Nek.tek hogyan sikerült elfogadnotok, hogy bármennyire is szépítjük, végérvényben rabszolgák vagytok?

"Elmagyaráznád, hol van 8 órás munkarend?"

A legtöbb helyen.

"plusz utazás"

Szabad mozgás van, nem vagy helyhez kötve sem.

"Plusz házimunka ugye"

Ami szintén nagyságrendekkel könnyebb és gyorsabb, mint valaha, plusz kizárólag a saját igényeid alakítják a mennyiségét.

"Évezredekig egész nap mozogtak az emberek"

Igen, mivel rá voltak szorulva hogy látástól vakulásig menjenek a napi betevő után. Te nem vagy ilyesmire rászorulva, ezzel megintcsak magadat cáfoltad.

Akkor előtted a pálya!

Költözz ki akárhova egy hektár földre, és élj meg belőle!

Ezt még itt is megteheted, sok faluban bagóért kapsz földet.

Ja, hogy az már nem megy, mert úgy nagyjából az élet minden területén sokkal rosszabb lenne, mint most, és még sokkal több munka is, plusz a nyugdíj is ugrana? 50 évesen már olyan lestrapált lennél, hogy a halált kívánnád?

Hát: valamit valamiért.

61

Én ma reggel 8-tól este fél 9-ig dolgoztam voltaképpen. Egészségtelen, lélektelen körülmények között. (Nem a munkahely miatt, az modern iroda, hanem a mai világ undormánysága miatt.)

Ahelyett, hogy holnaptól mindenből 50 évig jó és javítható dolgokat gyártanának, a maradék embert meg kiküldenék termelni magának, kis alapbérért, emberi körülmények között.

De majd ha nem visz most el a III. Világháború, akkor tapasztalni fogjátok.

"Én ma reggel 8-tól este fél 9-ig dolgoztam voltaképpen"

Az előbb még azt írtad hogy délután tanultál meg sportoltál. Mostmár azt hazudod hogy egész nap dolgoztál?

"Ahelyett, hogy holnaptól mindenből 50 évig jó és javítható dolgokat gyártanának, a maradék embert meg kiküldenék termelni magának, kis alapbérért, emberi körülmények között."

Senki nem tiltja ezt senkinek, neked sem.

Ki fizetne neked alapbért, miből, és miért, ha magadnak termelnél?

Ha pedig utálod a munkádat, arról valószínűleg nem munkád tehet. Akkor váltsál. Ha nem tudsz váltani, akkor tanulj előbb.

Nem érdekel a nyígásod. Ha idáig nem tanultál jól, az a te hibád.

Ha rossz munkád van, akkor valószínűleg nem tanultál jól.

A tanulás és a sport mi, ha nem munka, ha nem robotolás? Mert nem is kellemes pihenés.

Nem rajtam múlik, hogy 50 évig jó mosógépet, autót, mosogatógépet gyártsanak és visszafogják ezt az észveszejtő fogyasztást.

Majd meglátod, már ha mégse tör ki most a világháború.

"A tanulás és a sport mi, ha nem munka"

Mi lenne? Tanulás és sport.

"Nem rajtam múlik, hogy 50 évig jó mosógépet, autót, mosogatógépet gyártsanak és visszafogják ezt az észveszejtő fogyasztást."

Hogy te mit termelsz saját magadnak és mennyit fogyasztasz, az rajtad múlik. Ha másokkal akarsz megtermeltetni dolgokat, akkor ennek ellenértékét neked kell kitermelned értelemszerűen, erről szól a munka.

Látom, a terelés megy.

Szóval akkor miért is nem mész ki egy földre, megtermelni magadnak a dolgokat?

Ahogy az ükapád csinálta.

Annyi pénzed van, hogy AKÁRHOL kihasíts magadnak egy kis földet, vegyél valami kezdő készletet, aztán dolgozz.

Senki nem lenne fölötted, csak az Úristen.

De hamar meghalnál, te is tudod. És addig is nyomorult életed lenne, a te munkastílusoddal és problémamegoldó képességeddel.

Visszakanyarodva alapvetően két lehetőség van:

Megsütöd a kenyered a magad őrölte búzádból. Megfőzöd magadnak a lekvárt, kevergetve a magad faragta fakanállal, a magad égette cserépedényben. Megvarrod magadnak a ruhát a magad szőtte anyagból, amit a magad lenjéből készítettél. Mosod a ruhádat a magad vájta teknőjében, a magad által ásott kút vizében. Kikapcsolod a tévét, televíziót, internetet, és lefekszel mikor sötét lesz. Ekkor tényleg nem szorulsz a civilizáció vívmányaira, nem kell másnak dolgoznod. Nem is kapsz ugyan pénzt, de nem is lesz rá szükséged. És lakatlan sziget sem kell hozzá, tényleg pár százezerért meg tudsz venni egy akkora földterületet, amin megterem az, amire szükséged van. Ha most eladod a telefonod, számítógéped, tévéd, mosógéped, akkor lehet össze is jön rá a pénz. Hiszen ha „szabad” akarsz lenni, akkor nem függhetsz holmi áramtól, internetszolgáltatástól és hasonlóktól, hiszen azt aligha fogod magad előteremteni kvázi a semmiből.

