Canon EOS 2000-nél van jobb fényképező 200e Ft-ig?

@67:

'Eléggé lenéző, hogy azt hiszed, nem tudom megválaszolni ezeket a kérdéseket, de oké."

Egyáltalán nem. Nem feltétlen kell tudni ezen dolgok fizikai jelentését, meg minden hülye szabványt ahhoz, hogy valaki akármilyen jó fotós legyen. Igazából pont ez a lényege az egésznek, amiért felhoztam.

Pl:

"A rekeszérték a nyílás méretének mértékegysége, amit - ha jól tudom, de mindjárt utána nézek - a gyújtótávolságból és a nyílás méretéből lehet kiszámolni. "

Látod, egy ilyen alap dolog, mint a rekeszérték, és nem tudod fejből a fizikai jelentését. Nincs meg, hogy pl mit jelent egy F/2,8. Oké, természetesen ér utánanézni, kivárom, de itt már látható, hogy nem kell ezeket a dolgokat tudni ahhoz, hogy fotózzunk. Egyébként utananézéssel is 90% feletti eséllyel téves definíciót fogsz írni. És mégis bármilyen jól fotózhatsz.

"Minél kisebb ez az f (vagy t) érték, annál tágabbra van nyitva a rekesz"

Valószínűleg az f és t érték közötti különbség fizikai magyarázata sincs meg. Lehet egy objektívnek kisebb a t értéke, mint egy másik objektívnek, miközben nincs tágabbra nyitva a rekesze.

"és annál kevesebb a mélységélessék"

Szintúgy, a mélységélességet kizárólag az f érték fogja mutatni, nem a t. Egy példa: van egy objektíved, az egyikre az van ráírva, hogy 50mm T/1.3 , meg egy másikra 50mm T/1.5, ebből nem tudod megállapítani, melyikkel tudsz elérni kisebb mélységélességet fullra nyitva. Ha az van rájuk írva, hogy F/1.2 és F/1.4, abból már meg tudod mondani.

"Például a 3.5-ös f-stop kétszer annyi fényt enged be, mint az 5.6-os f-stop"

Nem. A 4-es enged be kétszer annyit, mint az 5.6. Mondjuk ezt pl pont nem árt tudni a gyakorlatban is, hogy tudjuk magunk játszani a beállításokkal.

"Az ISO a szenzor (vagy film) ún. érzékenysége, minél nagyobb az ISO annál érzékenyebb a szenzor a fényre, de így a zajt is felerősíti."

Teljesen rossz, téves megfogalmazás digitális képérzékelő esetén, ugyanakkor teljesen általános, és a gyakorlatban, valós fotózáshoz teljesen jól használható. A szenzor nem lesz érzékenyebb a fényre az ISO növelésével, a szenzor érzékenysége egy fix érték, amit a beeső foton/konvertált elektron arány ad meg, és amit kvantum-hatékonyságnak nevezünk. Az ISO növelésével valahol a képfeldolgozási láncban történik egy erősítés - hogy hol, az függ az adott géptől, de semmiképp nem a szenzor érzékenysége nő. Mivel azonban vizuálisan jól kezelhető az általad említett téves elképzelés is, sőt, kvantitatíve is jól használható és lehet számolgatni vele, bármennyire jól fotózhatsz és ellehetsz ezzel a definícióval.

De egyébként olyasmire gondoltam, amikor kértelek, hogy válaszold meg ezt az ISO-s kérdést, hogy elkezdesz beszélni a szabványokról, még.ha a számukat nem is tudod (fejből én sem) arról, hogy fekete fehér és színes filmre más szabványok voltak érvényesek, de digitálisra egyik sem használható, arról, hogy digitálisra 2006-ban megalkotott, majd legutóbb 2019-ben módosított ISO szabványokat alkalmazunk JPG-re és kizárólag JPG-re, de ott is beszélhetünk SOS azaz Standard Output Sensitivity ISO-ról, meg REI azaz Recommended Exposure Index ISO-ról. Adsz definíciót a SOS és a REI számolására is, felhívod a figyelmet a REI ad-hoc jellegére, esetleg akár extraként elmondod, mely márkák használják az SOS és melyek a REI ISO-t, stb stb... Szóval valami ilyesmi...

