Akik azt állítják, hogy zenei ízlés alapján nem lehet megállapítani semmit egy ember személyiségéről, ezért ezt nem kellene figyelembe venni barátkozásnál/társkeresésnél, azok ezt komolyan gondolják?

Nem szoktam youtube-ozni, mint mondottam diszkográfiákat hallgatok végig, aztán kiválogatom, mi az, ami igazán tetszik, és aztán azokat szoktam hallgatni. És igen, van semmitmondó zene, csak azt mondtam, hogy ebből azért részletes személyiségrajzot elég nehéz összehozni, pláne, hogy vannak, akiknek elég összetett a zenei ízlésük. És mint említettem, én inkább hangulathoz tudom kötni, például egyik depressziós korszakomban rákaptam az Evanescence-re, de mondjuk azóta is elő szoktam venni, mert meg is szerettem a zenéjüket, nem tudom, őket ismered-e?

Mindenesetre csak egy számot nem tudok írni, pláne, hogy nem tudom a punkosabb stílust kedveled vagy inkább a metálmelódákat, ezért írok többet is.

Freak Out

He Wasnt

I Always Get What I Want

Im With You

Keep Holding On

Losing Grip

Mobile

Nobodys Home

Unwanted

Forgotten

When Your Gone

Mondjuk ezeket hallgasd meg, de nem garancia, hogy tetszeni fog, mert lehet nem a te ízlésed, de az biztos, hogy ezek nem hasonlíthatóak az újabb tucat popszámaihoz.

Hát nekem az nem jelent semmit, ha nem vagy elragadtatva tőle, én szeretem hallgatni és nyugodt lehetsz, nem azért mert mások hallgatják, a környezetemben vagy az újabb számait szeretik vagy egyiket se. :D

És nem mondom, hogy te kevesebb vagy azáltal, hogy nem szereted azokat a zenéket(vagy nem ismered, amiket én), más az ízlésünk ennyi.

És ne hidd, hogy attól meg fognak változni a sablon pop zene hallgatók, akiknek a zenéjét fikázod, inkább finoman hárítsd el, hogy nem a stílusod. Hidd el, tapasztalatból beszélek! Például én sörforradalmár vagyok, így nagyrészt csak kézműves söröket iszom, és hát egyszer vendégségben Heinekennel kínáltak, én meg mondtam, hogy ilyen silány minőségű tömegterméket nem iszom. Erre felháborodtak, én pedig tartottam nekik egy szép kis előadást a sörökről, aztán egy pöppet megsértődtek, én meg rájöttem, hogy ezt azért nem kellett volna, jobb lett volna tapintatosan közölni, hogy én nem szeretem a Heinekent.

Ezek pedig a tipikus sznobfilmek.

Mondom, mindenevő vagyok, film, zene, könyvek terén, de mindig gyanúsan nézek arra, aki valamire finnyázik, mert az biztos valami kultúrsznob.

És én ezt úgy mondom, hogy minden filmet imádok, The Godfather, Reservoir Dogs, Bridget Jones's Diary, Groundhog Day, Some Like It Hot, The Avengers.

De így színes a világ, kellenek olyan emberek is, akik lenéznek másokat.

És igaza volt valakinek, ez pont ugyanaz, mint a kaja. Mert senki nem választja meg, hogy szereti-e a tökfőzeléket vagy a Back to the Future-t, nem tudatos döntés. Tetszik, ízlik, élvezem.

Az első kettőt szeretem, nagyon jó filmek, a másik hármat nem láttam, az utolsó az egyik kedvenc söröm neve. :D

Én leginkább azokat a filmeket szeretem, amelyek ugyan nem művészfilmek, de van mondanivalójuk, ami nem lerágott csont, ugyanakkor klisék nélkül szórakoztatnak, és érdekesek a karakterek. Jelen állás szerint ezt a vonalat Christopher Nolan képviseli, tőle is ha egyet ki kéne emelni, akkor az A tökéletes trükk lenne. De ha rendezőknél maradunk, Clint Eastwood rendezései is nagyon jók, például Gran Torino vagy a Nincs bocsánat.

De szeretem a régi spagetti western-eket, azok közül is kedvenc A jó a rossz és a csúf. Meg persze sci-fik is jöhetnek, néhány általam kedvelt: Különvélemény, Terminátor 2 Skynet Edition, Mátrix, és A sziget(bár maga a film annyira nem nagy szám, de az ötlet tetszik)

Thrillerek is jöhetnek, például A bárányok hallgatnak és a Hannibal(ezekből a könyvek is nagyon jók!), de a mondanivalója miatt a Hetedik is, és talán thriller még a Harcosok Klubja, ha meg röhögni akarok egyet, akkor a Kelly Hőseit... és még lehetne sorolni, de több most nem jut eszembe. :D