Persze nem lesz leányálom, ha mindent magadnak kell előteremtened, akkor tényleg látástól vakulásig fogsz dolgozni. Nyolc órát maximum télen és csak szükségből, nyáron inkább 12–16 órát. Ugyanúgy stresszelni fogsz, maximum más dolgokon. Ez sem lesz egy hű, de egészséges élet. Mozogni ugyan fogsz, de az sem lesz ideális mozgás, mindenféle ízületi problémákhoz fog vezetni.

De amúgy nem is kell egyből fejest ugrani a kútba, kipróbálhatod, hogy milyen ezt vagy azt a magad erejéből előállítani. Mondjuk milyen hideg vízben fürödni, vagy milyen módon tudod felmelegíteni a vizet gáz és villany használata nélkül. Vagy milyen magadnak gyúrni a tésztát. Vagy milyen áram használata nélkül mosni. Valószínűleg nem fog tetszeni. Nem véletlen, hogy az embereknek csak kis része próbálja meg magát ebben vagy abban, de ők sem így élnek a hétköznapokban. Sokan meg valamiféle naiv romantikával álmodoznak erről az életről, csak éppen összetörnek, ha csak egy kicsit is ki kell lépniük a komfortzónájukból.

~ ~ ~

De már az ókorban is rájöttek az emberek, hogy ez így, hogy mindenkinek mindent magának kell előteremtenie, ez így baromira nem hatékony. Az egyiknek nem volt túl jó kézügyessége az edénykészítésben, viszont szívesen tartott több tyúkot, mint amire szüksége volt. A másik meg nem szívesen bajlódott a tyúkokkal, viszont szívesen készített több edényt, mint amire szüksége volt. Ha egymásra találtak, akkor örültek, mindegyiküknek lett edénye is, tyúkja vagy tojása is, de csak az egyiket kellett magának, meg egy valamennyit másnak is előteremtenie.

Persze hamar rájöttek, hogy ez is macerás így, mert aki edényt készített, annak pont nem tojásra, hanem búzára lett volna szüksége, akinek meg éppen tojás kellett, az meg nem edényt tudott felajánlani, hanem lenvásznat. És itt jött be a pénz, ami univerzális csereeszköz, a tojásért pénzt kaptál, a pénzért meg másvalakinél meg tudtad venni az edényt, nem kellett, hogy pont olyan embert találj, akinek a kereslete is, kínálata is passzolt a tiedhez.

És így élsz most is. Nem magad gyártod le a mosógépedet, hanem más csinálja helyetted, te csak elcseréled pénzre. Nem magad őrlöd a lisztet, más csinálja helyetted, te csak elcseréled pénzre. Nem magad termeled az áramot, más csinálja helyetted, te csak elcseréled pénzre. A pénzed meg onnan van, hogy valami olyasmit csinálsz, amit nem magadnak csinálsz, de amit más szívesen elcserél pénzre. Ha cégnél dolgozol, akkor a cég közvetítésével, de ugyanez történik. Amúgy a cég is levesz a válladról egy csomó terhet, az is a munkamegosztásról szól. Te gyártod mondjuk a csavarokat, de nem neked kell foglalkozni azzal, hogy ki mennyiért fogja megvenni, és hogy jut el hozzá. Terméket gyártasz, szolgáltatást nyújtasz másoknak, cserébe pénz kapsz, amiért cserébe olyan termékeket és szolgáltatásokat kapsz, amit nem magadnak teremtettél meg, más csinálja helyetted. Mindez sokkal-sokkal hatékonyabb, összességében sokkal kevesebb munkára van szükség a társadalom egészétől, így tőled is, mintha mindenki a maga igényeit elégíti ki, de azt minden területen. Ha így tekintesz a munkára, akkor nem azt fogod érezni, hogy valami terhes, számodra nem szükséges dolgot muszájból csinálsz, hanem úgy fogod látni, hogy éppen most termeled meg a holnapi ebéd hozzávalóit, délután meg meg fogod termelni az új cipőd x-ed részét.

De ha ez így mégsem tetszik, ha továbbra is nyavalyognál, hogy ó, hát a szabadidőd rovására kellett lemenned futni, akkor továbbra is ott van az a lehetőség, amit a válaszom elején írtam. Ott nem lesz gond a szabadidőd beosztásával, mert nem nagyon lesz. Más út nincs. Nincs ingyen kenyér. Az ingyen kenyér illúziója csak addig létezik, amíg gyerek valaki, és azt hiszi, hogy ingyen van az, amit a szülei teremtenek elő.

Én pont azért szenvedek, mert tudom, hogy nem maradnék életben egyedül az évezredes, természetes életmóddal.

De ha azt mondaná a világ, hogy oké, lelassítjuk a világgazdaságot, hogy megmentsük az emberiséget, és kiesett munkavállalók menjenek önellátni, már akkora hányadban, amennyiben tudnak, a többiben alapbért kapnak, akkor elsők között mennék.

Jelenleg a túl gyors ütemű termeléssel, szállítással, fogyasztással magunk alatt vágjuk a fát, mialatt nevetséges, hogy az élelmiszertermelés is központosított (a kertesházak kertjei meg üresen állnak és sok faluban egy disznót sem szabad tartani).

Ha a szabadidőm rovására órákra kell járnom, beadandót csinálni, zárthelyire tanulni és sportolni, akkor nem volt szabadidőm. Mellesleg nincs olyan sport, ami tényleg jót tenne, a természetes fizikai munkánál nincs jobb és jobban erősítő valami.