#71

„Látod, egy ilyen alap dolog, mint a rekeszérték, és nem tudod fejből a fizikai jelentését.”

De tudom. Az f-stop az gyújtótávolság/nyílás átmérője.

„Valószínűleg az f és t érték közötti különbség fizikai magyarázata sincs meg.”

Azt is elírtam, csak el kéne olvasni.

„Egy példa: van egy objektíved, az egyikre az van ráírva, hogy 50mm T/1.3 , meg egy másikra 50mm T/1.5, ebből nem tudod megállapítani, melyikkel tudsz elérni kisebb mélységélességet fullra nyitva.”

Valóban nem. De fél másodperc alatt meg tudom mondani, ha ránézek az objektívekre.

„Nem. A 4-es enged be kétszer annyit, mint az 5.6.”

Ezt is benéztem. Jó hülye vagyok. És mit csinálok? Újra átnézem és megtanulom a full stopokat, nem pedig veszek egy olyan gépet, amit nem tudok használni.

„Teljesen rossz, téves megfogalmazás digitális képérzékelő esetén, ugyanakkor teljesen általános, és a gyakorlatban, valós fotózáshoz teljesen jól használható. A szenzor nem lesz érzékenyebb a fényre az ISO növelésével, a szenzor érzékenysége egy fix érték, amit a beeső foton/konvertált elektron arány ad meg, és amit kvantum-hatékonyságnak nevezünk. Az ISO növelésével valahol a képfeldolgozási láncban történik egy erősítés - hogy hol, az függ az adott géptől, de semmiképp nem a szenzor érzékenysége nő. Mivel azonban vizuálisan jól kezelhető az általad említett téves elképzelés is, sőt, kvantitatíve is jól használható és lehet számolgatni vele, bármennyire jól fotózhatsz és ellehetsz ezzel a definícióval.”

Szőrszálhasogatás.

„De egyébként olyasmire gondoltam, amikor kértelek, hogy válaszold meg ezt az ISO-s kérdést, hogy elkezdesz beszélni a szabványokról, még.ha a számukat nem is tudod (fejből én sem) arról, hogy fekete fehér és színes filmre más szabványok voltak érvényesek, de digitálisra egyik sem használható, arról, hogy digitálisra 2006-ban megalkotott, majd legutóbb 2019-ben módosított ISO szabványokat alkalmazunk JPG-re és kizárólag JPG-re, de ott is beszélhetünk SOS azaz Standard Output Sensitivity ISO-ról, meg REI azaz Recommended Exposure Index ISO-ról. Adsz definíciót a SOS és a REI számolására is, felhívod a figyelmet a REI ad-hoc jellegére, esetleg akár extraként elmondod, mely márkák használják az SOS és melyek a REI ISO-t, stb stb...”

Jól van, vettem. Megyek tanulni.

@72:

"Az f-stop az gyújtótávolság/nyílás átmérője"

Csak, hogy véletlen se lehessen félreértés: milyen nyílás?

"Azt is elírtam, csak el kéne olvasni."

Nem írtad le. Azt helyesen írtad, hogy a t az átengedett fényről szól, de arról nem írtál, miért különbözik ez az f-től. Nincs amúgy sok gyakorlati jelentősége, csak a rend kedvéért azért...

"Valóban nem. De fél másodperc alatt meg tudom mondani, ha ránézek az objektívekre"

Jó neked, én nem. Valószínűleg arra utálsz, hogy amelyik böszmébb, drabálisabb, nagyobb darab, az lesz a nyerő kis mélységélességre. Ez általában stimmel, néha viszont nem.

"Szőrszálhasogatás"

Amennyiben szőrszálhasogatás helyes infókat tudni, téves értelmezések helyett. De ha megnézed, én is elégszer leírtam, hogy a gyakorlati használathoz mindegy, hogy tudod-e valójában melyik fogalom mit jelent, vagy csak egy téves kép él benned róla. Ettől még persze téves marad.

"Jól van, vettem. Megyek tanulni."

Az mindig egy jó dolog :)

#74

A rekeszpengék közötti nyílás.

„Nem írtad le. Azt helyesen írtad, hogy a t az átengedett fényről szól, de arról nem írtál, miért különbözik ez az f-től.”

