordort, ahol a filmben is látott egy gyűrű készült.... Ha tippelnem kellene, én utóbbira fogadnék.

Mint mondtam mindennek van előnye, hátránya. És ezt mondom úgy, hogy tavaly költöztem fel a fővárosba, habár első körben a családi problémák miatt döntöttem a költözés mellett, másodkörben pedig a munkahelyváltás csak így jöhetett volna össze. Ha meglett volna a létbiztonságom valószínűleg nem költöztem volna, mert az nekem többet ér mindennél. Mert annak ellenére, hogy szeretem a fővárost, nem élek rózsazsín ködben. Elismerem a hátrányait, s nem próbálom senkinek kimosni a fejét.

Amiről itt mekegsz, annak javarésze marhaság.

Egyrészről a világban minden összekapcsolódik. A vidékre is szükség van. Hiszen, ha nem lenne vidék, akkor hogy% tudnál étterembe járni? Hogy lenne előállítva az étel, amit megeszel? Mert, ha nem lennének krumpliföldek, hatalmas búzatábla bizony nem ehetnél sült krumplit, vagy minden reggel friss pékterméket. Másfelől, ha mindenki úgy gondolkozna, mint te, akkor a főváros tízmillió ember városa lenne. Nem tudnál mozdulni, elmenni sétálni, telítődne minden és nyomorban élne az emberek 90%-a.

A társkeresés pedig ember és személyiségfüggő elsősorban, és a felszínes világban fontos, hogy hogyan nézel ki. Élhetsz a fővárosban, ha közben meg egy tesco-s szatyor kell a fejedre. Maximum nagyobb lesz a választék, hogy hasonlót találsz, aki rád fanyalodik, hogy végre neki is legyen a napi patron elsütés. Kisebb városokban valószínűleg tartósabbak a kapcsolatok, mert ott kevesebb az ember, és nincs meg az a fajta viselkedés, hogy "jajj, juli nem úgy nézett rám, ahogy akartam, de nem érdekel, leugrom xy helyre, mert oda járnak a lányok bulizni, és nekik jobb a seggük".

Az internet térhódításával pedig sokkal előnyösebb helyzetbe kerültek az emberek. És ezt mondom úgy, hogy megyeszékhelyen éltem, és onnan költöztem fel. Soha nem szerettem a kocsmákat, discokat, így a társkeresés nagyon nehezen ment, és menne is itt fent. De az internettel könnyebben tudsz kapcsolatot teremteni, és életed szerelmét valószínűleg nem úgy fogod megismerni, hogy első emléked az róla, hogy a hányásában fekszik.

A szex pedig nem lakhely függő. A mai világban az internetnek hála elég csak felmenni egy társkeresőre, és máris akad partner. Függetlenül kinek mi a véleménye róla, mikor még otthon éltem és szakítottam, s nem akartam kapcsolatba belemenni nekem is jött össze egy éjszakás kaland így.

Ha valakinek van valamilyen komplexusa, vagy zárkózott, esetleg gátlásos az Pesten is az lesz. Talán itt nehezebb, mert sokkal több ember van, ezért az ismerkedés egy része hasonlíthat a húspiachoz.

Ha a földön jársz, nincsenek az egekben az elvárásaid, s legalább átlagos a kinézeted, akkor könnyen találhatsz magad mellé bárkit. Akár falun is már, mert elég hozzá egy okostelefon. Egyik falun élő ismerősöm társkeresőn ismerkedett meg egy lánnyal, akivel azóta már össze is házasodott.

Mindenhol előítéletesek az emberek, csak a fővárosban a létszám miatt az emberek ignorálják egymást. Amit részben én szeretek, bár tény, hogy én átlagosan nézek ki, tehát kisebb közösségben sem néznének ki. Az más kérdés, hogy ha falun, vagy egy kisebb városban rosszul leszel tíz emberből nyolcan sietnek segíteni, vagy megkérdezik rosszul vagy-e, addig a fővárosban tízből nyolcan átlépnek rajtad. Hány olyan volt itt is, hogy valaki rosszul lett, s megbélyegezték, hogy részeg, aztán ott feküdt fél vagy akár egy napig, mire valaki segített, vagy segítséget kért. És hány volt, hogy mire megérkeztek a mentők már csak a halál állapotát tudták megállapítani.

A fene nagy szabadságnak is van ám hátránya. Főleg akkor, amikor berúgnak az emberek, mert úgy érzik, itt szabadok. Azt sem tudják hogy hol vannak, s minden össze van húgyozva, hányva, sz*rva. Ez főleg a belvárosra igaz, s mivel általában délutános vagyok tudnék mesélni milyen az, amikor a 4-es,6-os vonalán sétálsz péntek, szombat este 22-23 óra magasságában.

