Akik szegények miért nem törekszenek arra, hogy jobb legyen az anyagi helyzetük?

Nem mindenkinek vannak opciói. Főleg ha falura születik szegény családba, nyilván nem egy szuper versenyistálló suliba fog járni, nem fogja senki sem a kezét, hogy interneten mégis hogy tudja magát képezni, autó nélkül valszeg a szomszéd faluba sem tud kimenni, hogy "világot lásson" mondjuk tinédzser korában. Az ilyeneknek sajnos a sori munka gyakran a megváltás a közmunkához meg a munkanélküliséghez képest.

Az más kérdés, hogy van olyan is, akinek lehetne lehetősége, de lusta hozzá.

Akkor kérdező te miért nem vagy az ország leggazdagabb embere??😅

Miért nem képzed,önfejleszted magadat addig amíg ezt el nem èred?

Ezek szerint tudsz mindent,hogy mit, hogyan kell...

Te hülye vagy, kérdező?

Azért dolgoznak 3 műszakban gyárban, mert oda veszik fel őket és megélni muszáj.

Drágám, te nem nagyon léptél még ki a saját mikrokörnyezetedből.

A szegénység eleve onnan indul, hogy, ha már a szüleid nem értelmiségiek, akkor már nehezebb kitörnöd.

Tudod ha valaki, 3-4-5 gyerekes családba, születik, ahol a, szülők minimálbéresek aligha fog tudni egyetemre menni.

Persze, munka mellett is lehet egyetemre járni, de milyenre?

Büfészakkal nem fog milliókat keresni.

Amivel később jól lehet keresni, jogász, orvos, mérnök, ezek komoly időt kívánnak.

Tehát eleve rendezett családi háttér kell.

Diákhitelt felvenni azért, hogy mondjuk valami kommunikációs szakra menjen, nem éri meg.

Persze lehet 2 munkahelyen is dolgozni, de az milyen élet?

40 évesen meglehet halni.

Meg van, aki 1 munkahelyen sem bír, mert beteg, pl szorongásos, idegrenszeri zavarok, vagy fizikai betegség, aki szegénységben nőtt fel, azoknál ez gyakoribb.

A problémamegoldás az lenne, ha az ilyen nyomorult emberek inkább nem szaporodnának, de a kormány erősen propagálja gyerekvállalást, neki mindegy ha 40 évesen meghal valaki, addig is dolgozott éhbérért valami gyárban.

Az a szomorú, hogy sokak sorsa már akkor eldől mikor megszületik, lehet te ezt nem érted, mert nem fogod fel, hogy mennyire sokat számít a személyiség kislakulásában hová kerülsz.

Van, aki 20 évesen céltudatos, szülők által kikupált, életre nevelt gyerek, más meg 30 évesen pszichológushoz jár, hogy feldolgozza a szülők és a társadalom által okozott bántalmazás traumáit.

Egyébként annyira könnyü ezt leírni, hogy az enber tanuljon, fejlődjön, de alapból nincs olyan hú de sok jól fizető munkahely Magyarországon, amennyien törekednének a jobbra.

Én csóró, bántalmazó családból jöttem, 18 évesen menekülnöm kellett alberleti szobába érettsegi utan. Minden sz*r minimálbéres műszakos munkát és plusz munkát elvállaltam nő létemre, hogy megéljek (és ez y válság idején volt, mikor alig volt munka), közben csináltam egy közgáz szakot levelezőn, mert ez fért bele a tudásomba, diákhitelt így is fel kellett vennem hozzá, mert nem volt akkor ingyenes szak levelezőn.

Szóval évekig éheztem, nyomorogtam, kidolgoztam a belem, csak hogy kajám legyen. Mellette nyelveket tanultam otthon. Aztán összejóttünk a férjemmel es a sz*r magyaroszagi helyzetet tekimtve kimentúnk külföldre, ott megint évekig dolgoztunk két mumkahelyen, gyárban (mert oda vettek csak fel külföldiként), heti 6 napban toltuk.

Utáma hazajöttünk, mert jo sok pénzt összespórolva tudtunk ingatlant venni, mivel volt végre diplomám es nyelvtudásom, felvettek egy normális irodai munkára egy kisebb céghez. Gondoltam, végre van normális munkám, elég stresszes volt a maximalists főnök miatt, de jobb, mint a gyári munka. Aztán született két gyerekem, de a céget tönkrevágta a Covid, így megszűnt és most lassan lejár a gyedem és nincs hova visszamenjek dolgozni.

Na most, szerinted mennyi jól fizető munkalehetőség van ket kisgyerekes anyhkáknak? Meg nélkül sem. Nézem, nézem az álláshirdeteseket es úgy kvázi alig van munka meghirdetve, arra meg gondolom ugrik 100 másik gyerek nélküli.

Hidd el sokszor gondolkodom, mit rontottam el. Az elmúlt 15 éven arról szólt, hogy tanulok, dolgozok, fejlödni akarok, de minek? Nincs is normalis munka, hiába az igyekezet.