Józan paraszti ész: az átszűrődő fényt fókusztávolságtól függetlenül mérik. Mondjuk azt se tudom, miért beszélünk cine objektívekről, amikor egy amatőr "fotósnak" kéne elmagyarázni, hogy miért fontos megtanulni fotózni.

„Valószínűleg arra utálsz, hogy amelyik böszmébb, drabálisabb, nagyobb darab, az lesz a nyerő kis mélységélességre.”

Nem. A rekesznyílás méretére utaltam.

„Amennyiben szőrszálhasogatás helyes infókat tudni, téves értelmezések helyett.”

Elkezdhetnénk arról is beszélni, hogy hogyan működik az ISO filmes fotózás terén, de erre szintén nincs szükség. Nyilván minél egyszerűbben és tömörebben próbáltam megfogalmazni mondandómat.

„Az mindig egy jó dolog :)”

Valóban. 1.4, 2, 2.8, 4, 5.6, 8, 11, 16, 22, 32

Büszke vagy rám, apu?

@76:

"A rekeszpengék közötti nyílás"

És ez a rossz megfejtés. Valamint az általános tévhit. A rekeszérték a gyújtótávolság és a belépőpupilla átmérőjének hányadosa. A belépőpupilla pedig nem a rekesznyílás, hanem a rekesznyílás optikai leképződése a frontlencsére. Talán nem tűnik elsőre fontosnak ez a különbség, de borzasztó nagy jelentősége van az objektívek felépítésére nézve.

Vegyünk egy fix fényerejű zoomobjektívet, legyen az egyszerűség kedvéért egy 70-200mm f/4. Ha a rekeszpengék közötti nyílást jelentené, akkor annak teljesen nyitva 70mm-en 17,5mm-nek, 200mm-en viszont már 50mm-nek kellene lennie! Valahogy ugyanaz a rekesz jóval nagyobbra tudna nyílni zoomoláskor. Nyilván ez nincs így, a rekesz átmérője lefixált rekeszértéken ugyanakkora marad az objektíven belül, akárhogy zoomolsz. Az optikai leképződésének mérete változik csupán. Ez az optikai leképződés adja az ún. hasznos nyílásátmérőt.

'Józan paraszti ész: az átszűrődő fényt fókusztávolságtól függetlenül mérik."

Nem. Ugyanis még a t érték sem a teljes átszűrődő fényt, hanem az egységnyi felületre jutó átszűrődő fényt mutatja. Azaz nem a teljes átjutó fényáramot, hanem a szenzort érő megvilágítást mérik vele. Azért különbözik az f értéktől, mert az f érték csupán az objektív geometriáját veszi figyelembe, a lencsetagokról visszaverődő, illetve a lencsetagokban elnyelődő fénnyel nem számol. Mivel az objektív lencsetagjai nem teljesen átlátszóak, némi fény elnyelődik és visszaverődik, nem jut el a szenzorral. Az f és t érték akkor lenne azonos, ha a lencsetagok tökéletesen átlátszóak lennének. Egyébként t értéke nem csak a cine lencséknek van, a fotós objektíveknek is ugyanúgy van, csak nem szokták a gyártók megadni.

"Nem. A rekesznyílás méretére utaltam."

Azt ugyan ránézésre meg nem mondod, ugyanis a rekeszt az objektív lencsetagjain keresztül nézed, amik erősen torzítják a méretét. De amúgy a belépőpupilla méretét, ha összenézed a két objektívet, tényleg esélyesen össze tudod hasonlítani. Nem gondoltam rá, de igazad lesz, valóban megmondható.

"Nyilván minél egyszerűbben és tömörebben próbáltam megfogalmazni mondandómat"

Ugyan. Tömörebben nem csak úgy lehet valamit elmondani, hogy közben helytelenné varázsoljuk egyúttal.

"Valóban. 1.4, 2, 2.8, 4, 5.6, 8, 11, 16, 22, 32

Büszke vagy rám, apu?"

Szerintem mindig jó dolog ezt tudni. Klassz, hogy tudod, igen.

#79

Te valamit nagyon elnéztél. Belinkelnéd azokat a forrásokat, amikre állításaidat alapozod (ez az oldal nem ér, mert ezeket én írtam).