Nem tudhatod kiben mi rejtőzik, lehet valakinek elég egy pohár alkohol, és akár a torkod is elvághatja, ha rosszul nézel rá. Ez emberi tulajdonság, ami mindenhol előfordul. Nyilván a fővárosban jobban, mert itt több az ember.

Ezeket a sorokat pedig úgy írom, hogy megfordultam sok helyen, éltem sok helyen.

Szerintem élj, ahogy szeretnél, és fogadd el, hogy másnak más tetszik, más jön be.

Olyan "gyönyörű" az utolsó hozzászólásod, kérdező!

Kb. úgy fested le a helyzetet, mintha ha a vidéken marad valaki, akkor csak nyomor és keserűség vár rá, ha pedig a fővárosba költözik, akkor eljuthat életében a mennyországba.

A fővárosban is lehet hitelt felvenni, vagy belefutni "rabszolga munkába", amelybe beletemetkezik az illeti, mert félti a megélhetését, és emiatt nem mer váltani. Csak ebben a gondolatmenetben az a bukkanó, hogy a (most már a koronavírus miatt egykorinak számító) fővárosi bérből egy albérletet egyedül bérelni nem tudsz,mert vagy nyomorgsz, vagy elviszi a fizetésed javar részét, és nem tudsz spórolni. Lakás, vagy ház vásárlás már konkrétan a csodafaktor, mert ilyen lakásárak mellett maximum az tud vásárolni, aki gazdad, vagy több, mint fél millió forintos havi fizetéssel hitelt tud igényelni.

Tehát mint mondtam: mindennek van előnye, és hátránya. Lépj már ki az álomvilágodból.

75 Meg mindig jobb alberletet fizetni egy eleten at egy normalis varosban, mint venni egy sajat hazat valami tehenszaros mellekutcaban, a kocsma mellett, ahol egesz ejjel hallgatos a Joska meg a Karesz dalolasat. Harcolni a bekoltozo egerekkel, pokokkal, nyestekkel, kigyokkal, a szomszed beszoko kutyajaval, levegot venni nem birsz a sok onjelolt allattenyesztotol, reggel nem birsz aludni a flextol es a funyirastol, programlehetoseg nincsen semmi 65 km-es korzetben, esetleg neha 1-1 falunap Notar Maryval vagy Pataky Attilaval, haaaaaat en inkabb valasztanam az albit, meg ha csak 10 ezer forintom marad minden szamla (+kaja) kifizetese utan arra, hogy eljek, itt legalabb tudok, ha megunom a munkamat, egy het alatt talalok masikat (a rettegoket sosem ertettem, akarhanyszor uj munkahelyet akartam keresni, gyakorlatilag ket het alatt talaltam mindig, videken, na ott tenyleg lehet parazni es megprobalni elviselni az aktualis munkahelyet akkor is, ha egy rakas szar), reggel nyugodtan tudok aludni, nincs semmifele zaj (ha szarok a szomszedok, albit valtasz), nincsen budos, mindenhova eljutsz hamar (kocsival es tomegkozlekedessel is, ki melyiket preferalja), nem hat varossal arrebb kell bevasarolni jarni, stb.

Megjegyzem, kertes hazakat a kulvarosi reszeken is szoktak kiadni alberletbe, ha valaki esetleg kertre vagyna, szoval az sem lehet kifogas.

Teljesen megértelek, kérdező, csak a vidéki élet annyival megerőltetőbb, mint a pesti belváros :( Eddig ezeket tapasztaltam:

- Vennem kellett egy kakast, hogy reggel ébresszen. Pesten időben felkeltett, hogy az alattunk lévő kisboltba hajnalban hozták az árut.

- El kell vinnem a felgyülemlő aprópénzt berollnizva a postára beváltani. Pesten elég volt végigmennem a Blahán, mindig van pár barátságos ember, aki "nincs apród, tesó?" felkiáltással elkéri.

- A cigire is könnyebb rászokni, ha látod, hogy elő tudod venni anélkül, hogy öten lejmolnának :(

- El kell szállíttatnom a műszaki eszközöket, mielőtt újat veszek. Pesten megszoktam, hogy időnként maguktól jönnek érte, igaz, a zárat ilyenkor feltörik.

- Annyi hülye tévéműsort nézek, amióta mindent hallok belőle és nem megy el az ablak alatt kétpercenként a villamos, hogy értelmes dolgokra kevesebb az időm.